Sötét jövőt festett Magyarországnak Áder János

Budapest, 2015. május 25. Tarlós István, Budapest főpolgármestere (b) hivatalában fogadja Áder János köztársasági elnököt 2015. május 25-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Sötét jövőt festett le a Fővárosi Közgyűlés előtt Áder János. A köztársasági elnök a beszédében a klímaváltozás veszélyeire hívta fel a figyelmet, és arra kérte a képviselőket, hogy csatlakozzanak Al Gore volt amerikai alelnök világméretű klímakampányához. 

Hőhullámok, új kórokozók, egyre több asztmás gyermek és allergiás felnőtt – csak néhány példa azok közül, amelyeket Áder János említett a klímaváltozás magyarországi hatásai közül.

A köztársasági elnök a Fővárosi Közgyűlés előtt beszélt a klímaváltozás elleni harc fontosságáról, külön kiemelve, hogy Magyarországon milyen hatásai lehetnek az éghajlatváltozásnak.

Áder Jánost hétfőn Tarlós István is fogadta Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Áldozatokkal is járhat

A legkiszolgáltatottabb ország vagyunk a térségben, folyóink vízhozamának 90 százaléka más országból származik.

Már csak ezért is az ország minden lakóját érinteni fogja a klímaváltozás, de Budapest és a nagyvárosok polgárait különösen” – figyelmeztetett az államfő.

Áder János szerint, ha csak néhány fokkal lesz melegebb a budapesti nyár átlaghőmérséklete, hőhullámok lesznek.

„Két éve már volt egy hatalmas hőhullám, amely 1700 halálos áldozatot követelt” – emlékeztetett a köztársasági elnök.

Áder János arra kérte a képviselőket, támogassák a kampányt Forrás: MTI/Illyés Tibor

Több asztma és allergia

Az államfő kiemelte, hogy a több autó nagyobb porral jár, emiatt viszont gyakoribbak lesznek az allergiás és az asztmás megbetegedések. Ma már minden huszadik fiatal asztmás, és minden ötödik felnőtt allergiás.

Az allergia kellemetlen velejárója az életünknek, az enyémnek is”

– vallotta be a köztársasági elnök.

Gondot okoznak a kullancsok is, nemcsak egyre több van belőlük, hanem egyre fertőzőbbek is. Áder kiemelte, hogy míg korábban minden egymilliomodik kullancs terjesztette a Lyme-kórt, ma már minden ezredik.

Magasabb a Duna vízszintje

Budapesten két éve majdnem elérte a kilenc métert a Duna vízszintje Fotó: Pályi Zsófia - Origo

Számolni kell az árvizekkel is:

az adatok szerint a II. világháború előtt soha nem emelkedett a Duna vízszintje nyolc méter fölé, azóta viszont négyszer is.

Ráadásul a 2013-as árvíz alatt majdnem elérte a kilenc métert a vízszint, ez is a klímaváltozás miatt történt.

A köztársasági elnök arra is emlékeztetett, hogy az ENSZ jelentése szerint 2050-re a világ lakosságának 70 százaléka él majd városokban. Ez azt jelenti, hogy a következő 35 évben annyi új város épül majd, amennyi az elmúlt 2000 évben összesen. Világszerte egyre szélsőségesebb lesz az időjárás, gondok lesznek az élelmiszer-ellátással, növekszik a migráció, és háborúk indulnak a vízért.

Ezt kérte az államfő

Áder János a beszéde végén arra kérte a közgyűlés tagjait, hogy csatlakozzanak a klímakampányhoz, és erre hívják fel a kerületükben élők figyelmét is.

„Két dolgot tehetünk: Pató Pálokként megvárjuk, amíg a problémák a körmünkre égnek, vagy teszünk valamit a gyerekeink és az unokáink jövőjéért” – mondta Áder.