– Elnézést, meg tudná mondani, merre találom a polgármesteri hivatalt?
–Menjen végig a Majakovszkij úton, forduljon jobbra a Kun Béla térnél, onnan már látni fogja a Vörös Hadsereg útját.
Ez a párbeszéd már egészen biztosan nem hangzik el egyetlen magyarországi településen sem. A kormány 2012 novemberében fogadta el azt a törvénymódosítást, amely szerint cégek, intézmények, lapok vagy utcák és terek nem viselhetik olyan személy nevét, aki „a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be”, vagy „ezekkel a rendszerekkel közvetlenül összefüggésbe hozható”.
A törvény a határidőt is megszabta, az érintetteknek 2014. január elsejéig kellett lépniük, ennek köszönhetően valóságos átnevezési hullám kezdődött az országban. A rendelkezésre álló adatok szerint 2013-ban összesen 809, 2014 első negyedévében pedig 363 utca kapott új nevet az önkormányzatoktól vagy a fővárosi kerületektől, hiszen mindez az ő hatáskörükbe tartozott.
A magas szám ellenére azonban maradtak még települések, amelyek itt-ott még elbújtattak egy-egy Vörös Hadsereg vagy éppen Kun Béla utcát. Bár sokan csak egyszerűen kicsúsztak a határidőből, vagy a 2014-es választások miatt kaptak haladékot (az országgyűlési és önkormányzati képviselők megválasztásáig ugyanis a nyilvántartás miatt nem lehetett utcát átnevezni), akad néhány olyan eldugott falu, ahol a mai napig található kommunista utcanév a térképen.
Mivel a kormány türelme sem végtelen, ezek az önkormányzatok most kénytelenek azzal szembenézni, hogy eljárás indult ellenük, amelynek végén akár még komoly szankciókra is számíthatnak.
Az egyik érintett település a mindössze 350 lakossal büszkélkedő Csibrák. A Tolna megyei falu főutcáját a mai napig a Vörös Hadsereg nevét viseli, ami miatt a megyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett az önkormányzat ellen.
Az eljárás tényét a jegyzői feladatokat ellátó Horváthné Tóth Valéria (a község a Kurdi Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozik) is megerősítette az Origónak. A jegyző azt is elismerte, nem véletlenül hagyták meg ilyen sokáig az érintett utcanevet, addig nem is akarták megváltoztatni, amíg nem kötelezték őket erre.
„Csibrák 350 fős lakosságának a 60-65 százaléka a Vörös Hadsereg utcában lakik. Ez a falun átvezető főutca, itt van minden vállalkozás, az önkormányzat, az óvoda. Ezenkívül csak három másik kis utcánk van. Az átnevezéssel az itt élő emberek és a hivatalok nyakába is rengeteg adminisztráció szakad, hiszen szinte minden okiratban át kell írni az utcanevet” – mondta.
Horváthné Tóth Valéria szerint a lakosság nagy részét egyáltalán nem zavarja, hogy lakóhelyük még a rendszerváltás előtt kapta a nevét, ezt szokták meg.
„Persze volt olyan magánember, aki a falun átutazóban megkérdezte, nem szégyelljük-e magunkat, de ez az ő véleménye volt, a helyiek nem osztják” – mesélte.
Csibráknak ennek ellenére nincs sok választása, hiszen az eljárás kötelezi az önkormányzatot, hogy a hónap végéig döntsenek az utcaátnevezésről. Ha ezt nem teszik meg, akkor a jegyző szerint még az is elképzelhető, hogy bíróság elé citálják a települést.
Az ügyben illetékes Tolna Megyei Kormányhivatal az Origónak megerősítette, hogy valóban indult eljárás a csibráki önkormányzat ellen. Ennek első lépése, hogy törvénysértés esetén törvényességi felhívást bocsátanak ki. Ebben a hivatal részletesen kifejti, miért tartják jogsértőnek a képviselő-testület döntését illetve annak elmulasztását. Így történt a 350 lelkes falu esetében is.
Az önkormányzatnak 30 nap után kötelessége tájékoztatni a hivatalt, mit tett, hogy megszüntesse a jogsértést. Ha ez nem történik meg, akkor a Kormányhivatal mérlegeli egyéb felügyeleti eszköz (például bírósághoz fordulás) alkalmazásának lehetőségét – írták.
A település ezt valószínűleg nem várja meg, az előkészítő anyag már készen van, a következő, februári testületi ülésen pedig mindenképpen szóba kerül az ügy. Ha minden a terv szerint halad, akkor márciusban ez a falu sem lóg ki a sorból, csakúgy, mint Tarnaszentmiklós, ahol szintén a Vörös Hadsereg útjával akadtak gondok.
A Heves megyei község ügyében szintén törvényességi felhívást adott ki a megyei kormányhivatal, ezt pedig – ahogy a polgármester fogalmazott – semmiképpen nem szabad félvállról venni.
Csibrákhoz hasonlóan ez a falu sem túl nagy, mindössze 885-en lakják, a Vörös Hadsereg útja pedig – mi más lehetne – a falut kettészelő főút, ahol templom, óvoda, iskola, kocsma, bank és természetesen az önkormányzat épülete is helyet kapott.
A Tolna megyei községgel ellentétben Tarnaszentmiklós polgármestere nem tudott arra magyarázatot adni, náluk miért maradt el az átkeresztelés.
„A törvény több mint két éve lépett életbe, ezért az előző önkormányzatnak kellett volna lépnie az ügyben, de mivel akkor még nem voltam képviselő-testületi tag, nem tudom, mi lehetett az oka a halogatásnak” – mesélte Buda Sándorné, aki hivatalával együtt az utca átnevezésének feladatát is megkapta.
A polgármester azzal is tisztában van, hogy a döntés rendkívül sok adminisztrációs terhet ró majd az utcában élőkre és az itt működő vállalkozásokra, intézményekre, de nem volt választása. Februárban már Tarnaszentmiklóson is napirendre kerül az átnevezés, március elején pedig sor is kerülhet rá, de az önkormányzat előtte a lakók véleményét is meg akarja kérdezni.
„Egy ládikát teszünk a polgármesteri hivatal előterébe, és mindenki beledobhatja a javaslatát az új névre. Az enyém mindenesetre a Fő út lesz, minél rövidebb, annál jobb. El lehet képzelni, mennyi ideig tartott leírni a hivatalos papírokra azt, hogy Tarnaszentmiklós, Vörös Hadsereg útja” – tette hozzá.
A Fő úttal minden bizonnyal a Magyar Tudományos Akadémiának sem lesz gondja. Az MTA még 2013-ban hosszú állásfoglalást tett közzé nevekről és fogalmakról, aszerint osztályozva, javasolja-e a használatukat. Az Akadémia ebbe a nem javasolt kategóriába sorolt mindent, ami vörös, így került bajba Tarnaszentmiklós és Csibrák is.
Rajtuk kívül épphogy elkerülte az eljárást Edelény, ahol a közterületek és közintézmények elnevezéséről a képviselő-testület a soron következő februári rendes ülésén tárgyal, valamint Pásztó, ahol szintén ebben a hónapban döntenek a Sallai Imre és a Mező Imre utcák új nevéről. Ugyanitt egy szovjet emlékmű is található, amelyet hamarosan a városi temetőbe helyeznek át.