Váratlanul, önálló képviselői indítvánnyal emelné a polgármesterek fizetését a fideszes Boldog István, aki az elmúlt ciklusban a Tolna megyei, 700 lelkes Kétpó községet irányította, de mivel parlamenti mandátumot szerzett, nem indulhatott újra. Kérdés, támogatja-e az önálló indítványt a Fidesz. Az Origo kérdésére közölték:
"Boldog István törvénymódosító javaslatával kapcsolatban még nem született frakciódöntés"
.
„A polgármesterek által elvégzett munka nem tükrözi a jövedelmi viszonyokat", ezért célszerű az alsó két jövedelmi sáv emelése - állapította meg indoklásában a képviselő. Boldog István hozzátette: jelenleg „polgármesterek százait sújtja az új szabályozás jelentős jövedelemcsökkenéssel", továbbá „ők és családjuk méltánytalanul kerülnek hátrányosabb helyzetbe a korábbiakhoz képest."
Pedig az új szabályozást Boldog István pártja vezette be, és a Fidesz korábbi terveihez képest még ez is pozitív irányba tett lépés volt. Eredetileg ugyanis, 2011 végén az új önkormányzati törvény tervezete alapján még jelentősebb fizetéscsökkenés várt volna a településvezetőkre.
Az akkori tervek szerint 2013 januárjától a kisebb községek vezetői fizetésük harmadát sem keresték volna meg, a kisvárosok esetében felezték volna a díjazást, sőt Budapest főpolgármesterének is be kellett volna érnie 100 ezer forinttal kevesebbel. A Belügyminisztérium azzal érvelt, hogy az állam több feladatot átvesz az önkormányzatoktól, így a polgármestereknek is kevesebb dolguk lesz.
Végül a kormány letett erről. Talán azért is, mert kemény kritikákat kapott a kabinet az érintettektől. Rátosi Ferenc, Sümeg akkori polgármestere például úgy nyilatkozott az Origónak: "A polgármesternek nagyobb a felelőssége, mint az Országgyűlésben a gombnyomogató képviselőknek. Ha az ország érdeke azt kívánja, csökkenjenek a fizetések, de akkor történjen meg a felsőbb szinten is."
Ugyanő hozzátette:
"Ha egy tiroli mosogatói állás is jobban fizet, akkor legfeljebb csak azok lesznek polgármesterek, akik a segélyhez szoktak."
Nem lelkesedett az ötletért a legnagyobb települési érdekvédelmi szövetség, a TÖOSZ sem. Schmidt Jenő elnök - a mintegy 4500 fős Somogy megyei Tab város kormánypárti polgármestere - akkor azt mondta, „méltánytalan az illetmények csökkentése".
A jelentős, és majdnem minden településvezetőt érintő csökkentés helyett végül a kormánypárti többség jelentős emelést tartalmazó változatot szavazott meg, de ez is inkább a nagyobb városok vezetőinek kedvezett, a falvak, községek polgármesterei továbbra is rosszabbul jártak vele.
Korábbi számítás 2014. október 12-ig a köztisztviselői illetményalap szorzójával:
Megváltoztatták a juttatás számításának módját is: a település lakosságszámától függő sávos rendszer maradt, de az alsó kategóriákat - 1000 főnél kisebb, 1001-2999 fős, valamint 3000-10000 fős település - tovább bontották. Lett 500 fő alatti, 501-1500 fős és 1501-10 000 fős kategória.
Hatályos számítás 2014. október 12-től a helyettes államtitkári illetmény %-ában:
Az új szabály szerint ráadásul már nem a köztisztviselői illetményalap - jelenleg 38 650 forint - 7-15-szeresét kaphatták a településvezetők, hanem a településnagyság szerinti új sávokban a mindenkori helyettes államtitkári illetményalap fix, 10-80 százalékában állapította meg a törvény a juttatásukat.
