Gyurcsány októberben nyomná le az MSZP-t

Eger, 2014. május 15. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke lakossági fórumot tart az egri Korona Hotelben 2014. május 15-én. MTI Fotó: Komka Péter

Várhatóan mindegyik megyei közgyűlésben a Fidesz-KDNP-nek lesz a legtöbb képviselője október 12 után, de a keleti országrészben fekvő megyékben könnyen lehet, hogy koalíciós partner után kell nézniük. Az európai parlamenti választás után újra mindenhol összeméri erejét az MSZP és a DK. Ennek eredménye minden bizonnyal alapvető hatást gyakorol majd a baloldalon belüli jövőbeli erőviszonyokra.

Az önkormányzati választásokon a pártok aktuális támogatottságát legjobban a megyei közgyűlési eredményeken lehet lemérni, mégis a legkisebb figyelem talán erre a területre irányul. Ennek egyik oka, hogy a választásokból eleve kimaradnak a megyei jogú városok, így az eredmény nem tükrözi vissza teljes mértékben az adott terület politikai erőviszonyait. Mindezek ellenére az utóbbi évtizedekben mindegyik politikai erő saját maga igazolására is használta a megyei közgyűlési eredményeket.

Megbüntették az MDF-et

Az 1990-es önkormányzati választás nyilvánvalóan a tavasszal hatalomra került MDF vezette jobbközép kabinet megbüntetéséről szólt. Az illúzió, hogy önmagában a rendszerváltással Magyarországra azonnal beköszönt az osztrák jólét, egy csapásra semmivé vált, az ostor azonban a demokrata fórumon csattant. A vezető kormánypárt csupán Fejérben és Győr-Moson-Sopron megyében tudta megszerezni a közgyűlési elnöki posztot, míg a KDNP Pest megyében.

Négy évvel később a tavaszi, elsöprő szocialista győzelmet hozó parlamenti választást követően az MSZP arra törekedett, hogy legalább megőrizze korábbi magas támogatottságát. Ezt az elképzelésüket sikerült is végrehajtaniuk, öt megyét leszámítva mindenütt ők adták a közgyűlési elnököt. A jobboldal csupán Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tudta megszerezni ezt a posztot.

UV-fény alatt ellenőrzik egy szavazólap vízjeleit Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Medgyessy kiütötte a Fideszt

1998-ban a baloldal visszavágásra készült a tavaszi országgyűlési választási vereségét követően, de csupán öt megyében nem a Fidesz és az MDF kettőse győzött. A 2002-es önkormányzati választáson többek között a Medgyessy-kormány száznapos programjának köszönhetően elsöprő baloldali győzelem született. A Fidesz csak a hagyományosan erős megyéiben (Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron) tudta megőrizi a többségét, valamint Csongrádban.

2006-ban az önkormányzati választásokat Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének a nyilvánosságra kerülése, és az ezt követő összecsapások határozták meg. A megyékben a választók jól láthatóan az MSZP-t büntették, mivel Hevesen kívül mindenütt a Fidesz szerzett többséget. Négy évvel később a mostani kormánypártoknak először a hazai helyhatósági választások történetében az összes közgyűlésben sikerült többséget szereznie.

Csomagolják a szavazólapokat az önkormányzati választásra az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. budapesti nyomdájában Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Hevesben bukhat a kormánypárti többség

Október 12-én a legfrissebb felmérések alapján a Fidesznek ismét jó esélye van arra, hogy az összes testületben a legtöbb képviselővel rendelkezzen. A kormánypártok helyzetét az is megkönnyíti, hogy az erősebb baloldali bázissal rendelkező megyei jogú városok ebben a voksolásban nem vesznek részt. A legizgalmasabb verseny nagyrészt a keleti országrészekben lehet, ahol az országgyűlési választási eredmények megismétlődése esetén koalíciós partner után kéne néznie a Fidesznek.

Ha az EP-eredményekhez hasonlóan alakulnak a szavazati arányok, akkor egyedül Hevesben nem lesz többsége a Fidesz-KDNP-nek. A DK csak Szabolcsban nem szerezne mandátumot, míg az Együtt sorsa meglehetősen bizonytalan, mivel a pártnak a kis településeken nem nagyon van bázisa. A baloldali erők közötti jövőbeli együttműködési tárgyalásoknak minden bizonnyal az egyik alapja lesz a megyei listás szereplés. A DK számára az MSZP megelőzése lenne óriási eredmény, míg a szocialisták a Jobbik legyőzése esetén erősíthetnék meg vezető szerepüket a baloldalon.

Szavazólapok haladnak a futószalagon Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A Fidesz számára a jelöltállítás is kedvezően alakult, mivel a Jobbik és az MSZP mellett a DK-nak is mind a 19 megyében lesz listája. Az Együttnek 11, míg az LMP-nek csak öt megyében jött össze a listaállításhoz szükséges ajánlásmennyiség. Az Együtt egyébként Szabolcsban is indul, de szövetségben a Helmeczy László vezette Összefogással. A parlamenten kívüli erők közül a Munkáspárt három, a Jólét és Szabadság kettő, a szocdemek, a Somogyért Egyesület és a szélsőjobboldali kötődésekkel bíró Nyugodt Hétköznap egy-egy megyei listát tudott összehozni.

Tarlós futhat be a főpolgármester-választáson

Az Origo választástörténeti elemzésének első részében a főpolgármester-választásokkal és a várható esélyekkel foglalkozott. Egyelőre úgy tűnik, hogy a csodával lenne határos, ha Falus Ferenc megnyerné a voksolást, de egy visszalépési sorozat esetén akár nagyon szoros eredmény is születhet.