Az osztály létszáma hat fő, nem hiányzik senki

Sok magyar családban is több a gyerek, mint a kuncsorbai általános iskolában, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei falu alsó tagozatára ugyanis mindössze hat gyerek jár. A statisztikákat tekintve talán nincs is ennél felszereltebb általános iskola az országban, három gyerekre jut egy tanár és egy számítógép, minden diákra két pad, a hat gyerek befogadására bőven alkalmas tornateremben pedig töméntelen labda, hulahoppkarika és zsámoly várja a tornázókat. Most mégis az iskola bezárása ellen kell küzdeni a faluban.

A 627 lakosú Kuncsorbához közeledve az alföldi tájon kívül nincs sok látnivaló. A helységnévtábla mellett a régi tsz egyik telepe és focipálya fogadja a látogatót, ezt elhagyva tipikus, tanyaközpontból kialakított településre érünk. Kuncsorba szerényen húzódik össze néhány utcácskája körül, kicsi és rendezett.

Bár talán nem is várhatunk mást attól a településtől, amelyik az ország legkisebb általános iskoláját működteti. Kuncsorbán csak alsó tagozat van egyetlen összevont osztállyal, amelybe hat gyerek jár. Gabriella, Timi és Benjámin elsősök, János másodikos, Zoli és Viktor pedig negyedikesek. A hangulat pedig nemcsak az alacsony létszám miatt családias: Benjámin Viktor öccse, Gabi pedig Zoli húga, vagyis összesen négy család gyerekei járnak ide.

Kattintson a képre, és ismerje meg az iskola mind a hat diákját! Fotó: Pályi Zsófia - Origo

Inkább buszoznak

Kuncsorbát – az Alföld legtöbb falujához hasonlóan – elnéptelenedő és öregedő településnek gondoltuk, hiszen mi másért is lenne ilyen kevés gyerek az iskolában? Annál nagyobb volt a meglepetésünk, mikor megláttuk, mennyi gyerek várt reggel hét után a faluból kifelé tartó buszra.

„Lenne itt elég gyerek, de inkább a szomszédos települések iskoláiba íratják őket a szülők” – mondta Rusz Tamásné, a kuncsorbai iskola igazgatója és egyik tanára. „Errefelé a tsz adta a legtöbb munkát, mióta az bezárt, majdnem mindenki máshol kénytelen dolgozni, és sokszor a gyereküket is arra a településre íratják be.” Az viszont még így is furcsa, hogy sok szülő nem a közeli városokat, Túrkevét, Mezőtúrt, Törökszentmiklóst vagy Szolnokot választja, hanem a Kuncsorbával nagyjából azonos helyzetben lévő Kétpót. Hogy ez miért van, arra még a kuncsorbaiak sem tudnak pontos választ adni, Ruszné szerint egyszerűen arról lehet szó, hogy valaki elkezdte oda járatni a gyerekét, aztán divatot teremtett vele a faluban.

További képekért kattintson! Fotó: Pályi Zsófia - Origo

A gyerekek is a kétpói iskolát említik először, amikor arról kérdezzük őket, mi lesz velük jövőre.

„Hát, nem tudjuk, hogy jövőre meglesz-e még ez a suli, úgyhogy lehet, hogy majd megyünk Kétpóra mi is.”

Nyolc gyerek kellene

A gyerekek és tanáraik azért tanácstalanok, mert a hatályos jogszabályok szerint egy településen akkor kell alsó tagozatot indítani, ha azt legalább 8 gyerek szülei kérik. Kuncsorbán tavaly júniusban még megvolt ez a létszám, két gyereket azonban augusztusban mégis máshová írattak. „A tanév viszont papíron már június végén elkezdődik, így az akkori létszám a lényeg. Ebben a tanévben tehát még mindenképp nyitva maradunk” – mondta Ruszné. De a kilátások egyelőre nem túl jók, eddig csak egy új diák jelentkezett, pedig ha a két negyedikes végez, négy gyerek kellene a 8 főhöz.

További Képekért kattintson! Fotó: Pályi Zsófia - Origo

„Néhány szülő talán azt hiszi, hogy a kis létszám miatt hátrányos helyzetbe kerülnek a gyerekek, pedig a tapasztalatok szerint pont az ellenkezője igaz. Így mindenkivel személyesen tudunk foglalkozni, minden gyereket igényei szerint oktatunk” – állította a tanító, és az írás, olvasás és testnevelés órákon látottak alapján igaza is van.

Csendes-hangos

A tanórákon az évfolyamok külön dolgoznak, ha a tanító az elsősöket felelteti, addig János és a negyedikesek csendes feladatot kapnak, aztán ez 10-15 percenként fordul. „Nem jellemző, hogy beleszólnak egymás dolgába. Persze ha megérkezik egy-egy új diák, neki egy ideig szoknia kell, hogy nálunk mindenki egy teremben ül, de ebből nincs igazán probléma” – mondta a tanító. A negyedikeseket sem zavarja, hogy többször hallanak minden anyagrészt. „Nem zavaró, amikor az elsősökkel beszél a tanító néni. Általában nem is oda figyelünk, mert van saját dolgunk nekünk is.”

Fotó: Pályi Zsófia - Origo

Összességében jó hangulatban teltek az órák, a gyerekek mosolyogva – és többnyire helyesen – válaszoltak a nekik feltett kérdésekre, a tanárok pedig hatékonyan vonták be mindegyiküket a feladatok megoldásába. „Ez a modell a részünkről egy kicsit nagyobb koncentrációt igényel, de úgy tűnik, bírjuk” – állította Rusz Tamásné, és az órákon nekünk is így tűnt: egyszerre diktált tollbamondást a negyedikeseknek, nézte át János egyik feladatát, és figyelt a csendesen olvasó elsősökre.

Napelem és gyaloglás

Az oktatás színvonala mellett az iskola felszereltségére sem lehet panasz, az osztályteremben van e-tábla és két számítógép is, az alsó tagozatnak helyet adó óvoda épülete belülről és kívülről is rendezett, a tetőn pedig napelemek feketéllenek. Mivel az óvodához van elég gyerek, az iskola működtetése alig kerül pénzbe az államnak, a két tanári fizetésen túl egyetlen terem rezsijét kell csak fizetni.

További képekért kattintson! Fotó: Pályi Zsófia - Origo

„Mielőtt az állam átvette volna, az önkormányzat társulásban tartotta fenn az épületet, és nagyon jól végezték a feladatukat” – mesélte az igazgató. „Megvannak a régi iskolaépületek is, ezek még abból az időből vannak, amikor 80-100 gyerek járt ide iskolába, tehát ha újra jönnének a gyerekek, akár oda is vissza lehetne költöztetni a sulit. Most csak testnevelés-órára járunk át a régi tornaterembe.”

A gyerekek ilyenkor kettes sorba állnak és rendezetten átvonulnak az út túloldalán lévő régi tornaterembe. Ugyanígy járnak futásfelmérésre is. „Sorakozunk, és átsétálunk a focipályára, ott pedig 12 percig futni kell körbe-körbe – mondta Viktor. – Az nincs olyan közel, mint a tornaterem, de oda is gyorsan oda lehet érni. Igazából elég jó suli ez.”