Fél éve csúszik a kémper: elírták

Második nekifutásra is "elírták" a Debreceni Törvényszéken a kémper jegyzőkönyvét, amely a vádlottak padján ülő volt titkosszolgálati vezetők védői szerint továbbra sincs köszönő viszonyban sem az elsőfokú tárgyaláson elhangzottakkal. A közokirat javítgatása miatt fél éve csúszik a 2041-ig titkosított ügyben a másodfokú tárgyalás.

Nyolcvanórányi hanganyag

Nyolcvanórányi hanganyagon rögzítették a kémügyben a vádlottak padjára ültetett volt titkosszolgálati vezetők elsőfokú tárgyalásait - az első szótól az utolsóig. Ez alapján mégsem sikerült a Debreceni Törvényszék katonai tanácsának olyan jegyzőkönyvet összeállítani a tárgyalásról, amely azt és kizárólag azt tartalmazná, ami a tárgyalóteremben, zárt ajtók mögött elhangzott.

Mivel ezt nemcsak a vádlottak - Szilvásy György volt titokminiszter, Galambos Lajos, a korábbi Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója, és hivatali utódja, Laborc Sándor - védői, de a Fellebbviteli Főügyészség és a másodfokú bíróság is kifogásolta, már másodszor kell átírni a jegyzőkönyveket, emiatt pedig fél éve csúszik a másodfokú tárgyalás a Fővárosi Ítélőtáblán.

Az ügy vádlottjai: Galambos Lajos, Szilvásy György és Laborc Sándor Forrás: MTI

Világos és egyértelmű az ítélőtábla iránymutatása: a hangfelvételt végighallgatva kell kijavítani a tárgyalás jegyzőkönyvét, ami időigényes munka lesz - mondta Szilvásy György védője. Sebes Péter jelezte: a jegyzőkönyvet már másodszorra kell kijavítania a Debreceni Törvényszék katonai tanácsának, ami elkerülhető lett volna, ha eredetileg is az, és csak az került volna bele, ami valóban elhangzott.

Kémper: az ügy 2041-ig titkos

A vádlottak után Szilvásy-Galambos-Laborc ügyként is emlegetett eset hátterét adó információk titkosítása miatt a kémperről még 27 évig jó eséllyel semmit sem tud meg a közvélemény. Hacsak a titokgazda, az NBH utódszervezete, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója fel nem oldja a minősítést, ám ez Göbölös László korábbi közlése szerint a jogerős ítéletig fel sem merül.

A kémügyet még 2009-ben, a Gyurcsány-kormány idején titkosították. Az akkori minősítések alapján kapott az ügy 2089-ig, vagyis 80 évre szóló titkosítást, melyet azonban a 2010-ben hatályba lépett új szabályozás miatt 2011-ben átsoroltak és csökkentettek. Így onnantól számított 30 évig érvényes a minősítés. A 2041-ben lejáró titkosítás azonban még kétszer - egyenként 30-30 évre - meghosszabbítható, akár 2101-ig is.

A kémügy és így a per maga is államtitoknak számít 2041-ig, de akár 2101-ig is Forrás: Origo

A titkosítás miatt a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa végig zárt ajtók mögött, a nyilvánosság kizárásával tárgyalta a 2012 tavaszán kezdődött pert - a tárgyalóteremben elhangzottak államtitkoknak számítanak. Emiatt az elsőfokú ítéletnek is csak a rendelkező része nyilvános, a szóbeli indoklás és az írásba foglalt ítélet már nem.

Letöltendőt kaptak Szilvásyék

A tavaly júliusban kihirdetett elsőfokú ítélet alapján egyaránt 2 év 10 hónap letöltendő börtönbüntetést kapott Galambos Lajos, az NBH volt főigazgatója és Szilvásy György korábbi titokminiszter. A volt NBH-vezetőt kémkedésért tettesként, míg az egykori kormánytagot kémkedésre felbujtásért ítélték el. Galambos utódját, Laborc Sándort bűnpártolásért egy év börtönbüntetésre ítélték, ám a végrehajtást két év próbaidőre felfüggesztették. A negyedik vádlottat, Püski Lászlót a bíróság felmentette.

A vádlottak fellebbeztek, az ügyészség szigorúbb ítéletet kért az ítélőtáblától Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Az ítélet ellen felmentését kérve fellebbezett Szilvásy, akit állítása szerint bizonyítékok nélkül ítéltek el. Megalapozatlannak nevezte az ítéletet Galambos Lajos védője is, aki - Laborchoz és védőjéhez hasonlóan - szintén fellebbezett, felmentést kérve. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség viszont Galambos és Szilvásy esetében hosszabb időtartamú, Laborcnál pedig felfüggesztett helyett letöltendő börtönbüntetést és valamennyiük közügyektől eltiltását is kérte.

