A keleti lápibagoly lepke döntheti romba Gabnai Ernő életét

Nagyot nézett Gabnai Ernő, amikor fél évvel a földje lekaszálása után egy másfél milliárdos keresetről szóló levelet kapott az ügyészségtől, a levélben az állt, hogy több ezer ritka lepkét mészárolt le. A hajdúsági gazda azt mondja, engedéllyel kaszált, nem is érti, miért követelnek rajta ennyi pénzt. Az engedélyről azonban kiderült, hogy jogszerűtlenül adták ki, azóta három hivatal és a rendőrség is nyomoz utána. Az eseményeket mégis a ritka lápi lepke szenvedte meg leginkább, amelynek még az unokái is ezt a kaszálást fogják nyögni.

„Indítványozom, hogy a Tisztelt Törvényszék Dr. Gabnai Ernő alperest kötelezze 1,5 milliárd Ft kártérítésre az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül” – állt a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség levelének a végén egy bankszámlaszámmal kiegészítve. „Huhh” – ez volt Gabnai Ernő gazda első reakciója, miután elolvasta a levelet. Aztán elolvasta még ötször, de még utána is azt gondolta, hogy ez a levél nem neki szól, és valaki nagyon elrontott valamit. Pedig neki szólt.

A 2013 decemberében postára adott ügyészségi levél egy kártérítési kereset volt, amelyet Gabnai azért kapott, mert az ügyészség szerint milliárdos kárt okozott a magyar államnak. Ekkor már a rendőrség is nyomozott ellene ugyanabban az ügyben, természetkárosítás miatt, amiért akár öt év elzárásra is ítélhetik. A természetvédelmi főfelügyelőség pedig pár hónappal előtte bírságolta meg egymillió-kétszázötvenezer forintra.

Mindezt azért, mert Gabnai az év elején lenyíratta a legelőjét, amely fokozattan védett természetvédelmi területen van, és a kaszálásnak az ügyészség szerint több ezer ritka lepkehernyó esett áldozatául. A természetvédők szerint ennél sokkal súlyosabb a kár, Gabnai kétségbeesetten állítja, hogy erdészeti engedéllyel kaszált, és képtelennek nevezte az összeget, amit be akarnak rajta vasalni, a szomszédja pedig már azzal viccelődik, hogy még a ruháit is el fogja vinni az állam.

Legelőből erdő, majd újra legelő

„Még a múlt évezredben került a birtokomba” – mesélt az Origónak nevetve az 1999-ben vásárolt legelőről Gabnai Ernő, miközben a terepjárójával egyre beljebb utaztunk a Kokad mellett lévő erdőbe. A hajdúsági település a román határ mellett fekszik, hozzá tartozik a Kék-Kálló Természetvédelmi terület, ahol Gabnai legelője is fekszik, bár legelőhöz hasonló tiszta, füves területről túlzás beszélni. A többhektáros föld ugyanis tele van ágas-bogas cserjével és fával. Gabnai jól fel is készült, bakancsban és zöld polárkabátban érkezett.

A Kék-Kálló Tájvédelmi közet bejárata. A képre kattintva galéria nyílik! Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Azt mondta, pont azért vásárolta meg a telket 14 évvel ezelőtt, hogy erdőt telepítsen rá, de a Hortobágyi Természetvédelmi Park, amelynek a fennhatósága alá tartozott, ezt nem engedte, időközben ugyanis a telket Natura 2000-es természetvédelmi területté nyilvánították. Az amúgy erdészettel foglalkozó Gabnai akkor legyintett rá egyet, a földdel pedig éveken keresztül nem történt semmi, csak a gaz és a cserjék nőttek rajta. Végül 2011-ben elhatározta, hogy mégis kezd vele valamit, és mivel legelőként van nyilvántartva, állatokat fog rajta tenyészteni. Ehhez azonban ki kellett vágnia az időközben kinőtt növényeket. Az Origónak azt mondta, hogy az illetékes természetvédelmi őrrel már akkor bejárta a területet, és megbeszélték, hogy mit lehet kivágni, és mi maradhat, az őr pedig arra is figyelmeztette, hogy a vágáshoz engedélyt kell kérnie. Ezt Gabnai 2012 októberében tette meg.

A kaszálási szándékát bejelentette a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságánál, és küldött róla egy e-mailt a Hortobágyi Nemzeti Parknak is. Az e-mailről azt mondta, soha nem érkezett rá válasz, de nem is számított rá, ismerőseitől úgy hallotta, ez azt jelenti, hogy nincs kifogásuk a kaszálás ellen. A kormányhivatal decemberben válaszolt neki, tudomásul vették a bejelentését, de mivel a munka fokozottan védett természeti területeket érint, feltételül szabták, hogy csak vegetációs időszakon kívül, azaz télen dolgozhat. Gabnai ennek tudatában decembertől márciusig lekaszáltatott 24 hektárnyi földet, de mint mondta, mozaikosan dolgoztak, ami annyit jelent, hogy néhol hagytak fákat és bokrokat. Az idő rövidsége miatt a teljes területtel nem is tudtak végezni.

A kiadott engedélyt visszavonták

„Az első meglepetés akkor ért, amikor májusban behívtak a helyi rendőrkapitányságra” – mondta. Ott megtudta, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park feljelentette károkozásért, a márciusi szemléjükön ugyanis megtalálták a favágás és cserjeirtás nyomait a földjén. Nem sokkal később az Országos Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség is bejelentkezett nála, és ugyancsak természetkárosításra hivatkozva ötszázezer forintra megbírságolták.

„Nem tudtam, hogy oda is be kellett volna jelenteni” – mondta Gabnai a zöldhatóságról, hozzátéve, hogy szerinte a kormányhivatalnak kellett volna szólnia a fakivágásról a természetvédelmi hatóságnak. A kormányhivatal által kiadott hozzájárulásról a rendőrségnek és a természetvédelmi hatóságnak is szólt, utóbbi döntése ellen fellebbezett.

Gabnai Ernő földje egy évvel a kaszálás után. A képre kattintva galéria nyílik! Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Decemberben azonban újabb levél érkezett, egy újabb állami hivataltól, ezúttal a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivataltól (Nébih), amely a kormányhivatal felettes szerve. Ebben közölték, hogy a kormányhivataltól kapott engedély jogszerűtlen, így megsemmisítik. Szerintük ugyanis a hivatal eljárási hibát vétett, amikor nem vonta be az ügybe a természetvédelmi hatóságot. Gabnai területe ugyanis a védett láppal érintett területek listáján van, de mivel még nem határolták körbe, hogy a területen belül hol van a védett láp, és hol nincs, bármiféle engedély kiadását egy természetvédelmi terepszemlének kellett volna megelőznie.

Szinte ugyanekkor érkezett az ügyészség keresete is. Gabnai először még meg is örült neki, mert azt gondolta, hogy az ügyészség fogja érvényteleníteni a zöldhatóság pénzbírságát, aztán megtalálta benne a másfél milliárdos keresetet. „Ebbe egy önkormányzat is bele tud rokkanni” – mondta.

Legalább egy lepkét fel kéne mutatni

Az ügyészségi kereset szerint Gabnai többhektárnyi cserjést zúzott le a lápmedrekben, főleg hamvas fűzt. A lekaszabolt bokrok pedig az egyedüli eleségéül és élőhelyéül szolgáltak a keleti lápibagoly nevű lepkének. Ez egy rendkívül ritka lepkefajta, amely csupán a világ néhány pontján található meg, köztük Magyarország bizonyos részein, elsősorban a Kék-Kálló Természetvédelmi területén. Az ügyészség szerint Gabnai a cserjeirtással hatezer lepkehernyót pusztíthatott el, ez pedig a 250 ezer forintos darabonkénti eszmei értékkel számolva pontosan másfél milliárdos kárt jelent.

