Egyszer már elfoglalta Angyalföldet a Fidesz

Nyolc budapesti kerületben szinte biztosnak számít a jobb-, míg három városrészben a baloldal győzelme.

A főpolgármester-választás és a megyei jogú városok mellett a budapesti kerületek és a közgyűlés összetétele bír a legnagyobb jelentőséggel az önkormányzati választáson. Budapest a mostani választáson azért is értékelődött föl a pártok szemében, mert az országgyűlési választáson a fővárosban tudta az ellenzék leginkább megközelíteni a kormánypártokat.

Jelentősen megváltoztak a szabályok

Idén a korábbi szabályokkal szemben a fővárosi közgyűlés választási módja jelentősen megváltozik, és közvetlen kapcsolatban lesz a kerületekkel. Október 12-től a főpolgármester mellett a megválasztott kerületi polgármesterek, valamint kilenc, a vesztes polgármesterjelöltekre adott szavazatokat összesítő kompenzációs listáról (töredékszavazatok) bekerülő politikusokból áll össze az új, 33 fős közgyűlés.

A fővárosi választási esélyek elemzésénél érdemes két részre bontani a kerületeket. Első részben a stabilnak számító városrészeket, míg a másodikban a billegőket vesszük górcső alá. Esélylatolgatásunk során a korábbi évtizedek eredményeit is figyelembe vesszük.

Budapesti polgármesterjelöltek száma kerületenként. Forrás: MTI

Láng és Nagy Gábor simán befuthat

A stabil jobboldali kerületek közül kiemelkedik a Várnegyed. Az I. kerület volt az egyetlen a fővárosban, ahol az 1990-es önkormányzati választáson az akkori jobboldali kormánypárt nyerni tudott. Az MDF 1994-ben is meg tudta tartani a városrészt. 1998 óta Nagy Gábor Tamás, a Fidesz politikusa vezeti a főváros egyik legkisebb népességű városrészét. A politikusnak most sem kell túlságosan izgulnia, mivel a baloldali ellenzék mindegyik szereplője önálló jelölttel méreti meg magát. (Ez a baloldal tudatos taktikájának része. A kormánytöbbség ugyanis olyan szabályokat vezetett be, amely ahhoz, hogy egy-egy párt egyáltalán gyűjthessen töredékszavazatot, 12 kerületi polgármesterjelöltet követel meg. Így a három összefogó párt hét – esélytelennek ítélt – kerületben külön indul.)

A II. kerületben szintén nem nagyon kell félnie Láng Zsoltnak, mivel az MSZP, az Együtt-PM és a DK jelöltje mellett Szabadai Viktor, az SZDSZ utolsó vezetője is megméreti magát a polgármester-választáson. Korábban azonban egyáltalán nem számított stabil jobboldali bástyának a kerület, mivel 1990-98 között SZDSZ-es, míg 2002-2006 között Horváth Csaba személyében MSZP-s vezetője volt a városrésznek.

Láng Zsolt 2006 óta vezeti a második kerületet, most is ő a választás legnagyobb esélyese. Fotó: Szabó Balázs - Origo

Minden megváltozott a VIII. kerületben

Bár a Belvárosban a baloldali ellenzék felsorakozott Juhász Péter mögé, de a felmérések szerint Szentgyörgyvölgyi Péter, a Fidesz jelöltje számít esélyesnek. Az V. kerületben az első önkormányzati választást követően SZDSZ-es, majd 1994-2002 között fideszes polgármester választottak. 2002-ben Steiner Pál 116 szavazatos többséggel diadalmaskodott, de 2006-ban simán vereséget szenvedett Rogán Antaltól. A Fidesz jelenlegi frakcióvezetőjét négy évvel ezelőtt több mint 70 százalékos aránnyal választották újra.

Józsefvárosban egészen 2009-ig a balliberálisok voltak hegemón pozícióban, de mostanra teljesen megfordultak az erőviszonyok. 1990-től folyamatosan szabad demokrata politikusok vezették a kerületet, Csécsei Béla 1993-ban foglalta el a városvezetői széket. 2009 szeptemberében megromlott egészségi állapota miatt lemondott. Az időközi választást Kocsis Máté nyerte. Őt 2010-ben közel 60 százalékos többséggel választottak újra. Helyzetét most is nagyban megkönnyíti, hogy a baloldali ellenzék külön jelölteket állított.