Már elsőre elírták a szöveget

Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa idén tavaszra ki is tűzte a másodfokú tárgyalást. Ám a március 21-re és április 11-re is kitűzött első tárgyalási napokat az utolsó pillanatban elhalasztották. Ennek oka az volt, hogy a Fellebbviteli Főügyészség a védelem beadványai alapján észlelte azokat az anomáliákat, amelyek első fokon történtek.

Ezeket a Népszava korábban cikksorozatban tárta fel, és lényegük, hogy az eljáró katonai tanács súlyos eljárási szabályszegéseket követett el. Az egyes tárgyalásokról szóló, végleges, bíró által hitelesített jegyzőkönyvek például nemhogy a törvényben fő szabályként előírt 8 napon belül nem készültek el, de az ítélethirdetésre, sőt jóval későbbre sem.

A jegyzőkönyvekben más van, mint a hangfelvételeken (képünk illusztráció) Forrás: AFP/Mario Laporta

A jegyzőkönyvvázlatként szolgáló "tárgyalási jegyzetek" ráadásul sok esetben olyan mondatokat tartalmaztak, amelyek a tárgyaláson el sem hangzottak. Ezeket az anomáliákat a végleges jegyzőkönyvben sem tisztázták. Sőt kiderült, hogy több esetben jelentős eltérés volt a tárgyalási jegyzőkönyvek írásos szövege és a tárgyalásokról készült hangfelvétel között.

A javított, átdolgozott változat se jó

Az idén májusra végül a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa „kijavította" a jegyzőkönyveket, de azok a védők szerint még mindig nem voltak "összhangban" a tárgyalásokon felvett hanganyaggal. Ezért a volt miniszter védője, Sebes Péter fellebbezést nyújtott be a jegyzőkönyv-kijavító végzés ellen, amit a Fővárosi Ítélőtábla is megalapozottnak talált, és szeptemberi végzésében ismét utasította a törvényszéket a jegyzőkönyvek kijavítására.

Ez hosszadalmas munka lesz, talán az idén már nem is lesz tárgyalás - mondta kérdésünkre Galambos védője. Molnár Lajos szerint az „nem normális, hogy egy tárgyalási jegyzőkönyv másodszori nekifutásra sincs köszönő viszonyban sem a tárgyaláson elhangzottakkal". Úgy vélte, más eljárási hibák miatt is hatályon kívül kellene helyezni az ítéletet, és elölről tárgyalni az ügyet.

A Pintér Sándor belügyminiszter felügyelte NVSZ is követhetett el hibát Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Eljárásjogi hiba a nyomozati szakaszban is történhetett: Galambost a Pintér Sándor belügyminiszter felügyelte Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) hallgatta ki 2011 őszén, előzetes letartóztatása idején, holott "papíron" a szervezetnek már semmi köze nem volt az ügyhöz. Az NVSZ ugyanis nem nyomozati szerv, felderítő tevékenységre korlátozódó hatásköre is csak "a nyomozás elrendeléséhez szükséges gyanú megállapításáig vagy kizárásáig terjedhet".

Kinek előléptetés, kinek vád jutott

A kémpert első fokon tárgyaló - és a jelek szerint súlyos eljárási hibákat elkövető – Debreceni Törvényszék katonai tanácsának egyik tagját, Böröndi Gábort a Bocskai lövészdandár parancsnoki posztjáról az elsőfokú ítélet után nem sokkal előléptették, és a szárazföldi haderő élére nevezték ki.

Eljárást indítottak és vádat emeltek viszont később a kémügy nyomozati bírójaként eljáró hadbíró ellen, aki nem találta megalapozottnak a kémügyben a volt titokminiszter elleni gyanút, ezért 2011-ben nem adott helyt az ügyészség előzetes letartóztatási kérelmének, és elengedte Szilvásy Györgyöt. Varga Béla már nem bíró, a dandártábornokot 2011 végén nyugdíjazták, majd gondatlanságból elkövetett államtitoksértés és jogellenes fogva tartás miatt indult eljárás ellene.

Szilvásy György volt titkosszolgálati minisztert elengedte a vádlottá lett hadbíró Forrás: MTI/Kovács Tamás

A hadbíró elleni eljárásokat szintén titkosították, de 2013 novemberében, még az elsőfokú tárgyalás megkezdése előtt feloldották a minősítést. A dandártábornok a perben az utolsó szó jogán is ártatlanságát hangoztatta, és koncepciós ügyészségi eljárást emlegetett. A volt hadbíró első fokon megrovást, vagyis a legenyhébb büntetést kapta végül.