Így keveri Orbán Viktor a bevándorlókat a menekültekkel

Orbán Viktor miniszterelnök az Európa Parlamentben Strasszburgban 2015 május 19-én

Orbán Viktor február óta keveri a bevándorlókat és a menekülteket, ezen pedig az Európai Parlamentben elmondott beszéde sem változtatott – véli a Magyar Helsinki Bizottság szakértője. Magyarországra – sok más tagállammal ellentétben – kifejezetten iskolázott, aktív korú bevándorlók érkeznek, nélkülük sok orvos, ápoló, szakember eltűnne. A menedékkérőket sem lehet megélhetési bevándorlónak nevezni, legtöbbjük ugyanis Szíriából, Irakból és Afganisztánból érkezik.

„Nem véletlen, hogy nem a magyarországi szakmai szervek, mint például a Belügyminisztérium vagy a Bevándorlási Hivatal szólalnak meg a bevándorlás körül kialakult vitában.

A téma ugyanis a politikai kommunikáció része lett, de

amit Orbán Viktor és a kormány többi tagja ezzel kapcsolatban nyilatkozik, az elképesztő katyvasz és hazugságáradat”

– mondta az Origónak Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője.

Orbán Viktor az Európai Parlament plenáris ülésén mondott beszédet Fotó: Szabó Gábor - Origo

Iskolázottabbak a magyaroknál

A miniszterelnök mindenekelőtt nem tesz különbséget a bevándorlók és a kényszermigránsok között, összemossa azokat, akik különböző okokból érkeznek az országba. Pedig a bevándorlók, akik munkavállalás, családegyesítés vagy tanulás miatt jönnek,

iskolázottabbak és aktívabbak, mint a magyarok többsége.

Jelenleg Magyarországon mintegy 140 ezer bevándorló él, ők azok, akik hosszabb ideje tartózkodnak az országban, de nem turisták, és nem is diplomaták. Közülük 100 ezren európai ország állampolgárai, jelentős részük magyar kötődésű, ha elmennének mellettünk az utcán, semmiből nem vennénk észre, hogy ők bevándorlók. (Az Origo egy korábbi cikkében tisztázta a bevándorlás fogalmait, ezt itt olvashatja el.)

Egyes európai országok más országból érkező lakosainak száma és aránya. Kattintson a nagyobb képért! Forrás: Eurostat

A kontinensen kívülről körülbelül 40 ezren érkeztek, ebből a kínai közösség a legnagyobb, ők 10-15 ezren vannak, őket a vietnamiak és a törökök követik néhány ezer fővel. A legtöbben fiatalok, aktívak és dolgozni, vállalkozni érkeztek Magyarországra.

Nem a magyarok tartják el őket

„Szó sincs arról, hogy ezeket az embereket mi tartanánk el. Az ő munkavállalásuknak egyértelműen pozitív gazdasági hatása van” – cáfolta Orbán Viktor mondatait a szakértő.

Gyulai Gábor szerint, ha ezek az emberek mind elmennének az országból, akkor

nemcsak a kínai és a török büfések, hanem sok orvos, ápolónő, informatikus, szakmunkás is eltűnne.

Érdekesség ráadásul, hogy az iskolázott, aktív bevándorlók kifejezetten Magyarországra jellemzőek, más európai uniós tagállamokban ennél sokkal árnyaltabb a kép, mégis a magyar kormány kampányol ellenük a legjobban.

A bevándorlásról szóló nemzeti konzultációt a múlt héten postázták. Forrás: MTI/Kovács Attila

Hideget és meleget is fújt

„Hideget és meleget egyszerre fújt” – így fogalmazott röviden Orbán Viktor beszédéről Nagy Boldizsár nemzetközi jogász.

A szakember szerint a kormányfő a strasbourgi beszéd első részében még különbséget tett a fogalmak között, amikor azonban arról beszélt, hogy a hússzorosára növekedett az illegális bevándorlók száma, akkor már keverte a kifejezéseket, valójában menedékkérőkről beszélt. „Olyan fogalom, hogy illegális bevándorlás nem is létezik” – szögezte le Nagy Boldizsár.

