Az év végéig bezár a városligeti bódésor, ami közel 40 éve a liget arculatához tartozik. Eltűnnek a perecek, lufik és szélforgók, helyükön fű nő majd a parkosítás jegyében. A főváros után a placc január elsejétől a múzeumi negyedet tervező Városliget Zrt.-é lett, a társaság pedig december 31-ig adott haladékot az árusoknak. Utána két héten belül önerőből el kell bontaniuk az üzleteket, betonostól, mindenestől.
"Nagyon szomorú vagyok, kedves hely volt ez a szívemnek. Itt nőttem fel, a három unokámat gyakran kihozom a ligetbe, ez nekem olyan, mintha a régi Budapest jelképe lenne. Szerettem a Vidámparkot, sajnos az is bezárt már" – mondta kérdésünkre a Laci bácsiként bemutatkozó idős férfi, aki többször megkerülte a bódésor környékét.
Sokan eljönnek az Állatkerti körútra, hogy búcsút vegyenek a mára ikonikussá vált üzletektől. „Van, aki a szülei kérésére fotózza a bódésort, hogy maradjon valami emlék róla, de találkoztam már zokogó vevővel is. Az asszony azt mondta, olyan, mintha a gyerekkorát vennék el tőle" - mesélte egy árus, aki névtelenséget kérve nyilatkozott az Origónak.
Nem csak ő kerülte a nyilvánosságot, az eladók és tulajdonosok többsége szűkszavú és elutasító volt, amikor a folytatásról kérdeztük őket. Aggodalmuk érthető, a soron álló 13 bódé 40 embernek jelenthet megélhetést, ezt viszont könnyen elveszíthetik.
A Városliget Zrt. február végéig hosszabbította meg régi szerződéseket, utána új, 10 hónapra szóló megállapodást kötött a boltosokkal. "Olyan feltételekkel szerződnek velünk, hogy rögzítik, bármikor visszamondhatják az egészet. A bérlet összege is változhat, a társaság bármikor megemelheti a díjat. Most százezer körül fizetünk havonta, plusz a fenntartási költség, de lehet, hogy elég lesz egy rossz szó, és mehetünk a francba" - mondja elkeseredve a nyugdíj előtt álló boltos.
Hozzátette, 32 éve itt dolgozik, itt játszottak, nőttek fel a gyerekei, most viszont úgy érzi, mintha pisztolyt szorítottak volna a fejéhez. "Nem tárgyaltak, csak küldték az ukázt, ráadásul jegyző előtt kellett aláírnom a megállapodást, őt saját költségen fizettem. Ehhez jött még a kéthavi kaució, amit be kellett fizetnünk, megerősítve, hogy tényleg maradni akarunk december végéig. Ennyire nem bíznak bennünk" - fakadt ki a férfi, akinek a feleségével együtt kell majd új megélhetést keresnie, a nyugdíjból nem jönnének ki.
Van, aki örül a Városliget átalakításának: László Árpád, a Robinson étterem és a tó melletti burgerező tulajdonosa fellendülést vár a Liget Budapest Projekttől, igaz, az ő üzleteit nem bontják el a tervezett parkosítás miatt.
"A nyolcvanas évek végétől dolgozom itt, mindig is próbáltam tenni a Városliget fejlesztéséért. '95-ben több más helyi intézménnyel összefogva megalapítottuk a Városliget Köztársaság Egyesületet, hátha együtt többet érhetünk el, de tíz év alatt sem tudtuk megoldani, hogy legalább egy külön fővárosi ügyosztály foglalkozzon a Városliget megújításával" – mesélte az étteremtulajdonos.
Azóta sem történt sok minden: a járdákat szétveti a fák gyökérzete, hiányzik a bicikliút és a futósáv, 15 éve nincs rendőrőrs sem. A Liget Budapest Projekt viszont megoldást ígér az infrastrukturális problémákra, sőt a parkolás kérdésére is, az 56-osok terén lévő felszíni parkolóhely helyett mélygarázsokat, a Mexikói út mellett pedig P+R férőhelyeket alakítanának ki.
László Árpád és egyesületi társai azt szeretnék, ha a Városliget 2018-ra világszínvonalú, a New York-i Central Parkhoz hasonló szabadidős központtá váljon – és nem tartják nagy veszteségnek, ha a liget emiatt elveszti megszokott arculatát.
