Ennyi magyar dolgozik ma az Egyesült Királyságban

Évről-évre több magyar próbál az Egyesült Királyságban munkát, megélhetést találni. Ha egymillióan nincsenek is, a hivatalosan statisztika szerint 2002 és 2013 között összesen 143.678 magyar állampolgár kért társadalombiztosítási számot a szigetországban ahhoz, hogy ott munkát tudjon vállani.  

Két év alatt ötvenezren mentek el

Az illetékes brit minisztérium a Department of Work and Pensions idén február 14-én közzétett statisztikája szerint 2012-ben 21760, 2013-ban pedig 26770 magyar állampolgár kért társadalombiztosítási számot az Egyesült Királyságban.

2002-2013 között összesen 143.678 magyar állampolgár kért társadalombiztosítási (NI-number) számot, jelenleg 102.171 fő a ténylegesen pillanatnyilag biztosítást fizető magyar állampolgár az Egyesült Királyságban, hiszen sokan közben haza is jöttek.

A társadalombiztosítási szám nem csak a munkavállaláshoz szükséges, annak is igényelnie kell, aki tanulmányi támogatást szeretne kapni. A munkavállaló erre a számra fizeti a TB járulékot és akkor is szüksége lesz rá, ha kapcsolatba lép a helyi munkaügyi hatóságokkal vagy az adóhivatallal. Ugyanakkor az is tény, hogy ez a szám – csakúgy mit a magyar TB szám - az igénylő élete végéig megmarad, tehát akkor sem kell visszaadni, ha éppen elhagyja az országot.

Jelenleg 102 171 magyar fizet társadalombiztosítást az Egyesült Királyságban. Forrás: Origo

Legalább negyedmillió magyar külföldön

A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2013 júniusában felmérést végzett a magyarországi lakosság körében, melynek célja a tartósan külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok számának feltérképezése.

A felmérés eredményei szerint 2013. június végén mintegy 250 ezer fő dolgozott legalább 6 hónapja külföldön, ami a teljes munkaképes korú népesség 4,4%-a. A háztartások 9%-ában van tartósan külföldön dolgozó személy. A KSH májusban megjelent közleménye szerint 2012-ben mintegy 230 ezer hivatalosan bejelentett magyar állampolgár élt az európai országokban.

Cameron szigorítana

David Cameron brit miniszterelnök a múlt év végi EU-csúcson azt mondta, óriási hibának tartja a brit munkaerőpiac azonnali, 2004-es megnyitását "a lengyel, a magyar, a cseh és a balti munkavállalók előtt", aminek következtében "egymillió ember érkezett a szigetországba". A kormányfő szerint ezek a munkavállalók többnyire a bőkezű brit szociális ellátások miatt érkeznek az szigetországba, ezért "teljesen más alapokra" kell helyezni az Európai Unió új tagállamaival szembeni átmeneti munkavállalási szabályozást.

"A személyek szabad áramlása nem egyenlő a segélyturizmussal. Meg kell találnunk a módját, hogyan lassítsuk le az újonnan belépő országok korlátozásmentes hozzáférését a brit munkaerőpiachoz. A szabad mozgás nem azt jelenti, hogy jössz is megigényelsz”, mondta David Cameron, aki szerint az új intézkedésekkel ennek próbálnak majd érvényt szerezni.

Magyarország is tiltakozott

A négy visegrádi ország, Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia külügyminiszterei közleményben tiltakoztak, ebben többek között azt írták, a Közép- és Kelet-Európából Nagy-Britanniába érkező migránsok átlagosan fiatalabbak és gazdaságilag aktívabbak, mint a brit munkaerő, és összességben jóval nagyobb összeggel járulnak hozzá a brit állam bevételeihez, mint amennyit szociális juttatások formájában felvesznek.

A V4-ek, köztük Magyarország álláspontja szerint a migránsok hazatérése valószínűbb, mint az EU-n kívüli, fejlődő országokból érkezőké.