Az utóbbi hetekben a magyar politikusok egyik általános magyarázatává vált a „családi összefogás” kifejezés, ha nem várt ingatlanszerzésükről kérdezték őket. Legutóbb Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszterről derült ki, hogy 10 éves kisfiának vett egy svábhegyi luxuslakást, aminek az értéke 60–70 millió forint lehet.
Lázár elmondta, hogy a lakást családi összefogással sikerült kigazdálkodni, a család „nagyon sokban segített”. Azt is közölte, hogy a bevallásában 70 millió megtakarítás és 80 millió hitel is szerepel. Lázár elmondta, hogy januárban új vagyonnyilatkozatot ad le, és akkor minden világos lesz a vásárlásaival kapcsolatban.
Szijjártó Péter új villája szeptemberben került az újságok címlapjára. Az újonnan kinevezett külgazdasági és külügyminiszter 2014 tavaszán – az eddigi 3 lakóingatlana mellé – Dunakeszin egy 167 millió forint értékű luxusingatlant vásárolt. A ház nem szerepelt vagyonnyilatkozatában, és eddigi vagyonnyilatkozatai alapján nem követhető a vásárlásra fordított összeg eredete sem. Szijjártó 78 milliós saját megtakarításán kívül a szüleitől kapott 45 milliós kölcsönnel és 44 milliós ajándékkal magyarázta a vásárlást.
A tárcavezető hangsúlyozta: az ügyben neki egy dologgal kell elszámolnia, hogy hogyan, milyen forrásból vásárolta az ingatlant, és ezt – mondta – már többször megtette. Törvényesen, széleskörű családi összefogással sikerült megvásárolni az ingatlant, de bármilyen hivatalos szerv bármilyen hivatalos eljárásában az ezzel kapcsolatos dokumentumokat, ha kell, rendelkezésre bocsájtja.
A széleskörű családi összefogás magyarázatával állt elő Zsiga Marcell volt miskolci fideszes országgyűlési képviselő is, amikor kiderült, hogy új házat épített. Zsigának nem volt elég forrása, jövedelme, hogy feleségével közösen megvásárolhassa a 40 milliós házát. A 2012-es bevallása szerint 10,5 milliós megtakarítása volt, költségtérítés nélkül pedig a képviselői és alpolgármesteri fizetése nettóban összesen 650 ezer forint.
Vagyis ha a fizetéséből minden forintot félre tudott rakni a házvásárlásra, akkor is csak 16-17 millió forint gyűlhetett össze az októberi házvételig. Családi összefogás is segített a házvételben – magyarázta akkor a politikus. A mentelmi bizottság kormánypárti tagjai elfogadták Zsiga magyarázatát, honnan volt pénze 40 milliós házára, de azt nyilvánosságra nem hozták.
Akár a családi segítség egyik formájának számíthat, hogy 1996. január 10-én a Gyurcsány Ferenc tulajdonában álló Altus Rt. Apró Piroska anyósának köszönhetően tudta megszerezni a magyar alumíniumipar egyik legnagyobb vállalata, a Magyaróvári Timföld és Műkorund Kft. többségi tulajdonjogát.
A privatizáció során az Altus-GPS konzorcium mindösszesen 705 millió forintot fizetett ki a több mint egymilliárd forintos alaptőkével, csaknem kétmilliárd forintos saját tőkével rendelkező cégért. Ez hitelből történt: az Apró Piroska által vezetett Magyar Hitelbanktól 700 millió forint hitelt kapott.
Adózási szempontból a fönti esetek vagyongyarapodásnak minősülnek – mondta el az Origónak Vadász Iván. Az adószakértő szerint ha a gyarapodás a hatóság látószögébe kerül, akkor meg kell vizsgálnia, hogy miből származik az extra jövedelem. Az ingatlanvásárlások esetében egyszerű dolga van a hatóságoknak, mivel az elektronikus nyilvántartásban minden tranzakció szerepel, ráadásul ezek közül sok illetékköteles is.
Az is elképzelhető, hogy a családon belüli ajándékozás illetékköteles, de adómentes, így egy vizsgálat során ezeket a részleteket is végig kell követni. A hatóságoknak azt is vizsgálniuk kell, hogy az adott ajándék mögött megvolt-e a megfelelő forrás, így adott esetben a rokonokat is vizsgálniuk kell. Vadász rámutatott, hogy ezek mind adótitkok, így a széles nyilvánosság ezeket az adatokat nagy részt nem ismerheti meg.