Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Tizenöt évvel ezelőtt az Egyesült Államok büszkén jelentette be, hogy végleg felszámolta a kanyarót. Tavaly év végén azonban a legyőzöttnek hitt betegség újult erővel támadt, és legalább kilencven embert betegített meg. A hatóságok szerint a kanyaró a Los Angeles-i Disneylandből kezdett terjedni, és egy külföldi vihette be az országba.
A rendkívül fertőző betegség azonban nem okozott volna ekkora problémát az elmúlt évtizedekben terjedő oltásellenes mozgalmak nélkül. Az Egyesült Államok nyugati partján egyre több olyan család van, amely nem engedi beoltatni gyermekét, néhány óvodában és iskolában már az osztályok fele nem kapta meg a védőoltásokat. A helyzet odáig fajult, hogy Barack Obama szóvivője kijelentette: bár az elnök szerint a gyerekek beoltatásával kapcsolatos döntés a szülők kezében van, meggyőződése, hogy az embereknek hallgatniuk kellene a szakemberekre.
Magyarországon ugyan jóval kevesebben vannak az oltásellenesek, de az elmúlt években – főleg a Facebook segítségével – nálunk is rohamosan terjednek a kötelező védőoltásokat elutasító szülők felhívásai. Az, hogy az országban még nem tört ki hasonló járvány, annak köszönhető, hogy hazánkban az átoltottság 98 százalék feletti. A sikert bizonyítja az is, hogy míg Romániában például többször tombolt már a kanyaró, a határon még egyszer sem sikerült átjutnia.
Magyarországon jelenleg hét betegség ellen kötelező a védőoltás, az ajánlottakkal és az utazásokhoz szükséges vakcinákkal együtt 26-féle oltás létezik. A kötelezők esetében mindössze a gyerekek 1-2 százalékánál fordul elő, hogy ezek közül valamelyiket nem kapják meg. Nem kell azonban azt gondolni, hogy ennyi oltásellenes él az országban, a kicsik többsége egészségügyi okok miatt nem kapja meg a vakcinát. Közéjük tartoznak a koraszülöttek, a súlyos betegségben szenvedők és azok, akiket nemrég műtöttek.
Előfordul az is, hogy a szülők külföldre költöznek, de magyarországi lakcímükről nem jelentkeznek ki, így a statisztikában ők is szerepelnek – tájékoztatta az Origót az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala.
Mi történik azonban akkor, ha valaki lelkiismereti okból nem hajlandó beoltatni a gyermekét? Bár az ő számuk valóban nem nagy, azért nem is elhanyagolható. Az ÁNTSZ adatai szerint Budapesten és Pest megyében 2001-ben 24, 2012-ben 27, 2013-ban pedig 42 esetet regisztráltak. Tavaly ennél is magasabb volt a szám, október elejéig már 44 esetben adtak ki védőoltást elrendelő határozatot a kerületi és járási intézetek.
A többi megyében a hatóságok némileg alacsonyabb számokról tudnak, van egy hely azonban az országban, ahol mostanában különösen sok oltásellenes szülővel találkoznak, ez pedig az Őrség. Itt ugyanis az elmúlt években több olyan család telepedett le, akik oltásellenes nézeteket vallanak, valamint olyan orvosok is érkeztek, akik sok esetben bátorítják őket.
„A szülők módszere az, hogy folyamatos kérdésekkel árasztják el az egészségügyi hatóságot. Így látszólag együttműködnek a védőnővel, a Gyermekjóléti Szolgálattal és a népegészségügyi intézettel is, de minden lehetőséget megragadnak az időhúzásra, maximálisan kihasználják a jogi lehetőségeket” – mondta Tengelits András, az ÁNTSZ kommunikációs vezetője.
A Vas megyében élő, oltásmegtagadó szülők ráadásul kifejezetten szervezetten, különböző jogi képviseletek segítségét élvezve, felkészülten képviselik nézeteiket. A környéken az utóbbi két évben összesen 30 védőoltás elmaradásával kapcsolatos hatósági eljárás indult. Azonban fontos, hogy az ügyek ennél kevesebb gyermeket érintettek, hiszen jellemző, hogy ugyannál a gyermeknél marad el több védőoltás beadása.