„Orbán Viktor ráadásul akkor sem mondott igazat, amikor azt állította, hogy az illegális határátlépés bűncselekmény, ez ugyanis csak

szabálysértésnek minősül.”

Ha menekült, joga van átlépni

„Aki magáról azt állítja, hogy menekült, annak joga van irregulárisan átlépni a határt. "Ezután közigazgatási eljárásban meg kell állapítani, hogy valóban megilleti-e a védelem, addig azonban menedékkérőnek kell tekinteni” – mondta a jogász.

Orbán Viktort rengeteg EP-képviselő bírálta beszéde miatt Fotó: Szabó Gábor - Origo

Nagy Boldizsár nem vitatja, hogy ezzel sokan visszaélnek, de a megoldás szerinte az lenne, ha gyors és fair eljárásban vizsgálnák meg a kérelmeket, akár két hét alatt is. Ehhez persze a feltételeket is meg kell teremteni.

Megélhetési bevándorló nem létezik

Gyulai Gábor emlékeztetett arra, hogy Magyarországon rendkívül szigorúak az idegenrendészeti szabályok, és ha valaki itt akar letelepedni, akkor nemcsak a feltételeknek kell megfelelnie, hanem folyamatosan ellenőrzik is. Így történhetett meg, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal tavaly kiutasított egy 20 éve Magyarországon élő kurd családot. Az ő ügyük jelenleg a bíróság előtt van.

A magyar kormány retorikája ezeket az embereket mossa össze a menekültekkel, akikre – helytelenül – az illegális migráns vagy „megélhetési bevándorló” kifejezést használja. Ők ráadásul nem lesznek attól automatikusan menekültek, hogy menedéket kérnek, ehhez

valószínűsíteniük kell, hogy valóban embertelen bánásmód, kínzás, üldöztetés elől menekültek el a hazájukból.

Az a szakember szerint is tény, hogy a menekültek száma az elmúlt néhány évben jelentősen megnőtt. 2013-ban 19 ezer, tavaly 43 ezer ember érkezett, idén pedig már most elértük a 43 ezer főt.

Afgán menekültek a Nehru parkban. Az Origo tudósítójának elmesélték: a háborús helyzet miatt érkeztek Fotó: Bielik István - Origo

Azt azonban rendszeresen elfelejti a kormány, hogy ezeknek az embereknek a 80-90 százaléka néhány napon belül továbbáll. Gyulai Gábor szerint éppen ezért azzal is félrevezető jönni, hogy Svédország után Magyarországon a legnagyobb az egy főre jutó menedékkérelmek száma. Míg ugyanis a menedékkérők az északi országban hónapokig, évekig maradnak és kapnak ellátást, addig Magyarországon legtöbbször csupán néhány napig kell róluk gondoskodni. Ráadásul a Bevándorlási Hivatal gyakorlata is kirívóan szigorú:

2014-ben például az itt maradó néhány ezer kérelmező csupán 10 százaléka kapott menekültstátuszt, ami az összes többi EU-tagállamnál alacsonyabb arány.

Gyulai Gábor szerint attól sem kell tartani, hogy a dublini egyezményt betartva visszaküldik a menekülteket Magyarországra. A valóságban ez szinte soha nem történik meg, tavaly összesen 800 embert küldött vissza a kiinduló országba az összes uniós állam.

Arra épül, hogy nem maradnak

Nagy Boldizsár szerint éppen az a fő probléma, hogy a magyar rendszer még mindig arra épül, hogy a menedékkérők továbbutaznak az Európai Unió többi tagállamába. Ez nem véletlen, hiszen csak idén májusig

43 ezer ember érkezett, Magyarországon azonban csak néhány ezer hely van

az elhelyezésükre. Nagy részük egyszerűen eltűnik, továbbutazik, és Magyarország ezt nem is akadályozza meg.

