Orbán felvilágosította a németeket

A Németországban tárgyaló Orbán Viktor több pontban sorolta, hogy mit vár el Nyugat-Európától, és azt is elmagyarázta, hogy szerinte a keresztény Európában mit jelent a család. Büszkén kitért arra is, hogy a magyarországi választásokon az európai közép győzött, nem a szélsőségnek, hanem a középnek van kétharmada.

"Azt várjuk, hogy a Nyugat fogadja el, hogy Közép-Európának saját megoldásai, gondolatai vannak bizonyos kérdésekre, és ez nem unortodoxia vagy ostobaság." Erről beszélt Orbán Viktor kormányfő a német WDR regionális közszolgálati műsorszóró társaság Europa Forum elnevezésű konferenciáján. Orbán a választások óta másodszor utazott hivatalos ügyben külföldre, a hétfői varsói látogatása után csütörtökön Berlinben találkozik Angela Merkel német kancellárral és Norbert Lammerttel, a német törvényhozás alsóházának elnökével.

A délelőtti nyilvános előadásán a kormányfő a 2008-as válságról azt mondta, az megmutatta, hogy egy másutt felépített rendszer nem feltétlenül tartható ott, ahol ezt átvették. "Elő kellett venni saját válaszokat a válságra", de a történet szerencsésen alakult, mert 2010-ben az erős választói felhatalmazással saját megoldásokat lehetett hozni, mondta Orbán. A kormányfő ezután a 2010 utáni döntéseket sorolta, megemlítve az új alkotmányt és a gazdasági irányt, hozzátéve: "megújítottuk, megerősítettük Magyarországot".

Orbán Viktor az Európát érintő problémákhoz sorolta a népességcsökkenést, mint mondta, ezért alakították ki a családokat támogató adórendszert. A konfliktusokkal fenyegető tömeges bevándorlással nem lehet megoldani a problémát, tette hozzá. Beszélt a keresztény gyökerek fontosságáról is, úgy fogalmazott, hogy a keresztény Európában a család egy férfi és egy nő együttélése, és egyesek, ideértve őt is, nehezen veszik tudomásul, hogy ha a család fogalmát tágítani, relativizálni próbálják.

A kormányfő a versenyképességi kockázatról azt mondta, Európa ezen a területen vesztésre áll Amerikával és Ázsiával szemben. A versenyképességi tényezők közé sorolta a munkaerő árát, a vállalkozások finanszírozását, és a szerinte legfontosabb kérdést, az energia árát. "Ezt radikálisan le kell szorítani. Minden más csak másodlagos" – mondta erről. Kiemelte azt is, hogy Európa csak a munka révén boldogulhat, és ha a vállalkozói világ nem tud munkát adni mindenkinek, az államnak kell szerepet vállalnia és törekednie a teljes foglalkoztatottságra.

Az Európa jövőjét meghatározó kérdések között említette, hogy "Európában nem élhetünk más pénzén". Senki sem reménykedhet abban, hogy valaki más pénzén győzi le a saját gazdasági bajait – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy Magyarország ezért idő előtt visszafizette az IMF-hitelt, adósságféket vezetett be, csökkenti az államadósságot, és nem engedi a hiányt az európai szint fölé.

Orbán hangsúlyozta: a választásokon az európai közép győzött, nem a szélsőségnek, hanem a középnek van kétharmada. "A vízállás változó, ezért a politikában sohasem az a kérdés, milyen magas a szélsőségek vízállása, hanem az a kérdés, milyen magasak a gátak. Magyarországon az európai együttműködésre, az emberi méltóságra, a gazdasági ésszerűségre épülő politika magas gátakat húzott, ezért stabil Magyarország" – fejtette ki beszédében Orbán Viktor.

"Nem azt mondom, hogy amit Közép-Európa és azon belül Magyarország csinál, azt érdemes követni másoknak. De azt azért állítom, hogy az, ami Közép-Európában és azon belül Magyarországon történik, érdemes a tanulmányozásra" – zárta szavait.

Orbán Viktor az előadása után két kérdést kapott. Az egyikben a magyar választási rendszert érintő változtatásokat kérték számon. A kormányfő erre azt mondta, 2010-ben is kétharmaduk lett, és beszélt arról is, hogy az angol választási rendszerben 92 százalékuk lett volna ilyen eredményekkel. "Jó okunk van azt gondolni, hogy ez egy jó rendszer" – mondta.

A második kérdés a nyugat-európai politikai rendszerhez való viszonyáról szólt. Arra a kérdésre, hogy a nyugati minták követésének elutasítása vajon jelenti-e azoknak a nyugati értékeknek a relativizálását és megkérdőjelezését, amelyek közé tartozik a hatalmi ágak szétválasztása, az igazságszolgáltatás függetlensége, a sajtó szabadsága és a kisebbségek, köztük a szexuális kisebbségek tisztelete, Orbán azt mondta, meg kell különböztetni a modellt és az ebben alkalmazott politikát (Az angolul nyilatkozó Orbán a politics és a policy szavakat használta). A nyugat-európai szakpolitikák másolása kedvezőtlen eredményekre is vezethet Közép-Európában, ezért a politikai modellnek a nemzetközi egyezmények keretei között kell maradnia, de a szakpolitikák eltérhetnek a nyugatiaktól, mondta. Példaként az eurót hozta, azt mondta, az euró mint rendszer jó, de azt el kell fogadni, hogy ami az egyik országban működik, az a másiknak nem feltétlenül jó.

A sajtó nem számít pengeváltásokra

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) csütörtökre időzített, Orbán Viktor látogatásáról szóló cikkében emlékeztet Merkel és Orbán tavalyi pengeváltására, de azt írják, politikai mélyütésekre most nem lehet számítani. A FAZ ezzel arra utalt, amikor szinte pontosan egy éve Angela Merkel egy rendezvényen kritizálta a magyar kormányt, de megjegyezte, nem érdemes Magyarországot európai uniós tagságának elvesztésével fenyegetni, "nem kell rögtön a lovasságot küldeni". Orbán erre azzal riposztolt, hogy: "A németek küldtek már lovasságot Magyarországra, tankok formájában jöttek, ne küldjenek, az a kérésünk. Nem volt jó ötlet, nem vált be." Kijelentéseit a németek nem vették jó néven.

A FAZ a magyar–német viszonyt boncolgató cikkben emlékeztet arra is, hogy akkor a kancellár a választási kampány közepén volt, és valójában kihívójának, Peer Steinbrücknek üzent, nem Orbánnak, aki szintén a kampány kezdetén volt. Azóta viszont mindkettőjüket újraválasztották, Orbán pedig kihasználja a lehetőséget, hogy lerója látogatását a választás után.

A lap szerint német szemszögből a kétoldalú kapcsolatok alacsony hőfokát jól mutatta Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter márciusi, budapesti látogatása. Orbán akkor egy rövid megbeszélésre hívta irodájába, ahol alig 20 percet tartózkodott, majd elfoglaltságára hivatkozva elnézést kért, és távozott. Az alaphozzáállás a FAZ szerint, hogy a német diplomácia együtt dolgozik a magyar kormánnyal azokon a területeken, ahol szükséges, de bizalmas viszonyt nem kell feltételezni.

A FAZ ír a Szabadság téri német megszállási emlékműről is. Ezzel kapcsolatban Pröhle Gergely kétoldalú kapcsolatokért felelős magyar helyettes külügyi államtitkárt idézi, aki a szobor miatti kritikákat „politikailag motivált félreértésnek” nevezi, és azt mondja, Magyarországon senki nem akarja tagadni a holokausztban való magyar felelősséget.

Pröhle a lapnak arról is beszélt, hogy Budapest és Berlin viszonya javult, utóbbi értékeli a magyar stabilitást, és javult a befektetési környezet is. A FAZ ugyanakkor megjegyzi, hogy még mindig minden második vállalkozás panaszkodik a magyarországi jogbizonytalanságra, sőt a korrupció és az átláthatatlanság miatti aggodalmak még nőttek is.

Orbán Viktor szerda este érkezett Berlinbe, és tárgyalt José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével. Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkárának tájékoztatása szerint a megbeszélésen a felek jónak nevezték a Magyarország és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokat. A megbeszélésen Orbán Viktor világossá tette: Magyarország mély aggodalommal tekint Európa energiabiztonsági helyzetére, ezért a jelenleginél erősebb, közös energiapolitikát szorgalmazott José Manuel Barrosónál. A tárgyalás napirendjén szerepelt a magyar akácok ügye is. "A miniszterelnök kegyelmet kért a magyar akácoknak, és José Manuel Barroso ezt meg is adta" – fogalmazott Szijjártó Péter.