Az egészségügyi hatóságok ennek ellenére kifejezetten ellenzik, hogy egy gyermeket erőszakkal kelljen beoltani. Bár a jogszabályok lehetőséget biztosítanak rá, hogy az oltás elmaradása esetén eljárás induljon a szülő ellen, vagy pénzbírságot szabjanak ki rá, sőt végső eszközként akár átmeneti gondozásba is vehetik a gyermeket, ezt a szakemberek mindenképpen megpróbálják elkerülni. Inkább megpróbálják meggyőzni a szülőket arról, hogy az oltással kapcsolatos kockázatok összehasonlíthatatlanul kisebbek annál, mint amit a védőoltással elkerülhető fertőző megbetegedések, szövődmények jelenthetnek.
Éppen ezért eddig csak egy-két esetben fordult elő, hogy valóban büntetőügyi eljárás indult oltásellenes szülők ellen. A Társaság a Szabadságjogokért 2009-ben képviselte azokat a szülőket, akiket első- és másodfokon is bűnösnek nyilvánított a bíróság kiskorú veszélyeztetése miatt, jogerősen hat hónap börtönt kaptak két évre felfüggesztve. A Legfelsőbb Bíróság azonban később kimondta, hogy büntető szankciókkal csak a legsúlyosabb eseteket kell fenyegetni, és kimondták, hogy a szülők csak szabálysértést követtek el.
Ez azonban azért is van, mert az érintett szülők sokszor a többéves procedúrába belefáradva, végül mégis meggondolják magukat. Ez történt Galántai Balázzsal és feleségével, akik az elsők között voltak Magyarországon, akik ellen eljárás indult. A házaspár kislánya 1998-ban, fiuk 2001-ben született, ők pedig már korábban eldöntötték, hogy nem adatják be neki a kötelező védőoltásokat. Míg azonban más szülők igyekeznek időt húzni, ők mindezt nyíltan vállalták.
„Mi nem szakmai alapokon, hanem laikusként utasítottuk el a vakcinát. Győr mellett laktunk, és döbbenten láttuk, hogy míg a tőlünk mindössze 50 kilométerre, Ausztriában élő barátaink szabadon dönthetnek a kérdésben, mi ezt nem tehetjük meg. Mi a választás szabadságáért harcoltunk” – emlékezett vissza a történtekre az Origónak az édesapa.
A szülőkre hamar felfigyelt az ÁNTSZ, és bár először csak rábeszélni próbálták őket, hogy változtassák meg döntésüket, később több százezres pénzbírságot is kaptak, végső lépésként pedig védelem alá vették a lányukat. Ez annyit jelent, hogy a gyermek mellé családgondozót rendelnek ki, aki időnként meglátogatja őket. Galántaiék ennek ellenére nem változtattak álláspontjukon.
„Az ÁNTSZ főorvosa és a családgondozó is végig nagyon korrekt volt velünk, a gondok ott kezdődtek, amikor a rendőrség is beavatkozott” – mesélte a férfi.
A Győr-Moson-Sopron megyei rendőrség ugyanis 2002-ben kiskorú veszélyeztetése miatt büntetőeljárást indított a szülők ellen, az apát rabosították, és állítása szerint gyermekeinek is többször elmondták, hogy milyen felelőtlenek a szüleik.
A család mellett ekkor már valóságos segítő hálózat alakult ki, a Nyitott Kapu alapítvány ügyvédet is segített nekik találni. Egy év múlva azonban az édesanya nem bírta tovább, amikor az ügyész tájékoztatásán azzal szembesült, hogy a védelembe vett gyerekek az oltás idejére kiemelhetők a családból.
„Végül 2003-ban feladtuk a harcot, és beálltunk a sorba. Egyedül egy általános iskolában kötelező oltást tagadtunk meg később, de akkor egyből jött is egy 250 ezres bírság, amit már az anyagi helyzetünk miatt nem tudunk vállalni” – mondta Galántai Balázs.
Az apa ennek ellenére pozitívumot is lát a történtekben. Úgy érzi, az ő esetük óta már korrektebbül tájékoztatják a szülőket a védőoltások előtt, valamint már kevesebb higanyalapú vakcinát forgalmaznak, amik a kétezres évek elején még elterjedtek voltak.
