Február elején több falu ellen is törvényességi eljárást kezdeményezett a megyei kormányhivatal, mert a határidőre nem nevezték át a kommunista utcaneveket. Csibrák és Tarnaszentmiklós például a Vörös Hadsereg útja miatt került bajba, most pedig a szegedi Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium került sorra.
Nem ez az első alkalom, hogy az iskola a figyelem középpontjába került. Már évekkel ezelőtt felvetődött, hogy új nevet kell neki keresni, hiszen a kormány 2012-ben fogadta el azt a törvénymódosítást, amely szerint cégek, intézmények, lapok vagy utcák és terek nem viselhetik olyan személy nevét, aki „a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be”, vagy „ezekkel a rendszerekkel közvetlenül összefüggésbe hozható”.
Az iskola és fenntartója, a Szegedi Tudományegyetem – amely a névváltoztatást kezdeményezhette volna – mindeddig ellenállt, úgy tűnik azonban, hogy idén már nem kerülhetik el, hogy új okmányokat gyártsanak. Tavaly nyáron lépett életbe a felsőoktatási törvény és a közoktatási törvény módosítása, ez pedig kimondja, hogy a köznevelési intézmények nevéről most már az oktatásért felelős miniszter, azaz Balog Zoltán dönt.
Az pedig, hogy az Emmi vezetőjének mi a véleménye a kommunista nevekről, nem titok. Szávay István jobbikos országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére a tárcavezető nevében már Rétvári Bence államtitkár is elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy gimnázium – törvénysértő módon – Ságvári Endre nevét viselje. Az Origónak az Emmi is megerősítette, hogy eltökélt a névváltoztatás mellett.
Információink szerint a Szegedi Tudományegyetem eddig nem véletlenül nem kezdeményezte a névváltoztatást, a lépésnek ugyanis nem mindenki örül. Dr. Dobi János, a gimnázium igazgatója az Origónak nem kívánt részletesebben nyilatkozni, csak annyit mondott, véleménye szerint az iskola nem követ el jogsértést.
Ki volt Ságvári Endre?
Ságvári Endre 1913-ban született Budapesten. Apja ügyvéd volt, ő is jogászként végzett. Egyetemi évei alatt ismerkedett meg a marxizmussal, a harmincas években belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, és a baloldali ifjúsági mozgalom szervezésével foglalkozott. 1940 végén csatlakozott a Kommunisták Magyarországi pártjához, két év múlva illegalitásba vonult, több megmozdulás főszervezője volt és részt vett az ellenállási mozgalom szervezésében. 1944. július 27-én pisztolyt rántott a letartóztatására érkező csendőrökre, a tűzpárbajban ő és az egyik csendőr is életét vesztette.
Úgy tudjuk azonban, hogy Szegeden a „Ságvári” név fogalom, az ott tanuló fiatalok és az öregdiákok is rendkívül büszkék arra, hogy az iskolában végeztek. A legtöbbjüknek a 60 éves gimnázium nevéről egyáltalán nem az illegális kommunista mozgalom vezetője jut eszébe, ezért nagyon nem tartják jó ötletnek az átnevezést.
A Facebookon már csoport is alakult, "Ne nevezzék át a Ságvárit" elnevezéssel.
Hiába azonban a tiltakozás, jövő ősztől már valószínűleg nem a Ságváriba járnak majd a tanulók. Azért nem korábban, mert a törvény szerint a módosítást csak oktatási időszakon kívül, azaz legkorábban júniusban lehet kezdeményezni. Ennek érdekében az Emmi már felvette a kapcsolatot a Szegedi Tudományegyetem vezetésével, az egyetem pedig – mint írták – mindenben együttműködik velük.
Az MTA állásfoglalása Ságváriról
Neve a kommunista áldozatvállalás jelképe lett, így közterület elnevezésére nem ajánljuk, mivel értelmezésünk szerint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § (2) bekezdése alapján XX. századi önkényuralmi politikai rendszer fenntartáshoz kapcsolható.”