Munkaszüneti nappá ugyan nem nyilvánítanák március 23-át a kormánypártok, de kiemelt szerepet szánnak neki. Rogán Antal és Németh Szilárd az Országgyűlés elé benyújtott határozati javaslata szerint „minden év március 23. legyen a magyar zászló és címer napja, így emlékezve az 1848-as XXI. törvénycikk elfogadásának napjára, mely nyilvános ünnepek alkalmával az összes közintézmény és magyar hajó esetében kötelezővé tette a nemzeti lobogó és az ország címerének használatát."
A fideszes javaslat szerint az emléknap azért március 23-án lenne, mert a címerről és a zászlóról szóló törvénycikket 1848-ban ezen a napon fogadta el az Országgyűlés. A vonatkozó XXI. törvénycikk a 31 cikkből álló áprilisi törvények része, amely az utolsó magyar rendi országgyűlésen (1847–1848) elfogadott és V. Ferdinánd király által április 11-én szentesített törvénycsomag.
1848. évi XXI. törvénycikk
Rogán és Németh előterjesztése indoklásában azt írta: a magyar nemzet összetartozását, a magyar nemzeti függetlenséget kifejező piros-fehér-zöld színű zászló, valamint az alaptörvényben meghatározott címer a nemzeti kulturális örökség része, tiszteletük az intézmények, a szervezetek és a magyar nemzet polgárainak közös felelőssége.
A zászló és címer napjáról szóló előterjesztésről nem is tudott Granasztói György - árulta el az Origónak. "Mellőzése" azért különösen érdekes, mert miniszterelnöki megbízottként ő felel "a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos, továbbá a kultúra és a művelődés területét érintő eseti feladatok ellátásáért".
Granasztói György elmondta, a javaslatról nem tudott, bár miniszterelnöki megbízottként ő "inkább a kitüntetések témájával foglalkozik". Hozzátette: érzése szerint ez amúgy is inkább "politikai típusú" előterjesztés. Minderről megkérdeztük volna Németh Szilárdot is, aki azt kérte, hogy a Fidesz-frakcióval egyeztessünk, utána szívesen válaszol, ám ott közölték: erre csak a tárgysorozatba vétel után lesz mód.
A kormánypárti javaslat „megihlette" az ellenzéket is. Az MSZP-elnök Tóbiás József saját törvényjavaslatot benyújtva „válaszolt" a kezdeményezésre. Az európai zászló és az európai lobogó használatáról szóló törvényjavaslat előírná, hogy akkor és ott, amikor és ahol a nemzeti lobogót törvény kitűzni rendeli a közintézményekre, egyúttal az európai unió zászlaját is ki kell tűzni.
Tóbiás javaslata egyúttal rendezné a Kövér László házelnök és a szocialisták között az uniós zászló üléstermi megjelenéséről szóló, egyre inkább elmérgesedő politikai vitát azzal, hogy kimondja: Az Országgyűlés ülésein mind а nemzeti, mind az európai uniós zászlónak jelen kell lennie." Az indoklás szerint tarthatatlan, hogy bár Magyarország 10 éve EU-tagállam, mára eljutottunk oda, hogy az európa uniós zászlót az ülésteremből а házelnök utasítására távolítják el."