Egyelőre megmenekül a kilakoltatástól az újpesti ápolónő, akit rokkantsága miatt rúgtak ki a Honvédkórháztól.
Az önkormányzati bérlakásban élő nő kálváriájáról az Origo számolt be először. Akkor úgy tűnt, Fodor Krisztinának heteken belül el kell hagynia újpesti otthonát kiskorú lányaival együtt, mivel jelentős bérhátralékot halmozott fel.
Az ápolónőnek ezt jövedelem híján azóta sem sikerült törlesztenie, de úgy tudjuk, a kerületi bíróság megkegyelmezett neki: családi helyzetére, betegségére tekintettel felfüggesztették a kilakoltatást.
Egy újabb évig nem kell a hajléktalanságtól félnünk. Százezreket költöttem a lakás felújítására, amikor még volt fizetésem, az otthonomnak érzem. Ma már csak egy-egy számlát tudok befizetni,
innen tényleg nincs hova mennünk –
mondta a gyerekeit egyedül nevelő asszony.
Krisztina szerencsésnek mondható, sokan hátrányos helyzetűként is az utcára kerülnek. Így járt az a kőbányai család is, ahol egy huszonéves nő nevelte elhunyt testvére árván maradt, depressziós gyerekeit.
Petróhai Melindáékat tavaly novemberben tették ki az önkormányzati ingatlanból, két héttel a téli kilakoltatási moratórium kezdete előtt.
Az utcára került volna egy kecskeméti rokkantnyugdíjas is, az amputált lábú férfi azonban nem várta meg, amíg kipenderítik:
egy fűtéscsőre kötötte fel magát
így talált rá a lakás ajtaját felfeszítő végrehajtó.
Március elején újraindult a kilakoltatási gépezet. Az Origo utánajárt, hány budapesti család veszíthette el azóta az otthonát.
Megkérdeztük a 23 kerületet és a Főpolgármesteri Hivatalt, érdeklődtünk a tervezett és végrehajtott kilakoltatások számáról és arról, hogy mekkora adósságot halmoztak fel a nem fizető bérlők a kerületben.
Sokan kínosnak érezhették a témát, de így is meglepő, hogy
a fővárosi kerületek közül csak kilenc válaszolt,
főként azok, akiknél nem volt kilakoltatás, vagy csak minimális számban.
Előfordultak ugyanakkor egyéni megoldások: Belváros-Lipótváros sajtóreferense hangsúlyozta, csak a legvégső esetben költöztetik ki a bérlőket, de tényleges adatokat nem közölt, ismételt kérésünkre sem.
Józsefváros közérdekű adatigénylésnek minősítette a kérdéssort. Mikor ebben a formában is elküldtük levelünket, megtudhattuk, hogy a VIII. kerületben a móratórium vége óta 57 kilakoltatási időpontot tűztek ki, és eddig
30 családot ki is költöztettek otthonából
a többi végrehajtást június végéig tervezik Józsefvárosban.
Az Origóhoz beérkezett válaszok és saját információink szerint a kerületi és fővárosi tulajdonú lakásokból március vége óta:
A kapott adatok csak a töredékét teszik ki a teljes képnek, de ezek alapján sejthető: másfél hónap alatt
100-nál is több fővárosi család az utcára kerülhetett
a felhalmozott adósságok miatt.
A bérkező adatok szerint a listát eddig Józsefváros vezeti, a második helyen a kőbányai önkormányzat áll: 26 családtól váltak meg március elseje óta. Ők sem válaszoltak nekünk, de április végén maguk számoltak be a kerületi helyzetről.
Utánuk, 10 kilakoltatott családdal, Angyalföld következik. Bár
a XIII. kerületben évente 50-60 adóst költöztetnek ki
ez az önkormányzati bérlők alig 1 százalékát érinti – az angyalföldi önkormányzat pedig 320 milliós lakhatási támogatást és segélyt biztosít a rászoruló lakóknak.
A főváros 4 családot költöztetett ki, Ferencvárosban pedig a moratórium lejárta óta két lakást foglaltak vissza – 9 bérlőjük már tudja, meddig kell elköltöznie. Jobb a helyzet Zuglóban, Csepelen és Buda I., II. kerületében, ahol idén még egyetlen kilakoltatás sem történt.
„Havonta három-négy család keres meg minket azzal, hogy utcára kerülhetnek az elmaradt bérleti vagy közüzemi díjak miatt" – mondta az Origónak a Város Mindenkié utcajogásza.
Kispál Sándor szerint alapvető problémát jelent a párbeszéd hiánya: a hivatal részéről nincs igazi visszajelzés,
a bérlő pedig sokszor nem is érti, mekkora árat kell fizetni ezért a látszólagos nyugalomért.
Az önkormányzat az írásos felszólítás után három hónap múlva bírósághoz fordul, a testület döntésére viszont még évekig várni kell.
Ezalatt a kezdeti pár tízezer forintos adósság milliósra duzzad, a bírósági határozat után pedig nincs visszaút, a bérlő csak haladékot kérhet.
Jóval kevesebben kerülnének utcára, ha az adósság számon kérése személyes és azonnali lenne
Egy elmaradt számlát még be lehet fizetni, százat már nem – mondta az utcajogász.
A lassú bürokratikus folyamatnak az önkormányzatok is kárát látják, hiszen a felgyűlt adósságok túlnyomó részét soha nem hajthatják be. El kell könyvelniük a bérletidíj-hátralékot, a lakó után maradt távhődíjat, sőt, a végrehajtási eljárást is.
Zugló 190 milliós bérleti díjtól esett el tavaly – nem véletlen, hogy idén már gyorsítanák, 2 hónapi elmaradás után is elindítanák a kerületi adósságkezelést.
Kispestnek 140 milliós adósságot kellett lenyelnie a nem fizető lakók után, 2013 és 2014 között pedig az önkormányzatra maradt 48 milliós közműtartozásuk is. Kőbányára az elmúlt öt évben
több mint egymilliárd forintos tartozást hagytak
korábbi bérlői.
A bíróságok malmai eközben lassan, de folyamatosan őrölnek: a KSH 2013-as adatai szerint Budapesten 444 családot lakoltattak ki önkormányzati bérlakásokból, adósságaik miatt – a tavalyi évről szóló kimutatás jelenleg is készül.
A civil szervezetek – mint A Város Mindenkié vagy a Nem Adom a Házam Mozgalom – jogi segítségnyújtással, élőlánccal olykor megakadályozhatják a kiköltöztetést, de ez csak tűzoltás a következő moratórium elrendeléséig.
A bérlők ugyanakkor maguk is tehetnek helyzetük rendezéséért, az aktív adóshoz az önkormányzatok is rugalmasabban viszonyulnak. Ferencváros és a II. kerület kérdésünkre jelezte, hogy
bérlőjük kisebb cserelakásba költözhet
ha nem tudja fenntartani otthonát, és részletfizetést kérhet az adósság apránkénti törlesztéséhez. Csepel adósságkezelő modellel segít a rászorulókon, Angyalföld önkormányzata pedig 33 kilakoltatást halasztott el idén, mert reális esélyt látott a helyi adósságok rendezésére. Ehhez azonban a bérlők együttműködésére is szükség van.
Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123 ingyenes, lelkielsősegély-számot!