„Nem mondjuk, hogy az oroszok nem jelentenek veszélyt, de jó kapcsolatot kell velük kialakítani, mert rosszabbul járunk, ha nem működünk velük együtt” – így kommentálta Vlagyimir Putyin keddi látogatását egy újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen Orbán Viktor.
„Személyes kapcsolatok kellenek, mert egy ilyen kis országnak amúgy nehéz külpolitikát csinálnia. Engem például az orosz elnök bármikor felhívhat. A tegnapi kétórás személyes beszélgetés sem ilyen eredménnyel zárult volna, ha nincsenek meg a személyes kapcsolatok” – mondta a kormányfő, aki szerint az orosz viszonyban az Európai Unión belül a cseh, szlovák, osztrák, német vonalhoz tartozunk.
A miniszterelnök a konkrét tárgyalási eredményekről is megosztott néhány információt. A Déli Áramlat kapcsán például már kétszer is találkozott a szerb miniszterelnökkel, és úgy véli, ennek vetületében egyre fontosabb lesz Belgrád és Budapest kapcsolata. Mivel Törökország lesz az első tranzitország, Orbán Viktor szerint tegnap az is felmerült, hogy görög-macedón-szerb útvonalon jutna el hozzánk a gáz, erről az adott országok vezetői már egyetértenek, az EU viszont még beleszólhat.
A gázszerződését cserébe az oroszok a Malév adósságának kifizetését kérték, viszont a gáztározókból nem kértek tulajdonrészt és – ahogy Orbán fogalmazott – ide nem is szabad őket beengedni.
Magyaroszág kapja a 2018-as orosz futball-vb egyik stadionjának kivitelezését - ebben állapodott meg a keddi találkozón Orbán Viktor az orosz elnökkel. A kormányfő a német kancellárral folytatott tárgyalásairól szólva megerősítette, hogy megállapodtak egy gazdasági csomagban, amely munkahelyeket teremthet A részleteket később hozzák nyilvánosságra. Magyarország esélyes arra, hogy egy nagy német autógyár itt ruházzon be, erről áprilisra várható döntés, és nem a BMW-ről van szó.
A magyarok szeretnék a mostani 700 millióról 3 milliárd köbméterre növelni a magyar tározókban tárolt orosz gázt, és ez nem is elképzelhetetlen, mert az oroszok is „érzékelhetően” növelni akarják ezt a mennyiséget. Hosszú távú gázszerződés viszont 2015 decembere után nem lesz, mert nem tudni, hogyan alakul az olajár.
A háttérbeszélgetés témái közül Ukrajna sem maradt ki. Ez a miniszterelnök szerint nehéz eset, hiszen nincsenek fix pontok és még az sem világos, hogy akarja-e valaki Donyeck és Luhanszk megyét. Orbán Viktor úgy vélte, sokat jelentene, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot hozna a második minszki megállapodásról, mert akkor sokkal könnyebben lehetne tartós tűzszünet. Erre egyébként tegnap az orosz elnök is utalt a sajtótájékoztatón.
Nagy általánosságban nincs érdekkülönbség Oroszországgal. Putyinnak is érdeke a tűzszünet, mert Minszkben 90 százalékban az oroszok érdeke érvényesül – fogalmazott Orbán.
A kormányfő megemlítette azt is, hogy az Egyesült Államokkal ápolt viszonyban már nincs olyan egyenlőség a NATO-tagországok között, mint az ezredfordulón volt.
„Ma csak azt lehet nekik mondani, hogy 'yes, sir', de ez, főleg az amerikaiak közel-keleten tapasztalt válságkezelése alapján, egyre nehezebb” – mondta Orbán, aki szerint „most jobban állnak a dolgok a kormány félreállítását tekintve”. Az új nagykövetet azonban jó választásnak tartja, jobb, mint az a kép, ami előzetesen kialakult róla.
Magyarország esetleges szerepvállalását az Iszlám Állam elleni háborúban az amerikaiak mindenképpen nagyra értékelnék. Erre egy német-olasz-magyar koalíció Kurdisztánba küldésével kerülhetne sor, a miniszterelnök azonban emlékeztetett rá, hogy ehhez a Parlament kétharmados döntése kell, a Fidesz-frakció azonban még billeg a kérdésben.