Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
“Igyatok csak, próbáljátok ki a legdrágább söröket, ingyen van, mindent fizetnek!” - buzdította egy magyar európai parlamenti képviselő néhány évvel ezelőtt egy brüsszeli kocsmában azt a tucatnyi újságírót, akiket azért utaztatott ki, hogy közelről is bemutassa nekik, milyen fontos intézmény az Európai Parlament. Az esti sörözés alatt ha másról nem is, arról mindenképpen meggyőződhettek az újságírók, milyen bőkezű az uniós választókat képviselő szervezet.
A válság után, 2009-ben az Európai Parlament is visszavett egy kicsit a költekezésből, és szigorúbbra fogta a képviselők költségelszámolásait is, de még így is biztos, hogy a vasárnap megválasztott EP-képviselők nyugodtan koncentrálhatnak a munkára, pénzügyi gondokon a következő öt évben nem kell törniük a fejüket. Ezt erősítette meg az Origónak két olyan férfi is, akik az előző ciklusban magyar EP-képviselők mellett szereztek tapasztalatot az EP működéséről és a képviselők lehetőségeiről.
Az öt éve bevezetett szabályok szerint az EP mind a 766 képviselője azonos juttatásokban részesül. Korábban a tagországok szabták meg az EP-képviselők fizetését is, így nagyon nagy különbségek voltak az egyes országok képviselőinek díjazása között. Ha az új parlament nem változtat a szabályokon, akkor az idén a havi fizetésük bruttó 8020,53 euró lesz (ez 304 forintos árfolyammal számolva 2 438 241 forint). Ebből a képviselőknek közösségi adót és balesetbiztosítási járulékot kell fizetniük, így 6 250,23 eurót, azaz kicsivel - 70 forinttal - több mint 1,9 millió forintot kapnak kézhez.
Az EP-be delegált politikusoktól sokszor elvárta a pártjuk, hogy a szép fizetésből valamit visszaadjanak nekik a lehetőségért cserébe. Ez általános gyakorlat volt, ezért az EP képviselőiről szóló új törvényben már határozottan megtiltották a pártfinanszírozásnak ezt a módját, és kimondják, hogy ez a pénz csak a képviselőt illeti meg, aki csak magáncéljaira használhatja fel, minden olyan megállapodás, ami másként rendelkezik, semmis. Azt azonban nem tudják megtiltani, hogy a képviselők írásos megállapodás nélkül, önszántukból ajánljanak fel a busás jövedelemből pénzt a pártjuknak, ezt magánszemélyként, adomány formájában bármikor megtehetik. A Fidesz legutóbbi pénzügyi beszámolóiból például kiderül, hogy Deutsch Tamás EP-képviselő az egyik legadakozóbb támogatójuk, 2010-ben és 2011-ben is 3 millió forint feletti összeggel támogatta a pártot.
Az EP kivételes munkahely, a képviselők a fizetéshez csak jogokat kapnak, de a pénzért cserébe nem várnak el tőlük semmit. “A képviselőknek teljesen kötetlen munkaidejük van, senki nem nézi, hogy mikor, hova járnak el. Semmilyen visszatartó erő nincs, ha valaki nem akar bejárni. Csak rajtuk múlik, hogy mennyit dolgoznak: van, akit havonta csak négy-öt napon, a plenáris üléseken látni, de van olyan is, aki munkamániás, és komolyan foglalkozik az ügyeivel” - mesélte az Origónak az egyik volt asszisztens. (Az előző ciklus magyar EP-képviselőinek teljesítményéről itt olvashat.)
Ha azokat nem is büntetik, akik nem járnak be dolgozni, a munkamániások nagyon jól járnak: a képviselők ugyanis a fizetésükön felül napidíjat is kapnak azokra a napokra, amikor igazoltan Brüsszelben vagy a strasbourgi plenáris üléseken vannak. Mégpedig nem is keveset: napi 304 euró, azaz közel 95 ezer forint jár nekik a költségeik fedezésére. A számlákat nem kell bemutatni, aki reggel aláírja a hivatalos jelenléti íveket, annak aznapra jár a napidíj - függetlenül attól, hogy mivel tölti a nap többi részét.
“Ha nincs plenáris ülés, akkor Brüsszelben az EP épületének harmadik emeletén lévő irodában lehet aláírni a jelenléti íveket. Reggel hétkor nyitnak, és péntekenként nem rikta, hogy a képviselők bőröndökkel állnak ott hosszú sorban, még gyorsan aláírnak, aztán mennek a reptérre, és indulnak haza hétvégére” - mesélte az egyik volt asszisztens, aki szerint hétköznapokon a bizottsági ülésekről is simán le lehet lépni aláírás után. A képviselőknek egyedül a plenáris üléseken kell figyelniük - ilyen csak négy-öt van egy hónapban -, ott ugyanis nem elég aláírni: ha nincsenek ott a név szerinti szavazások felén, akkor felére csökkentik a napidíjukat azokra a napokra, amikor távolmaradtak.
A napidíjat a képviselők hivatalosan az étkezésükre, hotelszámláikra és egyéb, napközben felmerülő költségeikre kapják. Bár a jó fizetésű eurokratákra szabott Brüsszelben sokkal drágább az élet, mint Budapesten, ennyiből az ott dolgozók elmondása szerint simán ki lehet jönni. Az EP menzáján a brüsszeli éttermi árakhoz képest olcsóbban ehetnek, egy ebédet nagyjából öt euróból lehet kihozni. A képviselők nagy többsége bérelt lakásban lakik. Az egyik volt magyar asszisztens az egyik magyar képviselő havi 900 eurós, ott egyáltalán nem drágának számító lakását hozta példának, amikor a bérleti díjakról kérdeztük. Ha egy képviselő az egész családjával kiköltözik, egy belvárosi többszobás lakásért akár 1300-1500 eurót is kifizethet havonta.
A képviselők a napdíjból bőven fedezni tudják a költségeiket, és nem nehéz kiszámolni, hogy a szorgalmasabbak akár meg is duplázhatják a fizetésüket: aki havonta 20 napon aláírja a jelenléti íveket, az összesen 6080 eurót, azaz 1 848 320 forintot kap. Így pedig a fizetésükkel együtt már 3,75 millió forintnál járnak havonta.
És ez még nem minden, mert a képviselők a munkával járó egyéb költségeikre - irodabérlésre, számítógépekre, telefonszámlákra - is kapnak költségtérítést. Ugyan az EP Brüsszelben és a plenáris üléseknek helyet adó Strasbourgban is biztosít minden képviselőnek irodát és hozzá infrastruktúrát - tehát telefonvonalakat, internetet -, amit térítés nélkül használhatnak, akkor is állják a cechet, ha a képviselő ezeken kívül, például az anyaországában is akar irodát nyitni.
A költségtérítést csak egyszer kell igényelni, és onnantól kezdve automatikusan utalják a képviselőnek a havi 4299 eurót, azaz 1 306 896 forintot. “Az irodanyitás bizonyítására csak egy címet kérnek, a bérleti díjról szóló számlákat nem kell bemutatni, úgyhogy elég, ha valaki egy ismerőse címét bediktálja, soha senki nem fogja ellenőrizni, hogy tényleg van-e irodája. Az új képviselők sietnek is ezt elintézni, mert sok pénz múlik rajta” - mesélte a másik volt asszisztens.
A költségtérítéssel motiválják a képviselőket arra is, hogy legalább a plenáris üléseken részt vegyenek, ugyanis aki egy parlamenti évben az ülések feléről igazolatlanul hiányzik, annak az év végén a 12 havi költségtérítésének a felét vissza kell utalnia.
Egy szorgalmas, havi 20 napot dolgozó képviselő tehát a fizetésével, a napidíjával és a költségtérítéssel már havi 5 055 286 forintnál jár, de egy havonta csak tíz napot dolgozó képviselő is több mint négymillió forintot (pontosan 4 131 126 forintot) kap.
De kaphat persze ennél többet is. Az EP nem várja el, hogy a képviselőséggel járó egyik legnagyobb költséget, az utazásokat a képviselőknek maguknak kelljen állniuk. Vannak, akik egész családjukkal kiköltöznek Brüsszelbe, de kéthetente - vagy akár gyakrabban is - hazajárnak. Sok képviselő azonban a hétből csak néhány napot tölt az EP-ben: hétfőn a hajnali géppel indulnak, és csütörtökön már jönnek is haza.
Az EP-ben működik egy utazási iroda is, ha a képviselők jelzik nekik, hogy mikor szeretnének utazni, még a foglalásokat is elintézik. Aki pedig maga veszi meg a repülőjegyet, annak a beszállókártya ellenében kifizetik. A képviselők business osztályon - vonaton első osztályon - utazhatnak, és mivel az EP nem a konkrét repülőút összegét, hanem egy átlagárat fizet, jól járhatnak azok, akik fapadossal utaznak.
