Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Miért nem akarták a budai Gösser Söröző felett lévő társasház lakói 1998-ban, hogy a Független Jogász Fórum emléktáblája a házuk falára kerüljön? „A lakók egyik része még mindig büdös bolsi, a másik része csurkista, a maradék szerint miénk a falfelület, adjuk ki reklámnak, és szedjünk érte lóvét” – Kónya Imrének magyarázta így egy sör mellett a tiltakozást még akkor a ház közös képviselője. Az Ellenzéki Kerekasztal létrejöttében nagy szerepet játszó szervezet tagjai végül régi törzshelyükön, a kocsma belsejében helyezték el a megalakulás tízéves évfordulójára emlékező táblát, amelyet a Lenin-szobor vörös márvány hátfalából készítettek.
Ehhez hasonló történetekkel is szórakoztatták a közönséget szerdán az ELTE Jogi Karán, a januárban alapított Veritas Történetkutató Intézett első nyilvános rendezvényén, az Ellenzéki Kerekasztal megalakulásának negyedszázados jubileuma alkalmából tartott emlékkonferencián.
„A Veritas tisztességes, őszinte, emberi hangú vitákra akarja megadni a lehetőséget, ugyanúgy, mint annak idején az Ellenzéki Kerekasztal” – ezekkel a mondatokkal nyitotta meg a rendezvényt Szakály Sándor, az intézet igazgatója, aki még januárban nagy vihart kavart azzal, hogy idegenrendészeti eljárásnak nevezett egy 1941-es deportálást. Mint a Gösser sörözős történet is mutatja, a körülbelül kétszáz fős hallgatóságra a vitázó hangnem helyett inkább a nosztalgikus derültség és egyetértés volt jellemző. Különösképp akkor, amikor a konferencia elején az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) működéséről készített videó-összeállításban Kövér László, Tölgyessy Péter, Sólyom László, Szabad György és Orbán Viktor tűnt fel.
Az ötórásra nyúló konferencia egyetlen olyan pillanatát, amikor a közönség beletapsolt valakinek a beszédébe, Kövér László teremtette meg: „Engedjenek meg egy szubjektív értékelést: ha az Ellenzéki Kerekasztal nem lett volna, akkor én nem állhatnék maguk előtt sem úgy, mint a Fidesz politikusa, sem úgy, mint a Magyar Országgyűlés újra megválasztott elnöke” – mondta, majd a taps közepette gyorsan hozzátette, hogy nem ünnepeltetni akarta magát. Szerinte a szerénységét az is mutatja, hogy nem ő leplezte le azt az emléktáblát, amelyet a büntetőjogi tanszék terme mellé helyeztek, ahol az EKA működött.
Kövér László szerint az Ellenzéki Kerekasztal sikerrel teljesítette azt, amire vállalkozott: elhárították a közjogi akadályokat a szabad választások elől. Emellett segített abban, hogy egy politikai generáció szocializálódni tudjon, érvelni és taktikázni tanultak, „amúgy sem csenevész önbizalmuk pedig még tovább hízott”. Kövér viszont kitért arra is, hogy az Ellenzéki Kerekasztal nem tudott túlmutatni önmagán: nem tudtak hosszabb távú ellenzéki együttműködést kialakítani, és „nem volt képes féket és kontrollt gyakorolni a spontán privatizáció és a gazdasági hatalomátmentés idején”. Kövér László szerint nagy probléma volt az, hogy a magyar értelmiségnek nem volt egységes jövőképe, nem volt forgatókönyve az átalakulás mikéntjére. „Egyedül a jogászszakma tudott maradandót alkotni, ez elismerésre méltó” – mondta.
Kövér sokat dilemmázott azon, hogy elvállalja-e a konferencia záróbeszédének megtartását, hiszen „ambivalens érzelmekkel” viszonyul a saját múltjához: „2010-et megelőzően, amikor egy Gy. F. nevű bűnelkövető uralta az országot, arra vágytam, hogy megélhessem, hogy ne kelljen szégyenkezni azért, amiben részt vettem. Azóta inkább félig teli van a pohár, nem félig üres” – mondta. Végül azért döntött a felszólalás mellett, mert nem akarja, hogy bárki „rosszindulattal elferdítse a történelmet”. „Történelem nincs, csak történetírás van. Ha átengedjük a történetírást olyanoknak, akik ott sem voltak, majd jól kinézünk magunkból, mert nem ismerünk rá a saját történetünkre” – mondta.
A konferencián Szakály Sándor és Mezey Barna rektor köszöntője után Kónya Imre, az Ellenzéki Kerekasztal létrehozását kezdeményező Jogász Fórum első elnöke olvasott fel részleteket a készülő visszaemlékezéséből, majd Dr. Kukorelly István beszélt az EKA szerepéről a közjogi struktúra kialakításában. Dr. Kengyel Miklós a baranyai ellenzéki kerekasztal történetéről tartott előadást. Dr. Gergely András, a Veritas munkacsoportjának vezetője és a 19. századi magyar és közép-európai történet kutatója Antall József EKA-beli szerepét értékelte, az emlékülés elnöke pedig Antall József tanítványa, Dr. Marinovich Endre volt.
Kónya Imre az emléktábla leleplezése előtt tartott beszédében Antall József szavait idézte: „Az a cél, hogy minél kevesebb hazugság maradjon az emberek agyában. Ez a történettudomány feladata, és azoké, akik végigélték az eseményeket” – mondta.
„Mi azokat hívtuk meg, akik érdemben részt tudnak venni a konferencián” – mondta Szakály Sándor az Origónak, amikor arról kérdeztük, mi a véleménye azokról a kritikákról, amelyek szerint csak jobboldali kötődésű résztvevőket hívtak meg a konferenciára. Hozzátette, hogy attól is függött a kiválasztás, hogy „ki az, aki időben, témában vállalni tudja” a részvételt, viszont azt is elmondta, hogy nem volt olyan előadó, akit megkerestek, de visszautasította a szereplést.
A Miniszterelnökség keretein belül működő, januárban létrehozott Veritas Intézet 260 millió forintot költhet az idén, az Ellenzéki Kerekasztalról szóló konferencia volt az első hivatalos rendezvényük. „Sokan már január közepén azt vetették a szemünkre, hogy nincs honlapunk. Most már van e-mail címünk, minden munkatársunk munkába állt, lesz egy kiadványunk erről a konferenciáról is. Ez jó teljesítmény egy semmiből felálló intézettől” – mondta Szakály Sándor. Honlapjuk még nincs, de június-július körül az is el fog készülni, és feltöltik majd rá az intézet rendezvényeit: júniusban szervezik meg Marinovich Endre egyik könyvének bemutatóját, valamint szeptemberre és októberre egy-egy konferenciát. A rendszerváltás negyedszázados évfordulója kapcsán nem terveznek több programot.
A kormány tavaly márciusban döntött a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet felállításáról is, amelynek a működésére 300 millió forint van elkülönítve a költségvetésben. Arra a kérdésre, hogy milyen munkamegosztás van a két intézet között, és miért nem a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet rendezett konferenciát az Ellenzéki Kerekasztalról, Szakály Sándor azt mondta: „Nem tudom, ezt ki döntötte el, csak beszélgettünk, mert mindenki régóta ismeri egymást. Őbennük ez nem merült fel, inkább tanulmányköteteket jelentetnek meg. A vezetőjük, Bíró Zoltán akkoriban nem támogatta az Ellenzéki Kerekasztal megalakulását.”
