A könyvvizsgáló és tanácsadó cég állásfoglalása szerint ahhoz, hogy egy ilyen új adó az aktuális költségvetési célok mellett a kitűzött kormányzati politikai és társadalmi célokat is elérje, vagy azokat legalább ne akadályozza, érdemi módosítások szükségesek.
A BDO azt javasolja, hogy a lakossági előfizetők egyáltalán ne tartozzanak a tervezett adó hatálya alá. Az internet ebben a fogyasztói körben ugyanis elsődlegesen tudást, gyors ismeret- és információszerzést valamint kikapcsolódást jelent, nem pedig adóztatható jövedelmet vagy fogyasztást.
A vállalkozói internetfelhasználók bevonásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy legyen felső korlátja az adónak és vegye figyelembe a szolgáltatás jellegét. Példaként említik, hogy teljesen eltérő internetes adatforgalmat produkál egy általános kis- vagy közepes vállalat, egy több száz fejlesztőt vagy munkavállalót foglalkoztató szoftverfejlesztő és-szolgáltató, vagy egy szolgáltatóközpont.
A BDO azt is javasolja, hogy vegyék figyelembe az esetlegesen fizetendő reklámadót, amelyet internetes reklámok esetén már fizetnek az érintett vállalkozások. Fontos szempontnak tartják azt is, hogy az új adónem a környező országokhoz képest ne jelentsen azonnali adózásbeli versenyhátrányt.
Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország vezető adótanácsadó partnere kifejtette: egy megfelelően fókuszált és jól előkészített, az internetes adatforgalmon alapú adó az útdíjhoz hasonlóan eredményesen bevezethető az internet minden pozitív társadalmi tulajdonságának megtartása mellett.
Elengedhetetlen azonban, hogy az internetes „útdíjat” csak az fizesse, aki ténylegesen üzleti célra használja a „digitális országutat, és ne az, aki csak a járdán sétál és kirakatokat néz, vagy éppen az út mentén kirándul.”
Mint arról korábban beszámoltunk „Magyarország a világon elsőként vezetne be internetadót” – címmel írt az új adóval kapcsolatos kormányzati elképzelésekről a Financial Times. A tekintélyes brit napilap szerint az elképzelés az unortodox magyar gazdaságpolitika legújabb példája. Az újságnak nyilatkozott Neelie Kroes is. Az EU volt médiaügyi és sajtószabadságért felelős biztosa szerint a lépés tönkretenné Magyarországon a digitális piacot, ezért ez „nem túl okos ötlet.”
A lap külön is kitér a Magyar Telekom internetadóval kapcsolatos álláspontjára és a nyilatkozatok sorából kiemeli, hogy az „új tervezet éves szinten akár 100 milliárd forintos terhet jelenthet, ezzel a magyarországi szélessávú fejlesztések ellehetetlenítését vetíti előre.”