Bár a repülőnél sokkal kényelmetlenebb és hosszabb az utazás autóval, aki keresni akar az utazáson, az biztos, hogy ezt választja. Az EP kilométerenként 0,5 eurót fizet az útért, amit elég tankolási bizonylatokkal igazolni. Budapest és Brüsszel között nagyjából 1350 kilométer a távolság, ezért tehát 675 euró (azaz 205 200 forint) térítés jár. Ehhez még az út hosszának és időtartamának függvényében átalányjuttatást is kapnak a képviselők az egyéb költségek, például az autópályadíj fizetésére, miközben az utat egy átlagos fogyasztású autóval pályadíjakkal együtt ki lehet hozni 60-70 ezer forintból.
Egy oda-vissza autóúton simán meg lehet spórolni 1000 eurót (kb. 300 ezer forintot) - magyarázta az egyik, korábban egy magyar képviselő mellett asszisztensként dolgozó férfi, miért népszerű megoldás ez a képviselők körében. “Idővel persze arra is rájönnek, hogy nem is muszáj utazniuk, elég, ha egy sofőr megjáratja az autót Budapest és Brüsszel között, és begyűjti a bizonylatokat. De még úgy is nagyon jól járnak, ha a sofőr viszi az autót, elszámolják az utazást, ők meg egy olcsó fapados jeggyel hazarepülnek”. Havi négy utazással számolva így könnyen megtakaríthat magának egy képviselő még egymillió forintot.
Az ingázáson felül egyéb utazásokat is elszámolhatnak a képviselők, hiszen előfordulhat, hogy konferenciákra vagy más hivatalos rendezvényekre egy másik országba kell utazniuk. Ezeket az utazásokra éves keret van: 4243 eurót (1 289 872 forintot) kell beosztaniuk. Ez az összeg nem jár automatikusan, bizonylatok ellenében fizetik ki. “Azt viszont senki nem ellenőrzi, hogy miért utazott oda a képviselő, úgyhogy csak a lelkiismeretüktől függ, hogy mennyire használják munkára, és mennyire nyaralásra ezt a keretet” - mondta az egyik volt asszisztens.
A képviselők asszisztenseket, gyakornokokat is alkalmazhatnak, erre is külön keretet kapnak az EP-től. Havonta 21 209 euróból (6 447 536 forintból) gazdálkodhatnak, ebből fizethetik ki a segítőiket. Nem véletlenül került bele az EP-képviselőkről szóló törvénybe külön kitételként az, hogy a képviselők nem részesülhetnek ebből az összegből, ugyanis sok esetben elvárták, hogy az alkalmazottak osztozzanak velük. Egy egykori asszisztens szerint hiába a tiltás, ez még most sem ismeretlen gyakorlat. “Általában úgy egyeznek meg, hogy a pénz kétharmada marad az asszisztensnél, az egyharmadát pedig megkapja a képviselő. Sok ilyen eset van még most is. Van, aki hivatalos panaszt is tesz, de nem tudják ezt ellenőrizni, bizonyítani is nehéz.”
A 2009-es törvény egy másik rendszeres gyakorlatnak is véget vetett: megtiltották, hogy a képviselők a saját rokonaikat alkalmazzák asszisztensnek. A pozíciót így most legtöbbször politikai jutalomként alkalmazzák a pártokban - mondta a volt asszisztens. Ez mindenképpen bizalmi állás, az pedig csak a képviselőktől függ, hogy mire használják az asszisztenseket, komoly szakmai munkára, vagy inkább csak adminisztratív feladatokra. Az alkalmazottak fizetését nem a képviselők szabják meg: az asszisztenseket és gyakornokokat az EU tisztviselőkre is érvényes bértábla alapján fizetik végzettségük, nyelvtudásuk, tapasztalatuk, besorolásuk függvényében. “Egy kétdiplomás asszisztens fizetése majdnem felér egy képviselői fizetéssel. Ehhez még jön a havi 600 euró körüli lakhatási támogatás, és egy sor egyéb juttatás” - mesélte egy volt asszisztens, aki szerint az általában huszon-harmincéves, egyedülálló asszisztensek sokszor összefognak, közösen bérelnek lakást, így a lakhatási támogatás bőven fedezi a költségeiket.
