Súlyos-életveszélyes állapotban került kórházba az a szegedi férfi, akinél H1N1- fertőzést állapítottak meg orvosai. A középkorú beteget február 7. óta kezelik Szegedi Tudományegyetem kórházának intenzív osztályán.
A Bors úgy tudja, a férfinek súlyos tüdőgyulladása van - a betegség valószínűleg a már kialakult sertésinfluenza szövődménye lehet, de információink szerint egészségügyi gondjai nem a vírusos fertőzéssel kezdődtek.
"Nálunk, a Csongrád megyei népegészségügyi szerv laborjában vizsgálták a beteg eredményeit. Az influenza csak rontott állapotán, az illetőnek más, krónikus betegsége is volt, ami legyengítette immunrendszerét" - mondta el az Origónak Tombácz Zsuzsa megyei tiszti főorvos.
A szakértő szerint a H1N1 jelen van Csongrád megyében is, csak úgy, mint a szintén A-altípus H3N2- influenzavírus. A beküldött minták alapján 10-12 fertőzöttet regisztráltak megyei szinten a két vírusfajtából, de a fertőzések valódi száma ennél jóval magasabb lehet, hiszen sok háziorvos tipikus esetként írja le a sertésinfluenzát is, és nem küld mintát a megyei hatóságnak.
Aggodalomra ugyanakkor nincs ok, az altípusok sem okoznak nagyobb kárt a szervezetnek, mint az influenza "klasszikus" A és B válfaja. A 2009- ben még világjárványt okozó H1N1 halálozási rátája nem magasabb a tipikus influenza vírusokénál, tünetei - magas láz, elesettség érzése, végtagfájdalom - is hasonlóak. A kezdetben sertésről emberre terjedő betegség ráadásul alkalmazkodott hozzánk, és mi sem vagyunk már annyira érzékenyek rá, mint hat évvel ezelőtt.
"Ma már értelmetlen is sertésinfluenzáról beszélni, humán vírusról van szó, ami alkalmanként fellángol, majd fertőzési aránya visszaesik. 2010-ben és 2011-ben még ez az altípus terjedt itthon, 2012 után viszont a H3N2 altípus vált dominánssá" -jegyezte meg Tombácz Zsuzsa.
Az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint most is utóbbi fertőz: az idei év 6. hetében 85 ezer influenzás esetet regisztráltak, az azonosított esetek 84, 6 százalékában pedig a H3N2 volt a felelős.
Csongrád megyében elegendő ingyenes oltóanyag van a leginkább veszélyeztetett csoportok – idősek, krónikus betegek és egészségügyi dolgozók -számára. A gond inkább az, hogy kevesen élnek a lehetőséggel.
"Az 52 ezer vakcinából 30 ezret használtunk el, még az egészségügyisek sem kérik az oltóanyagot, pedig náluk különösen fontos lenne a védettség, naponta rengeteg emberrel találkoznak"- mondta el a megyei tiszti főorvos.