Öt év múlva 3,5-4 millió magyarnak nem lesz háziorvosa

Belteczki János, a Magyar Orvosszövetség (MOSZ) elnöke ad interjút

Zombor Gábor, egészségügyért felelős államtitkár emelné a szakorvosi béreket, de csak akkor, ha lemondanak a hálapénzről és vállalják a röghöz kötést. Bélteczki János, a Magyar Orvsosszövetség elnöke szerint a hazai egészségügy rákfenéje a hálapénz, ám jelenleg ez tartja életben a rendszert, mivel Magyarországon az orvosiok fizetése tizede a nyugati béreknek. Interjú.

• Orvosi életpályamodell kell.
• Az orvostanhallgatók fele már külföldre készül.
• Áprilisban dől el, hogy lesznek-e elbocsátások.
• 2020-ra 3,5-4 millió embernek nem lesz háziorvosa.
• Minden nap 3 orvos és legalább 2 egészségyügi dolgozó hagyja el az országot.
• A teljes beszélgetés megtekinthető itt.

Milyen pozícióban dolgozik és mennyit keres?

Én aneszteziológus vagyok, vállalkozói formában dolgozom 13 éve, ennek megfelelően nekem nem fizetésem, hanem bevételem van. Ez ma Magyarországon 3-12 ezer forint közötti óradíj. Ózdon dolgozom, ott az alacsonyabb határhoz van nagyon közel.

Ezen felül osztályvezető is.

Igen, de az hogy szakmai vezető vagyok, semmiféle plusz juttatással nem jár.

Ez rendjén van?

Hát, elfogadtuk. Alkalmazott és közalkalmazott kollégáknál is az osztályvezetők bére nevetséges, 30-40-50 ezer forint bruttó összeggel magasabb csak más kollégákénál.

A 2002 és 2010 közötti kormányok egészségügyi átalakításai nagy vihart kavartak. 2010 óta mit említene, ami jó elképzelés és mivel nem ért egyet?

Tudnék olyat mondani, ami nagy vihart kavart. Komoly vita volt a kötelező nyugdíjazás, a túlmunkával kapcsolatos intézkedés, az EU-s direktíva alkalmazása és magyar jogba ültetése terén. De olyan intézkedés, mint annak idején a társadalombiztosítási alapok magánosítása, olyan nem volt.

Volt-e pozitívum?

Annak dacára, hogy tízszeres a bérkülönbség, és a népgazdasági ágazatok közül még mindig az egészségügy kullog az utolsó helyen, volt bérfelzárkóztatási kísérlet. Két részletben elindult, de megállt a folyamat. Ez rossz, mert a szakemberek kiáramlását nem gátolja meg.

Belteczki János, a Magyar Orvosszövetség elnöke Fotó: Szabó Gábor - Origo

Nem megalázó, ha 15-20 éve a szakmában dolgozó orvosokat akarnak röghöz kötni, akik lényegében már ledolgozták a képzési idejüket? Nem fogják azt mondani, hogy akkor kalap kabát, viszont látásra?

De. Mi is azt hittük, hogy ez a bérfelzárkóztatás következő lépése lesz. Úgy éreztük, hogy ez egy mélyen megalázó intézkedés, aztán a múlt héten leültünk Zombor államtitkár úrral beszélgetni és ő elmondta, szó nincs róla, hogy ez az életpályamodell része lenne.

Akkor minek a része?

Mi is meglepődtünk és azonnal kitérek rá, de ott kell kezdenem, hogy elindítottak egy ösztöndíj pályázatot, amivel a jelentkező rezidensek nettó 100 ezer forintnyi összeget kapnak, ha itthon maradnak és nem fogadnak el hálapénzt. A baj az, hogy idén és jövőre szakvizsgáznak az elsők, akik aláírták és utána ennyivel azonnal csökken is a fizetésük. Erre találta ki a tárca a garantált szakorvosi minimálbért, ezt azok és csak is azok kapják, akik az ösztöndíjat felvették és annak feltételeit meghosszabbítva itthon fognak dolgozni az egészségügyben.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

A már szakorvosokra ez nem vonatkozik?