Keleti lápibagoly nevű lepke. A képre kattintva galéria nyílik! Fotó: Tuba Zoltán - Origo

„Akkor hallottam róla életemben először” – mondta Gabnai a lepkefajról. Pedig a telekszomszédja, Baranyi Tamás már évek óta jól ismeri a fajt, amatőr természetbúvárként maga is kutatott a lepkék után. Az Origónak azt mondta, egy rejtőzködő életmódot folytató lepkefajról van szó, amelynek szokásait egyelőre nem sikerült teljes mértékben kiismerni, így ő kétségbe vonja azt, hogy azokon a bokrokon, amelyeket Gabnai kiirtott, valóban ekkora populáció lehetett télen, amikor az irtást végezték. Szerinte az ügyészségi keresetben idézett szakértői vélemény csak feltételezéseken alapul. Gabnai ügyvédje, Zeke László szintén ezen a véleményen van: „Legalább egy lepkét fel kéne mutatni, hogy le lett darálva” – mondta Zeke, hozzátéve, hogy ilyen nem történt meg, az ügyészségi keresetet pedig túlzó tényállításnak minősítette.

A másfél milliárdos bírságot jelentő hatezer példány egy számolással jött ki. A keresetben idézett szakértő 2013 júliusában kiment Gabnai földjére, és megnézte, hogy egyetlen este hány lápi lepke szállt rá az e célból felállított lámpára (hetet látott), ebből megállapította, hogy 100 négyzetméteres területen hány egyed élhet, majd visszaszámolta, hogy fél évvel ezelőtt ez a mennyiség hány lepkehernyót jelenthetett a bokrokon.

Ez nem egy kirívó összeg

Az ügyészség hosszan idézi a szakértő véleményét, a keresetlevél a pénzbírságra vonatkozó állításait lényegében kizárólag erre a mérésre alapozza. Az idézett szakértő azonban az Origónak azt mondta, nem igazságügyi szakértőként vesz részt az eljárásban. Őt az ügytől teljesen függetlenül kérték fel arra, hogy készítsen felmérést a természetvédelmi terület lepkeállományáról, illetve az esetleges természetkárosításokról, az ügyészség pedig csak később kérette be a felmérései eredményét, és idézte be tanúként.

„Már szakmai megállapításaimnak az ügyészség részére történő átadásakor is nyomatékosan felhívtam a figyelmet arra írásban, hogy noha e megállapításokat természetvédelmi szakemberként teljes mértékben vállalom, és azt legjobb szakmai tudásom alapján készítettem el, ám egy jogi eljárásban mindez természetesen nem minősül szakvéleménynek, és nem helyettesíti egy igazságügyi szakértő szakvéleményét” – mondta. Hozzátette azt is, hogy a lápi lepkék elpusztítása mindössze egy mozzanat a láncolatban, az igazi hangsúly szerinte azon van, hogy több hektáron elpusztult egy különösen védett láp, ami a lepkéken kívül több faj életére is hatással lehetett, ő azonban lepkészeti szakértőként csak az utóbbit vizsgálta.

A keleti lápibagoly élőhelye, a hamvasfűz-bokor. A képre kattintva galéria nyílik! Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Hasonlóan vélekedik a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékének professzora, Varga Zoltán is. Szerinte a fűzláp elpusztítása sokkal jelentősebb kárt okozott, mint az egyes lepkék elpusztítása. Ezzel ugyanis a lepkék élőhelye szűnt meg, ami akár több generációra előre is éreztetni fogja a természetkárosító hatását.

