Vitába szállt a kormány Norvégiával

A Miniszterelnökség és a Kehi az Origo megkeresésére elárulta, hogy a jogértelmezésük szerint mely jogszabályok alapján vizsgálhatják a Norvég Alapokat. Az alapokat működtető brüsszeli iroda szerdán azt közölte, hogy a Kehi szerintük nem vizsgálhatja a Norvég Civil Alap működését. 

A kormányzat szerint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálhatja a Norvég Civil Támogatási Alapot, közölte a Kormányzati Információs Központ (KIK), megerősítve ezzel a Miniszterelnökség és a Kehi Origónak küldött álláspontját. A kormányzati közlemény válaszként is értelmezhető a Norvég Alapokat működtető brüsszeli iroda tegnap nyilvánosságra hozott jogértelmezésére, amely szerint a Kehinek nincs joga az ellenőrzésre.

A KIK most annyit közölt, hogy "a Norvég Alapok forrásfelhasználásának magyarországi gyakorlatát a Kehi az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján végzi, tehát nem a norvég fél által hivatkozott, az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009–2014-es időszakának végrehajtásáról szóló együttműködési megállapodások vagy az azokra irányadó szabályzatok vonatkoznak a vizsgálatra".

Az Origo megkereste a Miniszterelnökséget és a Kehit is, az után érdeklődve, hogy van-e hatásköre a Kehinek a Civil Alap vizsgálatára. A Miniszterelnökség a válaszában azt írta, hogy a Kehi már korábban is több alkalommal ellenőrizte a Norvég Alapokat. Szintén az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényt idézték, de meg is nevezték, hogy szerintük melyik pontja ad lehetőséget az ellenőrzésre.

Ebben az általuk megjelölt szakaszban az áll, hogy a Kehi jogköre kiterjed „a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a térségi fejlesztési tanácsoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások – ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is –, és az említett szervezetek részére meghatározott célra ingyenesen juttatott állami vagyon felhasználásának ellenőrzésére”.

A Miniszterelnökség szerint ez alapján a hivatal jogosult kifejezetten nemzetközi szerződések alapján folyósított támogatások és segélyek ellenőrzésére is, függetlenül attól, hogy az adott támogatás a hazai költségvetésben megjelenik-e.

A Kehi az Origo kérdésére hangsúlyozta, hogy az államháztartásról szóló törvény három pontja is feljogosítja a Hivatalt a Norvég Civil Alap felhasználásában közreműködő szervezetek ellenőrzésére. A Kehi szerint a hivatal hatásköre ugyanis a fent említett ellenőrzéseken túl kiterjed a kormánydöntések végrehajtásának vizsgálatára is, márpedig az alapok felhasználásáról szóló – Norvégia és Magyarország közötti – egyezményt egy kormányrendeletben hirdették ki.

Emellett a Kehi ellenőrizheti minden olyat szervezet gazdálkodását, amely részesül az szja 1 százalékos felajánlásából. Megjegyezték továbbá, hogy a 2011. évi CLXXV. törvény, azaz a civiltörvény egyik pontja szerint a civil szervezeteknek „…az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet… látja el”, márpedig a fentiek alapján a Kehi saját jogértelmezése szerint ilyen szervezetnek minősül.

A Kehi hozzátette azt is, hogy a Norvég Alapot érintő korábbi vizsgálatait sem a norvég fél, sem pedig a brüsszeli koordináló szervezet nem kifogásolta.

Csepreghy szerint példátlan a norvégok reakciója

"A magyar kormány szerveinek nincsen ellenőrzési joguk az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) felett” – ez áll abban a levélben, amelyet szerdán a Norvég Alapok brüsszeli kezelőirodájának igazgatója írt Lázár János államtitkárnak. Ez tehát a brüsszeli iroda álláspontja, amelyre most válaszolt a magyar állam. A vizsgálatot Lázár azért kezdeményezte, mert – mint Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára mondta – tisztázni akarják, hogy az elmúlt hetekben felmerült magyar kormányzati gyanú megáll-e, miszerint a Norvég Alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak.

A brüsszeli iroda jogértelmezése szerint a Civil Alap nem használ fel magyar költségvetési pénzeket, a magyar államtól teljesen függetlenül működik, így csak a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO) ellenőrizheti a működését, a Kehi nem.

A pénzeket kezelő magyar Ökotárs Alapítvány vezetője szerdán az Origónak azt mondta, azt az utasítást kapták a brüsszeli irodától, hogy ne adják át az alappal kapcsolatos dokumentumokat a Kehinek, azok ugyanis a brüsszeli irodához tartoznak. „Nincs takargatnivalónk, együttműködünk minden arra feljogosított ellenőrző szervvel, ugyanakkor a jogalap nélküli, tisztázatlan célú vizsgálódásokat sokkal inkább zaklatásnak, mintsem az átláthatóság biztosítására irányuló tevékenységnek tartjuk” – tette hozzá Móra Veronika.

Csepreghy Nándor csütörtökön kiadott közleménye szerint "érthetetlen, miért vonakodik az Ökotárs alávetni magát a vizsgálatnak". A helyettes államtitkár szerint példátlan, hogy "egy idegen hatalom nyíltan egy másik ország törvényeinek be nem tartására buzdít". Szerinte ugyanis Norvégia éppen ezt teszi, amikor "arra utasítja az Ökotársat, hogy tagadja meg a Kehi felé információk kiadását".

A magyar kormány és Norvégia konfliktusáról ebben a cikkünkben olvashat részletesen.