Sokan jönnek, továbbmennek

Az érkezők nagy számára jelenleg nincs pontos magyarázat, de a biztonságpolitikai helyzet változása feltétlenül szerepet játszik benne. Új fejlemény, hogy háromnegyedük Afganisztánból, Szíriából és Irakból – a három talán legdurvább háborús övezetből – érkezik, de a többiek is olyan országokból jönnek, ahol elkeserítőek a körülmények és az emberi jogok helyzete. Egy hasonló családról nemrég az Origo is beszámolt. Nem véletlen, hogy szinte az egész Európai Unióban jelentősen megnőtt a pozitív menekültügyi döntések aránya.

Menekülttábor Szíriában. A háborús övezetből sokan érkeznek Forrás: AFP/Baraa Al-Halabi

„A háborús övezetekből érkezőket megélhetési bevándorlónak nevezni óriási tévedés. Aki ezt mondja, annak javaslom, hogy

menjen el Szíriába, és nézze meg, mi van ott”

– mondta a Magyar Helsinki Bizottság szakértője.

Na, de mi a helyzet a koszovóiakkal?

Orbán Viktor keddi nemzetközi sajtótájékoztatóján is érvelt a koszovóiakkal.

Magyarországra ebben az évben 24 ezren érkeztek Koszovóból. Milyen háború van Koszovóban?

Azt Gyulai Gábor is megerősítette, hogy Koszovó helyzete jelentős mértékben felelős a menedékkérelmek növekedéséért. Ők tényleg a nyomor, a korrupció és a kilátástalanság miatt kerekednek fel, de ez csak február végéig volt így, azóta radikálisan visszaesett a számuk, ami amúgy is évek óta nagyon hullámzó.

Ez részben a németeknek köszönhető, akik felvilágosító kampánnyal hozták a koszovóiak tudomására, hogy ne jöjjenek, mert azonnal visszaküldik őket, részben pedig a koszovói hatóságok szigorúbb fellépésének.

Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján a koszovóiakkal érvelt Fotó: Szabó Gábor - Origo

Nem kell őket szabadon engedni

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a menekülők útvonalán Magyarország az első állam, ahol működik valamiféle menekültügyi rendszer. Az állapotokat ugyan sok nemzetközi és hazai kritika éri, de még mindig jobbak a körülmények, mint Bulgáriában vagy Görögországban – az utóbbi például szinte kiiratkozott az európai közös menekültpolitikából, olyan rosszak az állapotok. Gyulai Gábor szerint

az sem igaz, hogy az Európai Unió nyomására szabadon kell engedni a menedékkérőket.

„Amiről Orbán Viktor beszél, az egy 2012-es változtatás. Korábban az érkezőket azonnal idegenrendészeti őrizetbe vették, aminek nem volt jogalapja, ezért kért változtatást az EU” – emlékezett a szakértő.

Helyette bevezették a hat hónapos úgynevezett menekültügyi őrizetet (erre az uniós jog már most is kifejezetten felhatalmazást ad), aminek lényegében ugyanaz a szerepe. Ez alapján Magyarország – az unión belül szinte egyedülálló szigorral – 2013 közepe óta 8 ezer menedékkérőt helyezett őrizetbe, a mai napon is több százan lehetnek fogdában.

A debreceni táborban nem jó a helyzet, de a szakértők szerint Magyarországon legalább van működő menekültügyi rendszer Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A gyűlölet atrocitásokhoz vezethet

Gyulai Gábor szerint hosszú távon nagyon rossz hatása lehet a magyar kormány politikájának. Minden közvélemény-kutatás megerősíti, hogy Európában a miénk az egyik leginkább idegenellenes társadalom, ez azonban eddig inkább csak az ismeretlentől való általános félelemben jelentkezett.

Félő azonban, hogy a menekültek elleni kampány miatt a jövőben atrocitásokra is sor kerülhet

– mondta a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa.