Alaposan meglepte szocialista párttársait csütörtök délben Mesterházy Attila. Az MSZP elnöke hirtelen összehívott egy rendkívüli sajtótájékoztatót, amin bejelentette, hogy lemond minden tisztségéről, és a következő tisztújításon sem indul.
Több szocialista politikussal is beszéltünk a lemondás után, és többen azt mondták, a sajtóból tudták meg a bejelentést, Mesterházy még az elnökségi tagokat sem tájékoztatta előzetesen a lemondásról. A hír persze gyorsan terjedt, és már kora délután minden megkérdezett azt találgatta, hogy mit jelent ez a lépés az MSZP szempontjából, és vajon tényleg lezárul-e a Mesterházy-korszak a pártban.
Mesterházy Attila lemondása valamivel könnyebb helyzet elé állítja a választmányt szombaton, mint amivel eredetileg szembesültek volna. Ennek a testületnek kellett volna döntenie arról, hogy elfogadja-e Mesterházy és a pártelnökség lemondását az EP-választáson elszenvedett vereség után. A szocialista küldöttek így több forgatókönyv közül választhatnak, mint az eddig lehetséges volt. Most már ugyanis lehetséges, hogy
teljes tisztújítás nélkül elnököt válasszon a kongresszus.
Ez azért fontos, mert sok olyan MSZP-ssel beszéltünk az elmúlt napokban, aki azonnal menesztette volna Mesterházyt, viszont el akarta kerülne az akár két-háromhónapos hercehurcával járó teljes tisztújítást.
A megkérdezett MSZP-sek szerint a legvalószínűbb forgatókönyv tehát az lesz, hogy az önkormányzati választások utánra halasztják az aluról felfelé menő tisztújítást (ekkor minden alapszervezet, település, majd megye is új vezetést választ), most pedig csak az elnökválasztás miatt kell összehívni a kongresszust. A választmány ezt akár a jövő hétre is kitűzheti, egy formális akadály azonban van: minden elnökjelöltnek a jelöltséghez 3 ezer aláírást kell személyesen összegyűjtenie. Ez nem biztos, hogy logisztikailag elintézhető egy hét alatt. Egy szocialista az Origónak azt mondta, ezt a kitételt akár el is törölheti a választmány, még vizsgálják a lehetőségét.
A legnagyobb kérdés persze az, ki lesz az utód. Bár kevés idő telt el, az MSZP-sek már felvázoltak néhány verziót, kinek adnak esélyt az elnöki poszton. Még Mesterházy lemondása előtt az ő párton belüli ellenfelei Lendvai Ildikó vezetésével egy olyan terven törték a fejüket, amelynek lényege: válasszanak egy átmeneti pártelnököt, aki csak meghatározott ideig vezeti a pártot, és az önkormányzati választások után elrendelik a teljes tisztújítást.
Ekkor, ősszel már Botka Lászlóval is lehetne számolni, a szegedi polgármester ugyanis mindvégig azt mondta, az októberi választásokig és esetleges polgármesteri újraválasztásig hallani sem akar a pártelnökségről. Ráadásul azt sem szeretné, ha az egyre valószínűbb önkormányzati vereséget is az ő nyakába varrnák.
Úgy tudjuk, Lendvaiék meg is találták a megfelelő átmeneti elnököt: Ujhelyi Istvánt. Ő éppen most lett európai parlamenti képviselő, és Botka László egyik bizalmasának számít. Többek szerint hajlandó is arra, hogy átmenetileg vezesse a pártot. Az eddigi (többségében Mesterházyhoz közel állókból álló) elnökség azért nem okozhat számára problémát, mert a kampányban az alapszabály szerint nem az elnökség, hanem az úgynevezett országos választási bizottság vezeti a pártot, ennek összetételéről pedig a választmány szavaz. Ujhelyi Istvánt nem tudtuk elérni.
Mivel Mesterházy a frakcióvezetésről is lemondott, új vezetőt kell választani a parlamentben is. Mivel Ujhelyi nem tagja a magyar Országgyűlésnek, nem jöhet szóba frakcióvezetőként. Ketten is azt mondták, ebben az esetben Tóbiás József frakcióigazgató lehet esélyes a posztra, de az Origót tájékoztató szocialisták hangsúlyozták, hogy egyelőre nincs megbeszélt forgatókönyv.
Tóbiás megválasztása már csak azért is kérdéses, mert a 29 fős frakcióban elsöprő többsége van Mesterházynak, az áprilisi választmányon az egyik legnagyobb kritika volt vele szemben, hogy a hozzá lojális embereket ültette be a frakcióba. Ez azt jelenti, hogy bár Mesterházy távozik, itt könnyebben befolyásolhatja, ki legyen az utódja, mert még a mostani lemondása után is elképzelhetetlen, hogy mások mellett Harangozó Tamás, Velez Árpád, Szakács László, Legény Zsolt, illetve Demeter Márta vagy Heringes Anita a kívánsága ellen szavazzon.
Éppen emiatt mondta azt egy MSZP-s, hogy a Mesterházy-korszak "automatikusan nem ér véget", a frakcióban még biztosan megmarad Mesterházy befolyása. Több MSZP-s is hallott a párton belül egy olyan forgatókönyvet, amely szerint Mesterházy úgy lépne hátra, hogy egyik legközelebbi bizalmasának, Harangozó Tamásnak adja át a frakcióvezetést. Kérdés, hogy a Mesterházyval szemben kialakult hangulat mennyire változtatott a helyzeten, és hogy a frakciótagok mennyire mernek szembemenni a párt akaratával. A Mesterházyt bíráló csoport ugyanis több frakciótagnak megüzente, hogy az ellenszegülésnek kizárás lehet a vége, vagyis könnyen független képviselekké válhatnak.
Az első MSZP-s fórum, amely Mesterházy lemondását megvitatja, még csütörtök délután összeül. A budapesti párttanácson eredetileg információnk szerint Mesterházy menesztéséről tárgyaltak volna, így viszont az értékelés lesz a téma. Emellett a tervek szerint a budapesti vezetésről is tárgyalnak a fővárosi küldöttek, Molnár Zsolt lemondása után ugyanis nincs budapesti elnök, több kerület számára pedig elfogadhatatlan, hogy a Horváth Csaba-Alexa György-Trippon Norbert hármas vezesse az önkormányzati tárgyalásokat. Úgy tudjuk, a budapesti párttanács új elnököt szeretne választani, és többen azt mondták, Kunhalmi Ágnest szeretnék felkéri erre a posztra.