Sok minden megváltozott Budapest nyolcadik kerületében. Forrás: Origo

A jobboldali belháborúnak az MSZP örülhetett

A XII. kerületben Pokorni Zoltán szinte biztosan 2019-ig marad a helyén. Egyrészt a baloldali erők itt is külön indulnak, másrészt a Hegyvidéken az 1990-94-es időszakot leszámítva mindig jobboldali polgármesterek és közgyűlési többségek voltak. Az idei két választáson is magabiztosan győzött a Fidesz–KDNP a kerületben.

Némileg más a helyzet a XVI. kerületben, ahol szintén külön indulnak a baloldali pártok, de korábban már vezették a külső pesti városrészt. 1990-ben a Fidesz, 1994-ben pedig az MDF jelöltje győzött. 1998-ban és 2002-ben az MSZP örülhetett, de ezt nagyrészt annak köszönhette, hogy a jobboldali pártok külön indultak. Kovács Péter, a Fidesz–KDNP jelenleg is regnáló vezetőjét 2006-ban és 2010-ben is 50 százalék fölötti támogatottsággal választották meg.

Pokorni Zoltánnak sem kell nagyon izgulnia október 12-én. Fotó: Bielik István - Origo

Nagy meglepetés lenne a balos siker

A XVII. kerület Józsefvároshoz hasonlóan korábban a baloldali pártok egyik erős bázisa volt. 1990-98 között szabad demokrata, majd 2006-ig szocialista vezetője volt a kertvárosi területnek. Nyolc évvel ezelőtt Riz Levente hajszálnyival tudott nyerni, de 2010-ben közel 70 százalékos többséggel választották újra. Az idei országgyűlési választáson a kormánypártok nagyon simán győztek ebben a városrészben. Bár a baloldali pártok közös jelöltet állítottak Gy. Németh Erzsébet személyében, de győzelme a választás egyik legnagyobb meglepetése lenne.

Az utolsó stabil jobboldalinak számító kerület a XXII. Budafok-Nagytétényben volt már SZDSZ-es, MSZP-s, és független polgármester is, de 2006 óta Szabolcs Attila, a Fidesz-KDNP jelenlegi polgármestere minden voksolást megnyert. Az eddigi kerületvezető a parlamentet választotta, helyette Karsay Ferenc indul, akinek a helyzetét nagyban megkönnyíti, hogy a baloldali ellenzék pártjai külön indulnak.

Forrás: MTI

Ekkor nyert utoljára a Fidesz

Szinte a választást sem érdemes megtartani a XIII. kerületben, ahol teljesen biztosnak látszik Tóth József győzelme, aki 1994 óta vezeti Angyalföldet. Mindezt az Ipsos legfrissebb kutatása is alátámasztja, amely szerint a közgyűlési többség miatt sem kell izgulnia a szocialistáknak, annak ellenére sem, hogy az Együtt-PM-DK-Moma szövetség mindenhol az MSZP ellen indul. Érdekesség, hogy Angyalföldnek volt már fideszes polgármestere, mégpedig 1990-91 között, amire most nulla az esély.

Itt nem veszíthet az MSZP

Kispesten is biztosnak tűnik az MSZP győzelme, bár a tavaszi országgyűlési választáson a listás szavazatokat tekintve az összefogás pártjai kevesebb mint két százalékponttal előzték meg a Fideszt. A XIX. kerületben 1990-ben SZDSZ-es, majd 1994-2002 között jobbközép politikus vezette a kerületet. Gajda Péter 2002-ben győzött először, és azóta kétszer is meglehetősen nagy fölénnyel ismételni tudott. A várakozások szerint most is megőrzi a pozícióját.

A kispesti városházán Gajda Péter, szocialista politikus a helyén maradhat. Forrás: Origo

Pesterzsébeten a szocialista Szabados Ákos 1998 óta áll a városháza élén. A legszorosabb győzelmét 2010-ben aratta, de akkor is öt százalékpontot vert fideszes kihívójára. Bár a tavaszi országgyűlési a választáson a Fidesz–KDNP győzött a XX. kerületben, de a Szabados munkájával való magas elégedettség elég lehet ahhoz, hogy a szocialista politikus 2019-ig mindenképpen a hivatalában maradjon.

Mérlegen az eddigi választások

Az Origo választástörténeti elemzésének első részében a főpolgármester-választásokkal és a várható esélyekkel foglalkozott. Azóta Falus Ferenc visszalépett Bokros Lajos javára, de komoly győzelmi esélyei Bokrosnak sincsenek. Cikksorozatunk második részében a megyei közgyűlések várható erőviszonyait vettük górcső alá. A harmadik részben a megyei jogú városokban néztünk körül.