Így van, éppen azért hogy a rendszerben lévő és a friss szakorvosok között ne legyen ez az óriási bérfeszültség. Addig amíg el nem kezdik bevezetni az orvosi életpályamodell idáig ki nem dolgozott elemeit, önkéntesen dönthetnek úgy a kollégák, hogy ilyen feltételek mellett megkötik-e a szerződést. Ekkor ők is jogosultak arra a 100 ezer forintra.

Végez egy orvostanhallgató. Mennyi az alapfizetése az ösztöndíj nélkül?

160-180 ezer bruttó.

Ha aláírta a szerződést, akkor ez 260 ezer forint?

Igen, és ehhez jönnek még hozzá az ügyeleti díjak.

Ennyit keres egy szakorvos is?

Igen, a 15-20 éve praktizáló orvosok is ennyit visznek haza.

Magyar Orvosszövetség (MOSZ) Fotó: Szabó Gábor - Origo

Nem ön az első, aki megkongatta a vészharangot, Dénes Tamás, a Magyar Rezidensszövetség elnöke is említette és a 2020-ig meghirdetett kormánystratégia is leírja, hogy hatalmas az orvoselvándorlás.

A háziorvosoknál van a legnagyobb baj. 2020-ig négyezer fő nyugalomba vonulásával számolnak, úgy, hogy évente csak 60-80 hallgató választja ezt a pályát. Ez a kapuőr szerepet játszó háziorvosokra vonatkozik, ami a legfontosabb része a rendszernek. Ma azt mondják, hogy 350-400 ezer embernek nincs háziorvosa, állandó helyettesítéssel próbálják ezt megoldani. Ellentmondó hírek vannak, de 250-300 között van a tartósan be nem töltött praxisok száma.

Ezt, ha kivetítjük a stratégia számaira, akkor azt jelenti, hogy 2020-ra 3,5-4 millió embernek nem lesz háziorvosa.

Hogyan lehet ezt megakadályozni?

Ehhez kell az az egészségügyi életpályamodell, ami azt a tízszeres bérkülönbséget, ami motorja ennek az elvándorlásnak, képes megállítani. Egzisztenciálisan egy olyan perspektívát kell nyújtani a fital és idős orvosoknak, hogy megfontolják, itthon maradnak-e, meg tudnak-e élni. Nyilván a gazdaságnak van egy teljesítőképessége és egyik pillanatról a másikra ez nem fog menni. Nem is azt kérjük, hogy holnaputántól legyenek itt nyugat-európai bérek. Azt kérjük, most már nyomatékosan, hogy tudjuk, hol tartunk, hova tudunk eljutni és mennyi idő alatt. Ez egy tisztességes kérés, ez alapján mindenki eldöntheti, hogy mit kíván tenni.

A Ratkó-korszak orvosai, munkavállalói most fognak nyugdíjba vonulni. Mesze ez a legnépesebb korosztály. Már ez önmagában képes lenne megrendíteni a szakmai alapokat Fotó: Szabó Gábor - Origo

Ha négyezer háziorvos nyugállományba vonul, akkor az elvándorlás kiket érint?

Az elvándorlás most sem ezt a korosztály érinti. A Ratkó-korszak orvosai, munkavállalói most fognak nyugdíjba vonulni. Mesze ez a legnépesebb korosztály. Már ez önmagában képes lenne megrendíteni a szakmai alapokat.

Kórházi osztályokon dolgozó orvosokról is beszél?

Kórházi osztályokon, alapellátásban. A Ratkó-korosztály nyugdíjba vonuló munkavállalóival számolni kell, de az egészségügyben ez duplán fog számítani. A háziorvosi szakma eleve is el volt már öregedve és ez a szakma fog a leginkább megroppanni.

Van felmérésük arról, mekkora az orvoselvándorlás?

Igen. Szokták mondani, hogy a pontos adatok nem ismertek. Azt tudjuk, hogy aki kikéri a jó hírnév-igazolást, valószínűleg nem hobbiból kéri ki. Ennek a száma korrelál az elvándorlás számával.