Az ügyészségi kereset alapját képző szakértői véleményről Varga azt mondta, hogy az „szakmailag korrekt és reális”, de csak mint becslés, amit az időjárás-jelentéshez hasonlított. „Tudományos szempontból megállja a helyét, de arra nézve, hogy ott valóban elpusztult ennyi egyed, sem bizonyíték, sem ellenbizonyíték nincs” – mondta. A másfél milliárdos bírságot azonban nem tartja túlzásnak. „Ha elfogadjuk a lepkék törvényben megszabott eszmei értékét, akkor ez nem egy kirívó összeg” – mondta, hozzátéve, hogy hasonló súlyosságú élőhely-károsításra nem emlékszik, így a bírósági ítélet szerinte precedens értékű lehet.

Az egyetemi tanár szerint a földterület tulajdonosának tudnia kellett volna róla, hogy a földje fűzláp, ami a természetvédelmi törvény hatálya szerint eleve védett terület, és a Natura 2000-nél is szigorúbb védelmet jelent. Mivel fokozottan védett fajról és az élőhelyéről van szó, a beavatkozáshoz eleve az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség engedélyére lett volna szükség. Ilyen engedély nélkül a cselekmény nagy értékű természetkárosításnak számít, ami bűncselekmény. Hozzátette, hogy a kormányhivatal erdészeti szerve hivatali mulasztást követhetett el, amennyiben hozzájárult a vágáshoz.

Az engedély kiadásáról megkérdeztük a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalt is, cikkünk megjelenése után elküldött válaszukban azt írták, hogy ők csupán fakitermelésre adtak engedélyt, Gabnai viszont cserjeirtást is végzett. Hozzátették, nem volt tudomásuk róla, hogy az érintett terület védett, ugyanis ez nem szerepelt a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban, mégpedig azért nem, mert a természetvédelmi hatóság nem kérvényezte, hogy belekerüljön.

A tizedét sem tudnám megfizetni

„Én már korábban lehidaltam, és azóta is hídban vagyok” – mondta Gabnai egy ismerősének telefonon, miközben a földjén sétáltunk. Ottjártunkkor ketten is hívták telefonon az után érdeklődve, hogyan viseli a bírósági eljárást. „Hát, ha egy gyárral történik ilyen, és az ember az újságban olvassa..., de hát velem, amikor a legelőt akarom visszaállítani legelővé!” – fakadt ki a telefonba.

„Erről nem lehet komolyan gondolkodni, mert akkor az ember mehetne neki a folyónak” – mondta már hozzánk fordulva. Az összeget elképesztőnek nevezte, nem is veszi komolyan. „A tizedét sem tudnám megfizetni” – teszi hozzá. A szomszéd Baranyi is viccre veszi, azzal ugratta Gabnait, hogy még a ruháit is el fogják venni. Gabnai azonban kissé kelletlenül mosolygott ezen.

Gabnai Ernő a földjén a bokrok között. A képre kattintva galéria nyílik! Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Időközben a természetvédelmi főfelügyelőséghez beküldött fellebbezését is elbírálták, és az oda fizetendő bírságot is megemelték ötszázezerről egymillió-kétszázötvenezer forintra. Erről azt mondta, még jogosnak is találná, ha nem kapott volna engedélyt, mert akkor ő hibázott volna. Így viszont nem érzi magát hibásnak, és azt reméli, hogy a bíróság is a javára dönt majd. Egyelőre azonban még csak tanúmeghallgatások zajlanak.

Az érintett földterületen közben újra elkezdett nőni a növényzet, ottjártunkkor Gabnai még azt is megmutatta, melyik bokrokon él a titokzatos lápi lepke, látni azonban akkor egyet sem lehetett. A területet hamarosan újra kaszálni kell, a Természetvédelmi Főfelügyelőség ugyanis a határozatában előírta, hogy a területet Gabnainak gondoznia kell (a természetvédelmi őrrel egyeztetve), a tájidegen fajokat irtania kell, a gyepes terülteket pedig évente le kell kaszálnia. A lápmedrek lezúzása viszont szigorúan tilos.