A Kúrián is elbukott a titkolózó Médiatanács

Nem titkolhatja tovább az országos kereskedelmi rádiós díjak összegét a Médiatanács, miután a Kúria előtt végérvényesen elbukta az Origo által indított pert. Igaz, a két évig tartó eljárás alatt az egyik rádió meg is szűnt.

Közel két év jogi küzdelem után a Médiatanácsnak be kell fejeznie a titkolózást az országos kereskedelmi rádiós szerződésekről. A legfőbb bírói fórumnak számító Kúria ugyanis elutasította azt a felülvizsgálati kérelmet, amellyel a Médiatanács azt szerette volna elérni, hogy ne kelljen nyilvánosságra hoznia a teljes rádiós szerződéseket.

A pert az Origo munkatársa indította még 2012-ben. Jogi képviseletét a Transparency International (TI) által megbízott ügyvéd, Németh Zsolt látta el.

A per előzménye az volt, hogy 2012 márciusában beszámoltunk arról, hogy a médiahatóság titokzatos módon csökkentette a Class FM és a Neo FM által az államnak fizetendő díjat, pedig a rádiók ezekre az összegekre hivatkozva kapták meg a frekvenciákat a 2009-ben nemzetközi vihart is kavaró pályázaton. A hatóság csak a csökkentést ismerte el, de a rádiós cégek üzleti érdekeire hivatkozva nem tette közzé, pontosan mekkora díjat kell fizetniük az eredetileg bőkezű ajánlatot tevő cégeknek.

Bár a bíróság első és másodfokon is az Origo munkatársának adott igazat, a Médiatanács ezek után sem tett eleget a kérésnek, és a másodfokú jogerős ítéletet is megtámadta a Kúria előtt. Az eltelt idő alatt az ügy részben veszített a jelentőségéből, mivel az egyik rádió, a Neo FM anyagi problémák miatt megszűnt.

A Médiatanács a perben azzal védekezett, hogy az igényelt adatok az érintett cégek nyilatkozatai szerint üzleti titoknak minősülnek. A TI jogászának érvelése szerint azonban a jelenleg hatályos Ptk. szerint nem lehet üzleti titokká minősíteni a közpénz felhasználására vonatkozó adatot, szerződést.

A nemzeti vagyonról szóló törvény rögzíti, hogy a sugárzáshoz szükséges frekvenciák az állam kizárólagos tulajdonába tartoznak. A frekvenciát, mint a nemzeti vagyon elemét a Médiatanács pályáztatási eljárás keretében hasznosítja, és a pályázat nyerteseivel szerződést köt a frekvenciahasználat feltételeiről, illetve az ennek fejében nyújtott díjfizetésről és egyéb vállalásokról. A TI-nek a perben kifejtett álláspontja szerint az állam kizárólagos tulajdonában lévő frekvenciák hasznosításának feltételei nem képezhetik üzleti titok tárgyát.

Ezt megerősítette a Kúria ítélete is, amely kimondta, hogy „az ügyben eljárt bíróságok helytállóan jutottak arra a következtetésre, hogy a per tárgyát képező műsor-szolgáltatási díjak és bankgarancia összege közérdekű adat, amelynek kiadása üzleti titokra hivatkozással nem tagadható meg”.