Nem szabad megszüntetni a gólyatáborokat

Szabó Gábor interjú

A londoni Quacquarelli Symonds az 551-600. helyre sorolta a a Szegedi Tudományegyetemet. Ez a legjobb magyar eredmény a felsőoktatásban. Szabó Gábor rektor mégsem azt olvassa ki ebből, hogy verik az ELTE-t, hanem azt, hogy a legjobbak között vannak. A nemi erőszakot vagy más bűncselekményt elkövetőkkel szemben zéró toleranciát hirdet, de nem tartaná jónak, ha a gólyatáborok megszűnnének, mert fontos integrációs, élményszerző hatásuk van.

Nem tudok nem rákérdezni a tavalyi listabotrány és a kiderült szexuális erőszakok miatt. Szegeden hogyan szervezik a gólyatáborokat, van bármilyen szabályozás vagy eljárásrend? Kinek kell jóváhagyni?

Van kari és összegyetemi gólyatábor is, a szervezést a HÖK végzi, és nekik van ebben felelősségük. Én úgy látom, hogy a gólyatábori botrány főként a média miatt félrecsúszott.

Mire gondol?

Nem arról beszélünk, amiről kellene. Az egyszerűen bűnügy, ami történt. Nem kérdés, a bűnös kapja meg a büntetését. De - és remélem nem érti félre a példát - attól, mert egy közparkban meggyilkolnak valakit, még nem szokás a közparkot bezárni. Igen, meg kell keresni a tettest, és növelni a közpark biztonságát, tehát a gólyatáborokat is jobban kell szabályozni. De a gólyatábor nem elszigetelt része a társadalomnak, van egy általános értékválság nálunk, ami sok mindennek az oka. Vagy kérdezem így: mik történhetnek a Szigeten vagy más fesztiválokon? Azt valahogy elfogadja a társadalom, de a gólyatábort nem? Bárhol történik ilyen, azt nem szabad elfogadni, de ne csináljunk úgy, mintha ez csak a gólyatáborokban történhetne meg. Nem állítom, hogy az egyetemek nem felelősök, de a szülőktől kezdve a tanárokon át a szervezőkig az összes szereplővel kell erről beszélni. Mindenkivel. Nem szabad, hogy a gólyatáborok megszűnjenek, mert fontos integrációs, élményszerző hatásuk van.

Zéró tolerancia a bűncselekmény gyanújával szemben is Fotó: Polyak Attila

Milyen szabályozás van Önöknél a gólyatáborok szervezésére?

Vannak bizonyos hagyományok, amiket terveim szerint át fogunk tekinteni. Volt panasz korábban a hangerőre, de a lakók képviselőit, a helyi önkormányzati képviselőt és az egyetemi biztonsági szolgálatot összehívva beszéltük meg, mi a megoldás. Az biztos, olyan kultúrát kell kialakítani - és nem biztos, hogy ez könnyű -, hogy bármilyen bűncselekménnyel és bűncselekmény gyanújával szemben zéró tolerancia kell legyen. Az nem lehet, hogy azért nem beszélünk róla, mert az rosszat tesz az intézmény hírnevének.

Ha már szóba hozta, tud olyan esetről, ami nem fért bele a gólyatábori keretekbe? (Obszcén indulók éneklése, drogfogyasztás, erőszakoskodás, megalázó feladatok.)

Az előbb említett hangoskodáson kívül nem.

És ha Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa kezdeményezte felmérés rámutat ilyenre, akkor eljárást indít?

Természetesen. Hadd összegezzem ezt a kérdéskört, és remélem ezzel lezárhatjuk. Azt kell elérni, hogy a hallgatók két dologban biztosak legyenek: nem lehet dolgokat elsikálni, és ha valaki mégis áldozat, akkor minden segítséget megkap.

Nem először merült fel, hogy szabályozatlan a hallgatói önkormányzatok területe. Az Átlátszó Oktatás és Török Márk SZTE EHÖK elnök perben állnak, amiért Török nem adja ki elnöki pályázatát. Éppen ön említette, hogy nem egyértelmű a helyzet, a felsőoktatási törvény ezt nem rendezi. Házon belül rendezték?

