Folytatni kell az ágazati béremelést, mert a szakemberek megbecsülésének hiánya és a szakemberhiány elviselhetetlen mértéket ölt, ami már a mindennapi betegellátást veszélyezteti, írta a miniszterelnöknek címzett levélben a Magyar Orvosi Kamara. Éger István a szervezet elnöke szerint a jövő évi költségvetési javaslat számai "nem sokat ígérnek", nem vitatva a korábbi uniós fejlesztési pénzekből történő beruházások jelentőségét.
A kamara meggyőződése, hogy nem elegendő csak az alapellátás megerősítésére fókuszálni, és nem lehet szó nélkül hagyni, hogy
a szakellátásban dolgozók jövőre semmilyen további juttatásnövelésben nem részesülnek.
Éger István azt mondta, a jövő évi büdzséről szóló javaslatban látnak esélyt arra, hogy a korábban befagyasztott, úgynevezett mozgóbéreket feloldják, de ez nem "tévesztendő össze egy generális bérfelzárkóztatási programmal, ami még csak fel sem sejlik" a dokumentumban.
A köztestület elnöke hozzátette, azért is fordultak Orbán Viktorhoz, mert a mostanra kialakult helyzet olyan módon eszkalálódhat, hogy már messze túlmutat az egészségügyi rendszer problematikáján, mert Magyarország egyéb eredményeit veszélyeztető gondokat okozhat.
A kamara utalt arra, hogy néhány évvel ezelőtt egy sokkal nehezebb gazdasági helyzetben találtak forrást az ágazatban dolgozók bérfelzárkóztatásra, szerintük
a mostani gazdasági helyzetben egy bérrendezés kizárólag politikai döntést igényelne.
Éger István hozzátette: látnak erre forrást, hiszen Magyarország jobban teljesít, évről évre jobb GDP-adatokat produkál, és ebből az egészségügyi munkavállalókra eső részt oda kell adni.
Összehasonlításként elmondta,
a nemzeti össztermék egészségügyre jutó mértékében Magyarország sereghajtó: a V4-ek országaiban ez az arány hat százalék felett van, Magyarországon öt alatt.
Éger István szerint, ha csak egy százalékkal nőne az ágazat GDP-arányos részesedése, az 300 milliárd forintot jelentene. Úgy vélte, ennek az összegnek azonban a töredéke is elég lenne, ha ezt évről évre kiszámítható béremelésre fordítanák.
Hozzátette: az ország gazdasági fejlettségéhez illeszkedő bérek 100 milliárdos tételt jelentenének, de ha a következő években évente 30-30 milliárdot erre szánnának, akkor az alapot teremthetne egy normális egészségügyi bérezés eléréséhez.