A lista élén nem volt meglepetés. Az első helyen idén is a Massachusetts Institute of Technology végzett. Az amerikai magánegyetem és kutatóintézet hallgatóinak több mint a fele az egyetem valamelyik posztgraduális képzésén vesz részt. Az intézménynek a tudomány, a technika, a menedzsment, a közgazdaságtan, a nyelvészet az államigazgatás és a filozófia az erőssége. A Wikipédia adatai szerint eddig összesen 76 jelenlegi és korábbi tagja kapott Nobel-díjat. A lista második helyén a Cambridge, a harmadikon pedig az Imperial College London végzett.
A tíz legjobb közé került a többi között az Oxford, a University College London, a Stanford, a California Institute of Technology, a Princeton és a Yale.
A hazaiak közül a Szegedi Tudományegyetem érte el a legjobb eredményt. Valamelyest rontott a tavalyi teljesítményén, a több szempont alapján összeálló rangsor készítői idén az 551-600. helyre sorolták a Tisza parti intézményt.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tavaly az 551-600., idén a 601-650. helyen szerepelt, a Budapesti Corvinus Egyetem pedig a 651-700. helyről a 701+ kategóriába került. A Debreceni Egyetem megőrizte a listán a tavalyi pozícióját, most is a 601-650. helyen áll.
„Nem gondolom, hogy mi vagyunk a legjobb egyetem Magyarországon, de igyekszünk” – mondja a Szegedi Tudományegyetem rektora. „Nagyon örülünk az eredménynek, de messzemenő következtetéseket nem lehet ebből levonni” – hangsúlyozza Szabó Gábor. Nem ennek rendelünk alá mindent, de számunkra is fontos, hogy minél előrébb végezzünk – folytatja az intézmény vezetője. Ugyanakkor szakmai szempontból ennek igenis van presztízse. A külföldi egyetemeken dolgozó partnerek is elismerik, ha jól szerepelünk egy-egy ilyen összehasonlításban. Illetve olyan szempontból is értékes, hogy a külföldi diákokat is befolyásolja egy ilyen rangsor a jelentkezésnél.
Az intézményünk egyébként meglehetősen egyenletes teljesítményt nyújt, és rendre jól szerepel a nemzetközi listákon. A legjobb ötszáz közé került a Szegedi Tudományegyetem a kínai Academic Ranking of World Universities 2013-es összesítésében is – emelte ki Szabó Gábor. Fontos, hogy nem csak egy listán szerepelünk, és ha egy másik hazai intézmény előttünk végezne, akkor sem lennénk elkeseredve.
A szegedi egyetem rektora kitért arra is, hogy miért annyira fontos ez a mostani eredmény, ami első ránézésre nem tűnik annyira kecsegtetőnek. „Húszezer intézményt vizsgáltak összesen és a felső tíz százalékban végeztünk. Kevés olyan terület van Magyarországon, ahol ilyen előkelő helyen állunk” – hangsúlyozta Szabó Gábor. Hozzátette: „ha azt nézzük, hogy például a negyedik helyen álló Harvard Egyetem évi hatmilliárd dollárból gazdálkodik, akkor máris jobban hangzik a szegedi siker, hiszen ez az összeg a teljes hazai felsőoktatás büdzséjének a háromszorosa".
A londoni székhelyű Quacquarelli Symonds cég 2004 óta készíti el a felsőoktatási intézmények világrangsorát. Hat szempontot használnak - az oktatók és a hallgatók aránya, a külföldi hallgatók és oktatók száma, valamint a munkaadók véleménye mellett az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakoriságát és az akadémiai szféra megítélését is figyelembe veszik a lista összeállításakor.