Európa vagy Oroszország, Nyugat vagy Kelet? Újra ezt a kényes kérdést feszegeti majd Orbán Viktor azzal, hogy döntenie kell: elfogadja-e Vlagyimir Putyin meghívását, és elmegy a hagyományos győzelmi napi parádéra május 9-én Moszkvába. Az invitálással az orosz elnök kínos helyzetbe hozta a magyar kormányfőt, akinek szakértők szerint összességében így is inkább hátrányára vált a keddi találkozó, és nem biztos, hogy ezt a belpolitikai előnyök ellensúlyozni tudják.
Orbán Viktor még nem döntött arról, elfogadja-e Putyin meghívását - ezt válaszolta az Origo kérdésére Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Deák András szerint normális esetben semmi szégyellnivaló nem lenne a náci Németország feletti győzelem évfordulóját ünnepelni, ám a hagyományos moszkvai parádén való részvétel megítéléséhez most sem a helyzet, sem az időpont nem kedvező. Ezért igen kínos helyzetbe hozta Putyin a meghívással a magyar kormányfőt.
Az MTA Világgazdasági Intézetének főmunkatársa az Origónak azt mondta, az ukrán konfliktus okán tanúsított nemzetközi bojkott miatt Orbán Viktor könnyen egyedül találhatja magát a dísztribünön a nemzetközi politikai térben elszigeteltté vált Putyin mellett Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel. Ez saját egykori önmaga és a konzervatív történelemszemlélet átértékelése is lenne - tette hozzá.
Nehéz kérdés Orbán számára, hogy ebben a helyzetben hová álljon - erősítette meg Sz. Bíró András Oroszország-szakértő is. A végső döntést bizonyára a kiutazó vendégek körének ismeretében hozza majd meg Orbán, és az sem kizárt, hogy udvariasan, de kitér a meghívás elől - mondta az Origónak a történész, aki emlékeztetett: már így is komoly bizalmi deficit alakult ki Orbánnal szemben.
Kim Dzsongun biztosan részt vesz a II. világháborús győzelmi ünnepségen - erősítette meg még január 28-án a Kreml. Ez lesz az észak-koreai vezető első külföldi látogatása 2011-es hatalomra kerülése óta - emlékeztetett a brit Telegraph. Kim mellett mintegy húsz államfő jelezte részvételét a megemlékezésen - mondta akkor az Interfaxnak Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője, de részleteket, neveket nem említett.
Azt tudni lehet, hogy Vlagyimir Putyin meghívta Barack Obama amerikai elnököt is, aki azonban nem utazik Moszkvába. A Pravda február 10-én arról számolt be, hogy amerikai illetékesek korábban kerülő válaszokat adtak ezzel kapcsolatban, Ben Rhodes nemzetbiztonsági tanácsadó viszont a TASZSZ tudósítása szerint egyértelműen közölte egy nappal korábban: „Úgy vélem, nem lepődnek meg, hogy Obama elnök nem tervez Moszkvába utazni".
A Pravda idézte Jurij Usakovot, Putyin tanácsadóját, aki 2014 végén azt mondta, Moszkva meghívta az összes olyan állam vezetőjét, amelyik annak idején tagja volt a náciellenes koalíciónak, Oroszország legközelebbi szövetségeseinek, valamint legnagyobb és legbefolyásosabb partnereinek, így a BRIC-csoportnak (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-Afrikai Köztársaság) a vezetőit.
Angela Merkel német kancellár „természetesen névre szóló meghívót kapott". Azt még nem tudni, hogy elfogadja-e, de 2010-ben részt vett a győzelem napi ünnepségeken Moszkvában. A német elnök, Joachim Gauck sajtóhírek szerint a brandenburgi katonai temetőbe látogat majd május 9-én, ahol lerója tiszteletét az elesett orosz katonák előtt is.
Andris Berzins lett és Dalia Grybauskaite litván elnök már bejelentette, hogy nem vesz részt az ünnepségeken az ukrán válságban játszott orosz szerep miatt. Lengyelország pedig egyenesen „ellenmegemlékezést" szervez: május 8-ára Gdanskba hívták az EU-vezetőit - abba a városba, ahol a II. világháború megkezdődött a lengyel és a megszálló náci csapatok között 1939-ben.
Bronislaw Komorowski lengyel elnök kijelentette, hogy a nácik veresége „nem hozott szabadságot Európa minden népe számára", utalva a szovjet megszállásra. Varsó ezzel alaposan feldühítette Moszkvát - számolt be a Szabad Európa Rádió internetes oldala.