A 2013. januári bevezetést azonban elhalasztották, amit akkor Kósa Lajos debreceni polgármester azzal indokolt, hogy nem szeretnék, ha az érintettek díjazása akkor változna, amikor az országban egyébként "nem nagyon változnak" a fizetések. A Fidesz önkormányzati politikusa további érvként említette, hogy „helyesebb, ha nem a ciklus közepén, hanem a végén" vezetik be a változtatást.
Így a következő cikluskezdetkor, vagyis a mostani őszi önkormányzati választás napjától léptették csak életbe a nagyobb városok vezetői számára az emelést, a kistelepülések első embereinek viszont a csökkenést jelentő változást. Kivétel azonban akadt. A halasztó hatályú rendelkezésbe szúrt félmondat alapján azonban a mintegy 3200 polgármester közül egyvalakinek mégis nőtt a bére.
A kivétel Tarlós István volt, akinek 2013. január elsejétől mégis nőtt a fizetése. A főpolgármestert azóta miniszteri juttatás illeti meg, ezzel addigi - költségtérítéssel együtt - bruttó 873 ezer forintos bére 1,49 millióra nőtt. Igaz, korábbi alapbérével a városházi bérlistán csak a 40. hely körül szerepelt. Tarlós múlt héten megválasztott új helyetteseinek bérét csak most, két év csúszással igazították az övéhez.
A most kezdődő ciklusban életbe lépett új bértábla alapján november elején kapták kézhez első, a csonka októberi hónapra járó fizetésüket azok a polgármesterek, akiknél jogerőre emelkedett a választás eredménye, és letették hivatali esküjüket, vagyis érdemben elkezdtek dolgozni. A közel 3200 településvezető közül majdnem minden második kevesebbet vihetett haza, mint korábban.
Ha viszont a Fidesz magáévá teszi, az Országgyűlés pedig elfogadja Boldog István módosító javaslatát, a következő, december elejei utalásnál azoknak a nagy része, akik kevesebbet kaptak, mégis korábbi fizetésüknek megfelelő összeget vihetnének haza újra. A változást Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke úgy kommentálta: jó lenne tudni, hogy a javaslat egyéni akció, vagy konszenzusos állásponttá válik.
Schmidt megerősítette: az biztos, hogy a parlamenti Fidesz-frakción belül a téma „a felszínen van", és ha az emelés - ami szavai szerint a kistelepülések esetében csak a korábbi jövedelmi szint visszaállítása - megtörténik, azt üdvözölné, hiszen „az 1500 fő alatti településeken októbertől brutálisan megvágták a polgármesteri illetményeket. Ez szerinte mintegy 1700 településvezetőt érint.
A Boldog-féle javaslat a legkisebb, 500 fő alatti települések vezetőinél mintegy 50 százalékos béremelést jelentene, hiszen az eddigi mintegy bruttó 150 ezer forint helyett 224 ezer lenne a fizetés, amivel a nettó 100 ezer forint körüli összegről 150 ezerre nőne. Az 501-1500 fő közötti kategóriában a bruttó 299 ezerről 374 ezerre nőne, míg a nettó mintegy 200 ezerről közel 250 ezerre.
Az 1500 fő alatti, mintegy 1700 település többségének vezetője még mindig nem kapna annyi fizetést, mint az előző ciklusban, amikor a nettója 205-230 ezer forint körül volt. Rosszabb a helyzet azoknál az 1500 fő alatti településeknél, ahol a polgármester társadalmi megbízatású. Az ő fizetésük a „normál" polgármesterének a fele, vagyis egy 500 főnél kisebb településen most nettó 75 ezer forint.
A nettó 75 ezer forint viszont alig több, mint az idén év elején a várható 2,4 százalékos infláció mértékével megemelt legmagasabb közmunkás-minimálbér. Az idén ugyanis egy közfoglalkoztatott 8 órás minimálbére nettó 50 632 forint, szakképzettséggel már 65 ezer, míg munkavezetőként 71 400 forint.