Mesterházy emberei keresztülhúzták Botkáék tervét

Hat Mesterházy Attilához közel álló elnökségi tag lemondott pénteken délelőtt a posztjáról, ezért kell kötelezően kiírni a teljes tisztújítást az MSZP-ben – értesült az Origo. Több MSZP-s úgy értelmezi a lépést, hogy Mesterházyéknak azért érdekük, hogy később álljon fel az új vezetés, mert így megőrizhetik a hatalmukat a frakcióban. Egy lemondott elnökségi tag szerint viszont vasárnap óta érlelt erkölcsi kérdés a lemondás. Ujhelyi István bejelentette, hogy így nem vállalja az elnökjelöltséget.

Délelőtt lemondott az MSZP elnökségéből hat politikus, ami azt jelenti, hogy az alapszabály szerint teljes tisztújítást kell kiírni – tudta meg az Origo. Az elnökkel együtt 13 tagú testületnek ezzel több mint a fele megválik posztjától. Botka László választmányi elnök tehát ezért jelentette be pénteken délután, hogy megtartják a teljes tisztújítást már most nyáron, és július 19-én tartják a tisztújító kongresszust.

Gúr Nándor, Harangozó Tamás, Demeter Márta, Bangóné Borbély Ildikó, Winkfein Csaba és Tóth Bertalan elnökségi tagok egy nappal Mesterházy Attila távozása után jelentették be, hogy lemondanak a posztjukról. Vasárnap az elnökség csak felajánlotta a lemondását, erről a választmány szavazhatott volna, most viszont a döntés végleges, a választmány nem határozhat róla.

Ferencz Gábor, az MSZP sajtófőnöke a cikk megjelenése után azt mondta, Gúr Nándor alelnök nincs a tisztségükről lemondó szocialisták között. Arra azonban későbbre ígért választ, hogy pontosan kik mondtak le a posztjukról. Korábban is kerestük Gúr Nándort, de nem sikerült elérnünk.

Az MSZP elnökségét eddig tizenhárman alkották: Mesterházy Attila elnök mellett a két alelnök, Gúr Nándor és Horváth Csaba, illetve tíz elnökségi tag. (Simon Gábor elnökhelyettes a számlabotránya után minden posztjáról lemondott, és kilépett a pártból, a tisztségét nem töltötték be.) Az alapszabály szerint, ha az elnökség többsége lemond, automatikusan ki kell írni az alulról felfelé történő tisztújítást.

Vagyis a választmánynak semmi mozgásteret nem hagytak a most lemondó elnökségi tagok.

A Mesterházy példáját követő politikusok mind szorosan kötődnek a csütörtökön távozó pártelnökhöz, többségük 2012-ben Mesterházy döntésének köszönhetően kerültek be az elnökségbe, a szocialisták szerint a Mesterházyhoz való lojalitásuk közismert a pártban, ez alól egyedül Tóth Bertalan kivétel. Két MSZP-s is úgy értelmezte a mostani döntést, hogy a mesterházysták most azért intézték el a döntésükkel a teljes tisztújítást, mert így később állhat fel az új elnökség, a frakciót pedig addig a mesterházysták biztosan uralhatják.

Mesterházy kritikusai Lendvai Ildikó és Botka László vezetésével ugyanis korábban azt a forgatókönyvet gondolták ki, hogy elkerülik a hosszas tisztújítási folyamatot, Ujhelyi Istvánt átmenetileg elnökké választják, a frakcióban pedig Tóbiás Józsefet választják vezetőnek. Így viszont július 19-ig nem lesz új elnök, a frakcióban viszont megválaszthatják vezetőnek Harangozó Tamást. Az egyik most lemondott elnökségi tag azt mondta, hogy már vasárnap óta tervezte, hogy mindenképp lemond, mert szerinte nemcsak Mesterházy, hanem az egész vezetés felelős a párt rossz szerepléséért. "Ez számomra erkölcsi kérdés" – mondta a politikus.

Ujhelyi István pénteken délután bejelentette, hogy az új helyzetben nem vállalja az elnökjelöltséget. Ujhelyi a Facebookon azt írta, hogy az elmúlt héten sokan és sokféleképp igyekeztek meggyőzni őt arról, hogy legyen az MSZP következő elnöke. "Először arra jutottam, hogy – amennyiben ez a párt érdeke – az év végéig, pártelnökként vállalok egyfajta hídépítő szerepet" – írta Ujhelyi. Mivel azonban teljes tisztújítás lesz, és két évre választanak elnököt, nem fogadja el az elnökjelöltséget. Azt írta:

"ezt a felelősséget pedig elnökként így nem tudom vállalni".

Több MSZP-s is azt mondta, hogy a nyári teljes tisztújítás azért a lehető legrosszabb forgatókönyv az MSZP számára, mert így július közepéig nincs, aki hivatalosan tárgyaljon a DK-val és az Együtt–PM-mel az önkormányzati helyek elosztásáról.