Kiszelly Zoltán szerint nagy diplomáciai meccs lesz, ki lesz ott Moszkvában a győzelem napján. A politológus úgy látja, ha lesz róla uniós álláspont, akkor Orbán Viktor egészen biztosan azt fogja követni. Ha nem, akkor még az is elképzelhető, hogy elmegy. Ebbe szerinte is beleszólhatnak a lengyelek a május 8-ára tervezett tanácskozással. Ha időközben bejelentik, hogy Barack Obama amerikai elnök is ott lesz Gdanszkban, akkor az uniós vezetők - köztük Orbán is - ezt fogják választani Moszkva helyett.
Reuven Rivlin izraeli elnök sem vesz részt a moszkvai ünnepségen - ezt egy hete közölte a szóvivője a RIA Novosztyi hírügynökséggel, de részletes indoklással nem szolgált. Távolmaradása a The Moscow Times értékelése szerint azért különösen jelentős, mert a szovjet hadsereg kulcsszerepet játszott az auschwitzi haláltábor felszabadításában.
A lap szerint elfogadták viszont a meghívást Moszkvába Kína és Vietnam vezetői, és Szergej Lavrov külügyminiszter szerint várhatóan vendégül látják majd Alekszisz Ciprasz új görög kormányfőt is, Athén ugyanis hagyományosan képviselteti magát a májusi parádén.
Eközben a nemzetközi közösség még Vlagyimir Putyin budapesti kitérőjét sem feltétlenül nézte jó szemmel, és ennek - ha nem is direkt módon - hangot is adtak. Jelzésértékű volt az amerikai nagykövet díszebédje Mihajlo Junger, a magyarországi ukrán nagykövetség ügyvivőjével. Nem elég, hogy ezt Putyin látogatásának napjára időzítették, részt vett rajta több NATO-szövetséges ország diplomatája is.
Colleen Bell az amerikai külügyminisztérium álláspontját képviselve élesen bírálta Moszkvát, mondván: nem fogadják el az „új Oroszország" jövőképet. Kollégája, a kijevi nagykövet a CNN-en még keményebb szavakat használt. Geoffrey Pyatt úgy fogalmazott: „nincs kétségük afelől, hogy Vlagyimir Putyin egyetlen telefonhívással meg tudná állítani az ukrajnai erőszakot". A diplomata szerint ráadásul megdönthetetlen bizonyítékaik vannak arra, hogy orosz katonák is részt vesznek a harcokban.
Ebben a környezetben nem nehéz kitalálni, milyen vetülete volt a Putyin-Orbán találkozónak. Bár hivatalos kommentárt senki nem fűzött hozzá, úgy tudjuk, a NATO-szövetségesek nem nézték túl jó szemmel a barátkozást. Információink szerint ugyan mindenki tisztában van azzal, hogy Magyarország nehéz helyzetben van, hiszen egyensúlyoznia kell az EU és Oroszország között, de ezzel több más kelet-európai ország is így van, ők mégsem fogadják az orosz elnököt.
Az Orbán-Putyin találkozó esetleges haszna az Origónak nyilatkozó elemezők szerint kisebb, és csupán belpolitikai jelentőségű, míg a kára jelentősebb, és nemzetközi szintű. Deák András erről azt mondta, érti, hogy a rezsicsökkentést központi üzenetként használó magyar kormány belpolitikai szempontból jól tudja kommunikálni a gázszállítás biztonságát, de ez nem minden.
Magyarország külpolitikai imázsában ugyanis hatalmas kárt okozott Deák szerint a látogatás: nem véletlen, hogy Orbán Viktor most igyekszik menteni a menthetőt, már szervezik például varsói látogatását. A szakértő úgy vélte, Oroszország viszont nyert a keddi eseménnyel, mert a látványos európai bojkott közepette mégiscsak volt egy EU-tagállam, amelyik bilaterális szinten fogadta Putyint.
Sz. Bíró Zoltán szerint azonban ettől még Putyin nem lépett ki a nemzetközi elszigeteltségből, és Magyarország is csak annyit ért el, hogy látványosan megtörte az európai szolidaritást az ukrán konfliktus miatt Putyinnal szemben kialakult bojkott ügyében. A szakértő úgy véli, hogy amikor Putyin az ukrán helyzetről beszélt, „az legalább egy kétkedő mondatot megért volna Orbán Viktor részéről".
Kiszelly Zoltán viszont úgy látja, jól jött ki Orbán Viktor az orosz elnök látogatásából, mert megtette azt, amiről a többi vezető csak beszél, azaz párbeszédet kezdeményezett Oroszországgal. A politológus szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy a vezető uniós országok politikusai rengeteget beszélnek Putyinnal telefonon, még ha nem is találkoznak személyesen.