Leállította az Európai Unió a paksi atomerőmű bővítéséről Oroszországgal kötött 12 milliárd eurós megállapodást - jelentette csütörtök este a Financial Times című brit üzleti lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva.
Azt MTI kérdésére Giró-Szász András azt mondta: nem igaz, hogy az Európai Unió blokkolta volna a Paks II. atomerőmű építését. Hozzátette, hogy az ügyben helyreigazításért folyamodtak a Financial Times szerkesztőségéhez.
Navracsics Tibor magyar uniós biztos viszont megerősítette az Indexnek, hogy az Európai Bizottság megtárgyalta és szavazás nélkül jóváhagyta az Euratom javaslatát, ami a magyar kormány és Oroszország közt létrejött paksi bővítésről szóló megállapodást blokkolja.
Ezen nyilatkozatok alapján az világosnak tűnik, hogy Navracsics Tibor megerősíti a döntést, vagyis azt, hogy az Európai Bizottság nem támogatja ebben a formában a beruházást, míg talán Giró-Szász András arra gondol, hogy ez nem jelenti feltétlenül az egész projekt végét.
Az Európai Bizottság döntése komoly fiaskó Orbán Viktor kormánya számára, aki az ukrajnai konfliktus dacára is kereste a Kreml barátságát - írta a tekintélyes gazdasági napilap. A cikk szerint a magyar kormányfő ezt a megállapodást állította külpolitikája középpontjába. Az Euratom hetekig vizsgálta a Roszatom-szerződésekben foglalt technikai részleteket, és úgy döntött, hogy nem támogatja, hogy Magyarország kizárólag Oroszországból importáljon nukleáris fűtőanyagot.
Fontos szabály, hogy minden, uniós tagállam által jegyzett atomenergiai megállapodást jóvá kell hagynia az Euratomnak, az Európai Atomenergia Ügynökségnek.
Akár igaz a hír, akár nem, Illés Zoltán az Origónak azt mondta, el kellene felejteni az egész beruházást, amely a volt fideszes környezetvédelmi államtitkár szerint nem energiapolitikai kérdés, mert "a vak is látja, hogy ez nem éri meg". A paksi villamosenergia kilowattóránkénti ára most 11 forint, míg Nyugat-Európában - a nagy mennyiségű megújuló energia miatt - 9 forintos áron is vásárolhatnánk energiát.
Ennél ugyan az itthoni megújuló energiák 23-25 forintos kilowattonkénti ára, de még a gázturbinás erőművek 18-20 forint ára is drágább, de Illés Zoltán szerint a Paks II.-ben előállított energia költsége ezeket az árakat is meghaladná. A kilowattonkénti ár a 35-40 forintot is elérhetné - főleg, ha "valós értékű biztosítást kötnének a beruházásra és beleszámolnák az árba a majdani bezárás és bontás költségeit is."
Ha a brüsszeli vétó és a gazdaságossági számítások ellenére a Fidesz kitart a beruházás mellett, akkor Illés szerint ez lesz a kormánypárt Bős-Nagymarosa. Vagyis az a fiaskó, ami a 2018-as választáson a Fidesz bukásához vezet - magyarázta. Éppúgy, ahogy a bős-nagymarosi vizilépcső erőltetése a szocialistáknak 10 százalékos népszerűségvesztést okozott, mellyel elvesztíették az 1998-as választást.
Az elutasító brüsszeli döntés amúgy Illés Zoltán szerint egyáltalán nem meglepő, de ő fél évvel későbbre várta azt. A gyors döntés okát abban látja, hogy nyilvánvaló volt:
"az oroszok ajánlata nem felel meg műszakilag az uniós irányelveknek és előírásoknak."
Illés szerint az orosz fél jelezte, hogy 13 milliárd euróért csak olyan atomerőművet tud építeni, mint ami Szentpétervár környékén készül - az sem felel meg az uniós szabványoknak. Ez a modell csak egy plusz 4 milliárd eurós ráfordítással, kiegészítő technikai beruházással tehető az uniós szabványok szerint is biztonságossá. Illés magyarázata szerint ez egy speciális belső héjszerkezet acélból, és feladata, hogy robbanás esetén ne szakadjon szét a burkolat, és bent maradjon a sugárzás.
Magyarország megpróbálta mégis keresztülvinni a tervet, de az Európai Bizottság is úgy döntött, hogy az Euratom elutasító döntését támogatja - vázolta a döntéshez vezető utat a lap.
Az Európai Bizottság még egy múlt heti ülésen döntött így, és ezzel gyakorlatilag megállította a Paks II. beruházást. Ez ellen Budapest két dolgot tehet - írja a Financial Times. Egyrészt megtámadhatja a Bizottság döntését, másrészt a magyar kormány dönthet úgy is, hogy egy teljesen új megállapodást köt és új partnert keres a beruházáshoz.
Az Európai Bizottság múlt heti, Paksról is döntő ülésén jelen volt a 28 uniós biztos, vagyis Navracsics Tibor is. A döntés megváltoztatásához Magyarország perelhet, vagy újra kell tárgyalnia az energiaügyi megállapodást, megszüntetve az oroszok kizárólagos jogát a szállításra.
Ha az oroszok visszautasítják a szerződés módosítását, ez lehet a paksi projekt vége
- mondta Jávor Benedek európai parlamenti képviselő a Financial Timesnak. A PM-es politikust az Origo is kereste, de egyelőre nem értük el.
Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős kormánybiztos korábbi nyilatkozataiban kifejtette, hogy ha működnek majd az új blokkok, elvileg nem lesz kötelező az oroszoktól venni a fűtőanyagot. Gyakorlatilag azonban Aszódi szerint ez nem lenne könnyű, mert
jelenleg más nem gyárt az orosz reaktorral kompatibilis fűtőelemeket.
Másrészt a Roszatom garanciája csak úgy érvényes, ha nem kerül idegen fűtőanyag a reaktorokba, tehát az első időszakban ragaszkodni kell az orosz szállításokhoz, állította a biztos.
Kerestük a külgazdasági és külügyminisztert, de Szijjártó Péter jelenleg Szlovákiában van, egy informális miniszteri találkozón vesz részt. Munkatársai nem zárták ki, hogy rövidesen reagál, de biztosra nem ígérték. Próbáltunk reakciót kérni Aszódi Attilától is, aki a paksi bővítésért felelős kormánybiztos, de egyelőre nem sikerült elérni.
Cikkünket folyamatosan frissítjük.