Mekkora ez a szám?

Ezer körüli. Vannak évek, amikor egy kicsit több vagy kevesebb. Ami aggasztó, hogy ehhez csatlakoznak a kvalifikált egészségyü dolgozók. Ők 2007-2008 környékén néhány százzal voltak jelen a statisztikában, manapság 600-800 körül vannak.

Honnan lesz utánpótlás? Mert az életpályamodell ezt nem oldja meg.

Hát ez komoly probléma világszerte. Ma valamiért az orvoslás presztízse csökken nyugaton is. Vannak olyan szakmák, ahol kevesebb munkával is jobb eredményeket és megélhetést lehet elérni, így csökken a jelentkezők száma.

A rezidensszövetség szerint rezidenseknél nettó 275-300 ezer, szakorvosnál 400-500 ezer, egy főorvosnál pedig 600-700 ezer forintos fizetés lenne reális. Mit gondol erről?

Mi tagjai vagyunk az Európai Orvosszakszervezeti Föderációjának, amely megfogalmazta, hogy a kezdő szakorvosi bér a mindenkori nemzetgazdasági átlagfizetés háromszorosa legyen. Ez ebben az esetben, most 240 ezer forint körül mozog, aminek a háromszorosa 720 ezer, aminek a nettója az, ami európai standardként meghatározott és elvárható minimálbér. A szomorú inkább az, hogy a rezidenseknek már csak a fele írja alá az ösztöndíjas szerződést, holott mindenki megkapta eddig, aki aláírta. Vagyis minden második úgy gondolja, hogy esze ágában sincs Magyarországon maradni.

Fogad el hálapénzt?

Nem. Aneszteziológus vagyok, ez amúgy sem az a szakma, ahol elő szokott fordulni. Közel húsz éve élek és dolgozom Ózdon, tíz évvel ezelőttig előfordult, hogy adták, elfogadtam, nem gyakran. Aztán bementem a helyi tévéstúdióba és elmondtam, hogy soha többet nem kívánok elfogadni hálapénzt, amíg meg tudok más körülmények között élni.

Miért?

Röviden összefoglalva ez egy olyan súlyos torzító körülmény, ami megrontja az orvos-beteg közötti ideális kapcsolatot, tönkre teszi az orvos-orvos közötti, de még a beteg-beteg közötti kapcsolatot is. Olyan döntések születnek, amiknek egyáltalán nincs szakmai alapjuk.

Mondjon egy példát.

Amikor valaki a várólistát megkerülve akar előrébb kerülni. Amikor nem a legsúlyosabb állapotban lévő beteg kerül operálásra, hanem a napi programot operálják végig.

Nem akar az egészségügyi politikacsinálók sorába beállni Fotó: Szabó Gábor - Origo

Mit gondol arról, hogy kétszintű legyen az egészségügyi rendszer? Mindenkinek járjon egy alapellátás, de akinek van pénze, az vehessen magának gyorsabb vagy emeltebb szintű ellátást.

Ez egyfajta alternatívája az egészségügyi finanszírozásnak. Nem szeretnék az egészségügyi politikacsinálók sorába beállni. Mi érdekvédő szakszervezet vagyunk, a munkavállalók érdekképviseletét látjuk el. Egy a fontos, hogy finanszírozható legyen, ahol az egészségügyi dolgozók egzisztenciális kiszolgáltatottsága megszűnik. Hogy milyen módon oldják ezt meg, az a politika felelőssége.

Számítanak elbocsátásokra a kórházi racionalizálások miatt?

Ebben a pillanatban nem tudunk semmit. Áprilisban születnek meg azok a döntések, amelyek alapján eldől, hogy a jelenlegi ellátórendszert fogják-e finanszírozni megfelelő értéken vagy a jelenleg rendelkezésre álló összegnek megfelelően átszabják azt. Ha ez utóbbi valósul meg, biztos vagyok benne, hogy lesznek elbocsátások.