Rainer Höss 12 évesen tudta meg, hogy nagyapja az egyik rettegett náci tömeggyilkos, aki az auschwitzi koncentrációs tábor parancsnokaként több mint egymillió zsidót küldött a halálba. Pénteken az Élet Menete Alapítvány díjátadó rendezvényén járt Budapesten.
Nagyapja bűneinek terhével a lelkében járja Európát Rainer Höss, aki egyrészt így dolgozza fel náci őse kegyetlen „hagyatékát", másrészt igyekszik minél több fiatal figyelmét felhívni arra: nem történhet meg újra az, aminek már évtizedekkel ezelőtt sem szabadott volna megtörténnie.
Never forget, vagyis sose felejts - ez a tetoválás van Rainer Höss bal mellkasán, ahol a felirat mellett egy Dávid-csillag, valamint három holokauszt-túlélő neve is látható. Pedig lenne mit felejtenie: nagyapja a náci tömeggyilkos Rudolf Höss, az auschwitzi koncentrációs tábor parancsnoka.
Höss - nem összekeverendő Adolf Hitler helyettesével, Rudolf Hess-szel - közvetlenül felelős mintegy 1,1 millió zsidó haláláért, köztük 430 ezer, Magyarországról elhurcolt és a haláltáborban elpusztított magyar emberéért. Höss felügyelte továbbá Joseph Mengele emberkísérleteit.
Rainer Höss 12 évesen szerzett tudomást családja sötét múltjáról. Rainernek egyszer feltűnt, hogy az iskolája kertésze feltűnően kerüli őt, és elfordítja a fejét, ha találkoznak. A kertész holokauszttúlélő volt. A fiú addig kérdezősködött, míg elmondták, ki volt a nagyapja.
Höss úgy próbálja feldolgozni ezt, hogy 15 éve járja Európát, és diákoknak tart előadásokat - a haláltábor területén is - azokról a borzalmakról, amelyeknek nem szabadott volna megtörténniük. Ha Auschwitzban jár, nem érint meg semmit, nehogy érintkezzen nagyapja szellemével.
Az Élet Menete Alapítvány pénteki rendezvényén Rainer Höss két holokauszttúlélővel is beszélgetett, majd a színpadra állva megjegyezte: nehéz a túlélőkkel találkozni, de ez erőt is ad egyúttal neki. Korábban arról is beszélt, hogy ma megölné a nagyapját, ha találkozna vele.
Az Alapítvány rendezvényén levetítették azt, az idén májusi EP-választásra készült svéd kampányfilmet, amelyben Rainer Höss az Európa-szerte felerősödő szélsőjobboldali pártokra figyelmeztetett, és arra szólította fel Európát, hogy mondjon nemet erre, menjen el szavazni.
„Én jobban ismerem a felejtés iránti vágyat, mint a legtöbb ember. (...) Azonban sohasem szabad elfelejtenünk a múltunkat, bármennyire fájdalmas is. Mert ha elfelejtjük, akkor a történelem megismétli önmagát. Attól félek, most éppen ez történik. Ha nem teszünk semmit, akkor semmit sem tanultunk".
Nemcsak Höss unokájának, az egykori háborús bűnösök más leszármazottainak is hosszú ideig tartott, míg feldolgozták múltjukat. A BBC Hitler gyermekei címmel vetített egy filmet, amelyben megszólalt Niklas Frank, aki Hans Frank, a megszállt lengyel területek főkormányzójának, Hitler keresztfiának fia.
Nikolas ma Németországot járva előadásokat tart, elítélve apja tetteit és a náci rendszert. Hermann Göring birodalmi marsall leszármazottja, Bettina Göring és fivére sterilizáltatta magát. "Elhatároztuk, hogy a Göringek családját ezzel felszámoljuk" - vallott erről a filmben.
Van, aki neve alapján nem is azonosítható. Monika Hertwig apja Amon Goeth volt, aki a Plaszow-i koncentrációs tábor vezetőjeként szórakozásból nőket és gyerekeket lőtt le villája erkélyéről - ahogy a Schindler listája című filmben láthattuk. Monika nem is tudott apja bűneiről, míg meg nem nézte a filmet.
Az Élet Menete Alapítványnak a holokauszt emlékévhez kapcsolódó rendezvényén - melyen megjelent a lengyel, a kanadai és az izraeli nagykövet is, az amerikai ügyvivő, André M. Goodfriend pedig videoüzenetet küldött - először adták át a Kézdy György díjat.
A tavaly elhunyt színészről elnevezett elismerést minden évben ketten kapják. Az első díjazottak Mátraházi Ferenc magyar-történelem szakos középiskolai tanár Tatabányáról, és Székely János teológus, esztergom-budapesti segédpüspök.
Mátraházi Ferenc a díjátadón arról beszélt, hogy immár 200 alkalommal vitt diákcsoportokat Auschewitzba, mert miután gyerekkorában a közeli trafikosról, Grósz bácsiról megtudta, miért tetováltak egy számot a karjára, eldöntötte: ilyen többé nem történhet meg senkivel.
Magyarország nem antiszemita ország, sőt az itt élők nagy része kifejezetten nem az - mondta a rendezvényen beszédében Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete. Viszont - hívta fel a figyelmet - sokan gondolják, hogy a holokauszt csak zsidókérdés, ami nem igaz.
A nagykövet szerint az antiszemita támadások ugyanis nem csak a zsidó közösségre, hanem a demokráciára és az Európai Unióra is veszélyt jelentenek. Ilan Mor fontios feladatnak nevezte ezért az antiszemitizmus, a rasszizmus és a kirekesztés elleni harcot.