"A nívós múzeumi negyed remélhetőleg sok külföldi látogatót vonz majd, akik európai színvonalú szolgáltatást várnak, nem pedig vidéki búcsúhangulatot, kacsintós pénztárcát ötszázért. A Városliget ma is úgy néz ki, mint az aranyfogú orosz és NDK-s turisták idejében, ezért szerintem nem lesz kár. A csak sörért, perecért idelátogató réteg talán lemorzsolódik, bár szerintem ők is alkalmazkodnak a váltáshoz, a kínálat is alakítja a keresletet" – vallja a Robinson tulajdonosa.
László Árpád hozzátette, a Városliget Zrt. mindig fair volt velük szemben: elhívják egyesületüket a ligetet érintő fórumokra, figyelembe veszik tanácsaikat is. A bódésor árusai és a városligeti sörözők viszont másként látják – nekik csak levelet küld a társaság. Mint az Origónak nyilatkozó boltos mesélte, próbáltak személyesen is tárgyalni, de a cég portaszolgálatánál nem jutottak tovább.
Az sem egyértelmű, hogy melyik ligeti söröző maradhat nyitva az átalakítás után. Úgy tudjuk, a Kós Károly sétány melletti sörsátort elbontják (ahogy a sétány útszakaszát is), a Közlekedési Múzeum mellett álló Vagon étterem-söröző viszont talán maradhat, ha nem lesznek láb alatt a múzeum helyreállítása során. "Januártól már nem a fővárostól, hanem a Városliget Zrt.-től kértünk terasznyitási engedélyt – most várunk a válaszra" – mondta az Origónak Kelemen Olaf.
A zöld vasúti kocsi már vagy 30 éve áll a múzeum oldalában, nyaranta naponta 200 vendég is megfordulhat itt. Ha mégis költözniük kell, az a söröző végét jelentheti: le kell bontani, vagy daruval át kell helyezni a vagont, ami új helyen már nem is lenne autentikus.
Biztosan üzemel viszont a Pántlika bisztró: megerősítést ők sem kaptak a Városliget Zrt.-től, de a
Kádár János utasítására tervezett szocialista-futurista pavilon helyi védelem alatt áll, elbontani nem fogják.
Az árusokhoz hasonlóan mi is érdeklődtünk a részletekről a Városliget Zrt.-nél: szerettük volna megismerni a megmaradó üzletek és éttermek, sörözők listáját, és hogy maradnak-e üzletek az átalakítás után is a ligetben.
Válaszlevelükből mi sem tudtunk meg többet, mint az érintettek: a fejlesztési területeken álló szórakozóhelyek addig maradhatnak, amíg megkezdődnek az átépítési munkák - erről majd egyeztetnek a tulajdonosokkal. Lesznek új, modern üzleti pavilonok is, de hogy hol, azt még nem tudni. Az új vendéglátó egységek és boltok helyét a győztes tájépítészeti pályázat jelölheti ki, ami amgában foglalja a Liget zöldterület bővítését és a sportpályák, játszóterek, futókör kialakítását, fejlesztését is. A társaság tavasszal ígéri a tender kiírását.
A Liget Budapest Projekt keretében 2018-ig öt múzeumot telepítenének a Városligetbe, itt kap helyet a Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum, a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, a Fotó Múzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum is. A ligetet fejlesztő társaság modernizálná a helyi játszótereket és sportpályákat, a korábbi 60-ról pedig 65 százalékra növelnék a helyi zöldterületek arányát.
A program teljes költségvetése elérheti a 150 milliárd forintot, ám a társaság becslései szerint a ráfordítás 10-12 éven belül megtérülhet, ha a látogatottsági adatok kedvezőek lesznek.
A projekt bevallott célja, hogy a korszerűsített formában adják vissza a Városliget második világháború előtti arculatát, megszabadítva a 1948 utáni, államosított népszórakoztatás külső jegyeitől, a szocreál épületektől, a lebetonozott felvonulási útvonaltól.
A vidékies búcsúhangulatot múzeum, a lacikonyhát elegáns kávézó, sőt Gasztrofalu váltja – kérdés, hogy a hétvégi majálisokra özönlő tömegek, a kispénzű családok ezt a Városligetet is a magukénak érzik-e majd.
"Gondolhatja, hogy akinek az állatkerti belépőre sem telik, az hány múzeumba fog elmenni. Eddig örültek, ha tudtak nálunk szélforgót, csokit venni a gyereknek, később majd ennyi sem lesz" – jósolt a bódésor árusa.