Újabb és újabb buktatókkal gáncsolják a nevelőszülőket

Több száz órás tanfolyamot kell elvégezniük egy januártól élő szabályozás szerint a nevelőszülőknek. Az állam ötlete elméletben jól hangzik, de vannak érintettek, akik arra panaszkodnak, hogy ez a gyakorlati életüket nagyon megnehezíti, és pont a gyerekekre marad kevesebb idejük.

Kati második éve Évi nevelőanyja. A januártól hatályos törvénymódosítások miatt most egy éven keresztül minden szombaton, reggel 8-tól délután 5-ig nevelőszülőknek járó tanfolyamra kell járnia. A tanfolyamért nem kell fizetnie, sőt, naponként nagyjából nettó 600 forintot is kap, hogy abból oldja meg gyerekei felügyeletét, míg ő távol van. Ez azonban, mint mondja, csekély vigasz a tanfolyam miatti nehézségekre.

„Minden szombaton bent szívok, míg a férjem itthon szív a sok kisgyerekkel. Látom a csoportunkon, hogy hullanak szét sorra a családok, a gyerekek egyre kezelhetetlenebbek, hiszen alapból lelki sérült gyerekekről beszélünk, akiknek most a nevelőanyukája sem tud biztonságot nyújtani” – értetlenkedik Kati amiatt, hogy a nevelt gyereke érdekében nem tudja a hétvégét a gyerekeivel tölteni.

Riasztóan hosszú

Ahhoz, hogy valaki nevelőszülő lehessen (amely abban különbözik az örökbefogadástól, hogy díjazással jár, a vér szerinti szülőkkel kapcsolatban kell maradni, és abban kell segítenie, hogy a gyerek visszakerülhessen a vér szerinti szüleihez), korábban elég volt elvégezni egy 60 órás tanfolyamot. Az új szabályok szerint viszont már egy esettől függően 400 vagy 500 órás tanfolyamon kell túlesnie minden nevelőszülőnek, aki kevesebb mint 10 éve tevékenykedik nevelőszülőként.

„500 óra nagyon sok, ez riasztó a jelentkezők számára, ami érezhetően csökkent is. A tananyag sincs még kiérlelve, problémának érzem azt is, hogy a gyakorlatban dolgozó szakembereket kihagyták a tanagyag összeállításából” – mondta az Origónak Báló Ottília, a Fészek Gyermekvédő Egyesület ügyvezetője. Szerinte az elméleti képzés által szerzett tudás mellett vannak más fontos nevelőszülői ismérvek, hozzájuk kapcsolódó feladatok is, de ezekre most túl kevés hangsúly esik. Ilyen a család körülményei, a nevelőszülő szakmai segítése vagy akár a személyiségének a fejlesztése. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) szerint viszont az 500 órás tanfolyam éppen az ellátott gyerekek érdekeinek és jogainak jobb érvényesülését szolgálja, mivel ez által sokkal képzettebbek lesznek a nevelőszülők.

Aki kilép, százezreket fizet

Kati azért is választotta a szombatot, mert hétköznaponként dolgozik, akárcsak a csoporttársai, akik szintén tapasztalt nevelőszülők. Kati szerint viszont a közelgő nyári szünet miatt sűríteni kell, és hétfőnként is be kell járniuk, különben 400 ezer forintot kell visszafizetniük. Az EMMI erre azt írta az Origónak, hogy kötelezhető az amúgy EU-s források miatt ingyenes tanfolyam megtérítésére, aki önhibájából elhagyja a képzést.

Forrás: AFP/Patrick Somelet

Az új szabályozás szintén jelentős változása, hogy a több mint ötezer nevelőszülő egységesen foglalkoztatási jogviszonyba kerül. Kati szerint ez határozottan jobb a nagy többségnek, mivel biztonságot jelent a társadalombiztosítás és a nyugdíj miatt. Báló szerint árnyaltabb a kép, ugyanis az nagyon rossz, hogy ezt mindenkire rákényszerítették, mert akik amúgy is dolgoztak, csak az ezzel járó „számtalan adminisztrációs kötelezettséget érzik”. „Családiassá akartuk tenni az intézményt, de a családot tettük intézményessé” – mondta Báló, aki szerint így munka tárgya lett a gyerek.

Bár az új rendszerrel némileg több pénzhez jutnak a nevelőszülők (ennek régi és új számítása is meglehetősen összetett és sokmindentől függ, de 50-100 ezer forintos nagyságrendről beszélünk a nevelőszülői díjazásnál), Báló szerint épp ez a gondolkodás tette kevésbé vonzóvá a nevelőszülőséget. „Azt a társadalmi réteget zavartuk el nagyon csúnyán az egészből, amely karitatív okokból vállalta a gyerekek segítését, mert nekik nem a bérezés vagy a munkaviszony voltak a lényegesek” – korholta a szerinte aránytalanul és sok esetben értelmetlenül megnövekedett követelményeket Báló, mivel szerinte így a mozgástér is csökkent a segítségre

Az EMMI szerint a szemléletváltás célja éppen az, hogy a „nevelőszülő ne - idézőjelben - csak szeresse és odaadással gondoskodjon a gyermekről, hanem egy szakmai csapat tagjaként, szakemberként működjön együtt a gyermek nevelésében”. A minisztérium szerint a nevelőszülői tevékenység ellátásához, speciális tudás, képességek és kompetenciák szükségesek, így a gyerekek érdekeit is az szolgálja, ha minél felkészültebb nevelőszülőkhöz kerülnek.

Ügyintézés csak gyámmal

A több adminisztrációra további példa a gyámsági rendszer átalakítása, ugyanis a nevelőszülő az új szabály szerint már nem gyám, ehelyett gyermekvédelmi gyámot rendeltek ki minden gyerekhez. Az EMMI ezt azzal magyarázta, hogy a gyám nem csak a nevelőszülőnél, hanem a gyermekotthonban élő gyermekeket is ellátja, viszont a nevelőszülő két éves kapcsolat után átvehet „egyes gyámi feladatokat”.

Ha egy nevelőszülők által nevelt gyereknél alá kellene írni bármit az iskolában, a kórházban vagy például egy személyi igazolvány igénylésénél, akkor ahhoz ki kell hívni egy gyámot. „Semmiféle aláírási jogom nincs, ami nem egy praktikus megoldás, hiszen ez senkinek sem jó” – mondta Kati, aki a közelmúltban találkozott először a gyámjával, aki szerinte egy tündér, de Báló szerint rájuk is jellemző, hogy nem hagytak idő a felkészülésre, és sokan egyáltalán nincsenek felkészülve erre a felelős pozícióra. Ezenkívül - vélekedett - a gyám hozhatja meg a gyermek életével kapcsolatos legfontosabb döntéseket akár azok véleményével szemben is, akik napi szinten vannak a gyerek mellett, mindeközben még az sem elvárás, hogy minimális szakmai tapasztalta legyen a gyermekvédelem területén.