Nem, mert a szabályozás az csak részben házon belüli, hiszen egy része adatvédelmi kérdés, ami nagyon ingoványos terület. Ha egyértelmű a helyzet, akkor kiadjuk, de ha itt kiadjuk olyannak az adatát, akinek nem lehetett volna, akkor az fog minket beperelni ezért.

Valószínűleg csak az elnöki programpontokra gondoltak, ez talán nem minősül szenzitív adatnak.

Ha a bíróság úgy ítéli meg, akkor levélben fordulok EHÖK-elnök úrhoz, hogy elkérjem tőle, mert mi nem tároljuk. Remélem, hogy a Felsőoktatási Kerekasztal hallgatói felelősség albizottsága majd erre is kitér. Én például javasolnám, hogy a HÖK kapjon jogi személyiséget, hogy a felelőssége világos legyen.

Ha a hallgatóknak nem tetszik a HÖK, válasszanak újat! Fotó: Polyak Attila

2011-ben írta a Népszabadság, hogy közel 600 hallgató petícióban kérte, hogy a GTK-n közjegyző biztosítsa a HÖK-választást, estére pedig a Dékáni Hivatalban tárolják az urnát, ne a HÖK-nél. Egyre több intézmény igényli, és a HÖOK, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája is felvette napirendjére az elektronikus hallgatói választásokat. Támogatna egy ilyen rendszert?

Minden olyat támogatok, ami a HÖK választásokat bombabiztossá tenné, ez ráadásul az ő legitimitásukat is biztosítja. Azt szoktam mondani, hogy ha a hallgatóknak nem tetszik a HÖK, válasszanak újat. Én nem szavazhatok helyettük.

A londoni Quacquarelli Symonds az 551-600. helyre sorolta intézményüket.

Én nem azt szoktam kiolvasni ebből, hogy megelőztük-e az ELTE-t, hanem azt, hogy van egy mérce, és aki két métert tud ugrani, az nem tud kettő húszat, de meghaladja az egy nyolcvanat. Látom, értem, de magunktól is tudjuk, hol a helyünk. Az vitatható, hogy elsők lennénk az országban, de az nem, hogy a legjobbak között vagyunk Magyarországon. Sok eltérő módszertan van, nincs legjobb rangsor, ráadásul az oktatás minőségét nem is szokták mérni, márpedig a felsőoktatásban ha valamit, akkor azt kellene.

Mennyire mérvadók egyáltalán a hazai vagy nemzetközi felsőoktatási rangsorok továbbtanulás szempontjából? Ez alapján választanak a hallgatók?

Az ELTE-n, Fábri rektorhelyettes úrék felmérése szerint nem nagyon befolyásolják a hallgatókat.

2013-ban 4,1 milliárd forinttal kaptak kevesebb állami támogatást, 2005-től 2012-ig pedig folyamatosan csökkent az egyetem hallgatóinak száma. Hosszabb távon hogyan tudják stabilizálni a helyzetet, elég ez a minőségi oktatáshoz? Nem fél, hogy a hallgatók inkább Debrecent vagy Budapestet választják?

A létszámcsökkenés lassulni látszik, minket nem is érintett olyan drasztikusan. A sportszerűség érdekében engedje megemlítenem, hogy a kiemelt és kutatói intézményi státusz miatt 2 milliárdot meghaladó támogatást kaptunk. Így csak 2 milliárdot kellett megspórolnunk, de ez még éppen a kezelhetőség határán volt. Mit értek kezelhetőség alatt?

A szénszünetet?

Ezt is úgy fel szokta kapni a sajtó, de mindjárt mondok én valamit erre is. Kezelhetőség alatt azt értettem, hogy az oktatók és hallgatók mindennapi munkájukban nem érzékelik az összeg hiányát, nem megy az oktatás vagy a kutatás rovására. Visszatérve a szénszünetre, ha már felhozta. Év végén és év elején, hiába van nyitva az egyetem, egészen egyszerűen nem ugyanaz a munkamenet. Kár kiírni - nekem is volt - vizsgaidőpontokat a két ünnep között, amire feliratkozik 25 hallgató, amiből végül 15 marad, és eljön vizsgázni három. Menjenek haza, pihenjenek, legyenek a családdal, azt a közel 120-140 milliót, amit megspóroltunk ezzel, nem elfűtöttük, hanem kutatásra fogjuk fordítani.