Az akkreditált asszisztensek fizetését tehát nem tudják befolyásolni a képviselők, de lehetőségük van arra is, hogy ebből a keretből ne csak állandó alkalmazottakat fizessenek. A pénz negyedét, azaz több mint havi másfél millió forintot tanácsadásra, tanulmányírásra költhetik el, amit csak egy szerződéssel, számlával kell igazolni, azt már senki nem fogja ellenőrizni, hogy milyen tanulmányra fizették ki a pénzt.
A cikkünk elején említett sörözést persze nem az eddig felsorolt keretekből állta a magyar EP-képviselő, hanem még erre is külön pénzt kapott. Minden képviselőnek lehetősége van rá, hogy évente 110 vendégnek megmutassa, hogyan működik az Európai Parlament. A vendégeknek legalább 10 fős csoportokban kell érkezniük, és a képviselő évente legfeljebb öt csoportot hívhat, tehát úgy jár a legjobban, ha minél több embert összeszervez egyszerre.
Az ismeretterjesztő munkát és a vendégfogadást az EP támogatja. Az utazásra kilométerenként 0,09 eurót fizetnek egy vendég után. Ez azt jelenti, hogy egy Budapestről érkező vendégért körülbelül 243 eurót (73 872 forintot) kap a képviselő. Ez bőven fedez egy fapados repülőjegyet is. Az étkezésekre vendégenként 40 eurót (kb. 12 ezer forint), a szállásra pedig 60 eurót (kb. 18 ezer forint) fizetnek, azaz nagyjából összesen százezer forintot kapnak egy vendég után.
Az egyik asszisztens tapasztalata szerint vannak olyan képviselők, akik csak megutaztatják a csoportot, reggel jönnek a fapadossal, kapnak egy ebédet Brüsszelben, este pedig mennek haza: ezt 80-90 euróból ki lehet hozni, úgyhogy bőven marad a támogatásból. De akik mesterei a spórolásnak, azok inkább összegyűjtenek egy busznyi látogatót, ami sokkal olcsóbb, mint a repülős utaztatás. Ráadásul minél messzebbről jön a vendég, annál több pénz jár utána, a másik asszisztens tapasztalata szerint nem véletlenül szeretik annyira a magyar képviselők az erdélyi látogatókat. Egy busznyi székelyföldi iskoláson legalább 13-14 ezer eurót (körülbelül 4 millió forintot) meg lehet spórolni” - mesélte a volt asszisztens, aki maga is segédkezett ilyen utazások szervezésénél.
A pénzbeli juttatásokon kívül sok minden jár még a képviselőknek. Az EP balesetbiztosítást köt rájuk, amelynek csak egy töredékét kell fizetniük (ezt az adókkal együtt vonják a fizetésből, így a fenti nettó összegből már nem kell áldozni rá). Akinek a saját országa jogán nincs társadalombiztosítása, annak természetesen jár az is, de az orvosi költségek kétharmadát ezen felül is elszámolhatják a képviselők. Ahogy sok magyarországi munkahelyen is, az EP-ben is jár támogatás arra is, ha a munkájukhoz szemüveget kell készíttetniük.
Bár az EP alapelve, hogy minden képviselő használhatja a saját anyanyelvét, és rengeteg pénzt áldoznak arra, hogy minden dokumentumot lefordítsanak minden hivatalos nyelvre, a képviselőknek nyelvtanulási lehetőséget is biztosítanak. “A nyelvtanfolyamok nem ingyenesek, a díjukat levonják a fizetésből, úgyhogy nem is csodálom, hogy nem népszerűek, és sok képviselő még öt év után sem tud angolul sem megszólalni” - mondta az egyik asszisztens.
Az EP-képviselők 63 évesen nyugdíjba mehetnek, de ha nem húzzák ki addig Brüsszelben, akkor is kapnak majd a képviselőként eltöltött évek után nyugdíjat. Az EP gondoskodik azokról is, akiket nem választanak újra, ezek a képviselők úgynevezett átmeneti ellátásra, vagyis egyfajta végkielégítésre jogosultak. A végkielégítést az EP-ben töltött évek után fizetik, minden év egy hónapot ér, de legalább hat hónapot mindenki megkap, és akármilyen sokáig volt valaki képviselő, legfeljebb kétévnyi fizetés jár neki.
A 2009 óta EP-képviselő Bokros Lajos például biztosan nem fogja folytatni a munkáját, mert a pártja nem tudott listát állítani, így öt év képviselőségért még félévnyi fizetést, azaz nettó 11,4 millió forintot fog kapni.