Beszéljünk arról, hogy mit ad tulajdonképpen a hallgatók számára az SZTE együttműködése a szegedi lézeres kutatóközponttal vagy a Magyar Telekommal közös képzésük?

A Magyar Telekom fontos ipari partnerünk, és szerencsére további nagyon komoly ipari partnereink vannak. Örülünk, hogy komoly ipari partnereink vannak. A lézerközpont még megépítés alatt áll ugye, de nemzetközi térben kell versenyeznie, tehát nem mostani, hanem még meg nem épült technológiát fognak alkalmazni.

És ott lehetnek majd gyakornokok a hallgatók?

Az együttműködésnek sok formája van, de például már most kezdődik a toborzás, ugyanis már keresnek doktoranduszokat. Viszont úgy tűnik, hogy nem találnak eleget. Úgyhogy ha egy-két éven belül nem ébrednek fel a magyar hallgatók, később már nem lesz rá lehetőség.

Szabó Gábor Fotó: Polyak Attila

Akkor remek alkalom, hogy az Origo nyújtotta nyilvánosságon keresztül meggyőzze a doktorandusz olvasóinkat, miért jelentkezzenek a kutatóközpontba!

Ha bekerültek a programba, akkor Európa legjobb intézményeibe fognak kiutazni, ahol azokat az eszközöket fogják fejleszteni, amiket majd itt kell installálni. Ez a kinti intézményeknek is érdekük, hiszen a kezdetektől lesz olyan ember, akivel kapcsolatot lehet tartani.

Több intézménynek is profiltisztítást kell végezni. Önök melyik ujjukat fogják levágni?

Ez minden intézményre másként fog hatni. Vannak olyan intézmények, amelyek fő feladata a tudásmegújítás és termelés, ilyen az SZTE is, máshol inkább a tudás alkalmazása a fontos. Mi megvizsgáltuk, hogy milyen szakokra nem volt hosszú ideje jelentkezés, ezek szokatlanabb tanári szakpárok, például a spanyol-fizika szak. Jóval meghaladja a százat azon szakok száma amelyeket az idén már nem hirdettünk meg.

Könnyebb nem indítani, mint megszüntetni.

Kis létszámú szakokat például nem minden esetben fogunk bezárni, mert nem kell minden esetben elszigetelten kezelni a költségvetésüket. Lehet, hogy önmagában nem éri meg, de ha tud támaszkodni más szakok amúgy is futó kurzusaira, akkor fenntartható. Mondok egy hipotetikus példát, a kis létszámú régész szakon biztosan van közös kurzus a történészekkel, ami mérsékeli a financiális terhet. De mondok egy másik példát, ott van a fizika-kémia szakpár, ami stratégiai döntési kérdés is. Ez egy nagyon jó párosítás, ahol van szinergia. Idén, annak ellenére, hogy csak egy hallgató jelentkezett rá, azt javasoltam, hogy tartsuk meg, mert előfordulhat, hogy majd még jelentkeznek rá. Ha érvelnem is kellene, akkor fontos tudni, hogy a természettudományi szakokon notórius tanárhiány van. A baby boom generáció nyugdíjba menetele után még égetőbb probléma lesz. Már most is vannak olyan iskolák, amelyek között megosztva turnézik egy tanár.

Szeged nem lenne Szeged az egyetem nélkül Fotó: Polyak Attila

Jobban járna az egyetem, ha Kothencz János (Fidesz-KDNP) lenne a város polgármestere, vagy elég a saját kapcsolati hálója és lobbiereje?

Az remélem senkinek sem jut eszébe, hogy tőlünk, vagy a várostól valamit elvonjanak, na de nemcsak elvonni lehet, hanem vannak pluszok is, amiről már valóban lehet dönteni. De hogy ne magyar példával válaszoljak: Amikor kint voltam az USA-ban, Houstonban, akkor választották meg Clintont, és éppen egy igen drága gyorsítót terveztek központi forrásból Texasba. A választás másnapján bementem az intézetbe, és a kollégák már kész tényként kezelték, hogy egy republikánus államban azonnal elkaszálja a demokrata elnök a tervezett fejlesztést. Máshol is eszébe jut ez az embereknek, ilyen a politika. Meggyőződésem, hogy Szeged nem lehetne Szeged az egyetem nélkül, és fordítva is igaz, az egyetem sem működne Szeged nélkül. A mindenkori rektornak a mindenkori városvezetéssel együtt kell dolgoznia. Eddig mi nem voltunk „büntiben” - gondolom nem is leszünk -, de az, hogy azok a bizonyos pluszok, melyekről a politika dönt, elérhetők-e, nos, az nyilván függhet ettől. De ismétlem, ilyen a politika.

Hoffmann Rózsa emblematikus alakja volt az előző ciklus felsőoktatási elvonásainak, sokan egy szigorú pedellushoz hasonlították, míg Klinghammer István - korábbi rektorként -, inkább békítőnagypapa-szerepet vállalt. Mi jut eszébe róluk?

Igazságtalan lenne egymás mellett kommentálnom őket, mert Klinghammer Istvánt 20 éve ismerem, és jó viszonyban vagyunk. Hoffmann államtitkár asszonnyal 2010 nyarán találkoztam, a kinevezésem átadásakor először. Ő Klinghammerrel szemben nyilván a felsőoktatástól távolabb volt.

Palkovics-Hoffmann-Klinghammer Forrás: MTI

És Palkovics Lászlóról mi a benyomása?

Palkovics László kiemelkedő tehetségű műszaki alkotó, a felsőoktatást jól ismerő és egyben vállalatvezető szakember is. Szerintem minden olyan kombináció megvan benne, amire most szükségünk lehet. Ez ritka véletlen, de külföldön sem gyakori az ilyen szerencsés együttállás. Márpedig erre szükség van, mert 20-25 éve tolunk magunk előtt problémákat, amikhez nem mertünk hozzányúlni.

Mondjon párat!

Mondok egy jelentőset. Nem néztünk szembe azzal, hogy míg korábban a felsőoktatás elitképzés volt, vagyis a korosztály 10%-át képeztük, addig most a 30-40%-át. Nincs visszaút, az OECD-átlag is 30% fölött van. A beáramló hallgatók tudásával, képességével szembe kell néznünk. Azokra koncetráljunk, akik most a rendszerben vannak, ne azon nosztalgiázzunk, hogy 20 éve kiket tanítottunk. Na de még egy. Szükség van helyi szellemi központokra. A felsőoktatás a társadalmi mobilitás eszköze. Ha ez nincs, akkor nem lesznek a tehetséges emberek hatékonyan becsatornázva a társadalomba és a munkaerőpiacba. Azt és olyan módon kell tanítani a fiataloknak, amire helyben szükség van. Ez a közösségi főiskola. Ez ma Magyarországon nincs, az USA-ban van. Ennek a rendszernek a megteremtése egy roppant komoly feladat.

Mi lesz, ha nem az Ön által is támogatott Majó Zoltán, jelenlegi gazdasági és műszaki főigazgató lesz a kancellár?

Az együttműködés a kulcseleme ennek. Soha sem mondtam, hogy nincs az országban még olyan ember, aki hozzát tudna enni az SZTE-hez. De nem mindenki képes hozzátenni, aki magáról ezt képzeli. Ahogy mondani szoktam, ennek a 72 milliárdos költségvetésű intézménynek, ahol az anyatejgyűjtó állomástól a csillagvizsgálóig minden van, és egyiket sem lehet becsukni, csak mert első ránézésre nem rentábilis. Nem lehet csak úgy portfóliót tisztítani. Ha olyan ember lesz kinevezve, aki együttműködésre hajlamos, és olyan kiegészítő tudás birtokában van, aminek mi nem, akkor együtműködés lesz, ha nem, akkor majd elválik, hogy mi történik. Én egyébként nem tudom, hogy kik a jelöltek, a pályázatok benyújtása előtt csak a főigazgató úr konzultált velem, akinek viszont szakmai ajánlást is adtam, mert szerintem bebizonyította, hogy alkalmas a feladat ellátására.

A rektortól és az „utca emberétől” ugyanazt kérdeztük: