A vasárnapi boltzár ugyan nem tesz jót a diákmunkásoknak, de lehet, hogy szeptembertől már nem is lesz szükség arra, hogy így keressék meg a zsebpénzt.
Országosan ekkor indul ugyanis Magyarországon a duális képzés, amelynek lényege, hogy öt területen – műszaki, informatikai, agrár, természettudomány és gazdaságtudományok – már az egyetemi évek alatt alkalmazzák a hallgatókat a vállalatok, sőt munkaszerződést is kapnak.
A túljelentkezés már most óriási, hiszen a három és fél éves képzés alatt nemcsak fizetést, hanem munkatapasztalatot is kapnak a diákok. Ehhez persze áldozatokat is kell hozni,
a hallgatónak jóval kevesebb lesz a szabadideje, és a nyáron is dolgoznia kell.
Bár Magyarországon még új ez a képzési forma, külföldön már nagy hagyománya van, például a program egyik úttörőjének számító bostoni Northeastern Egyetemen. Mark Sivak, az intézmény professzora a héten azért utazott Magyarországra, hogy a Budapesti Kommunikációs Főiskolán segítsen az indulásban.
"Az Egyesült Államokban is rengeteg diák megy nyári munkára, de a sok jelentkező miatt óriási a verseny, ráadásul a vállalatoknál nincs sok munka a nyáron. Ezzel szemben a duális képzés egész évben lehetőséget ad a szakmai gyakorlatra, és a cégek is előre tudnak tervezni a hallgatókkal” – mondta az Origónak a professzor.
A hallgatóink 50 százalékának van munkahelye, mire végez"
– mesélt az eredményekről Mark Sivak.
"Nagy előny az is, hogy a diák megtapasztalhatja, valóban a választott területtel akar-e foglalkozni, ha pedig nem, akkor még az egyetemi évek alatt válthat" – mondta a professzor, aki szerint a résztvevők érettebbek és céltudatosabbak, mint kortársaik.
"Úgy fogalmaznék, hogy a duális képzésnek köszönhetően nálunk nem üzleti hallgatók, hanem üzletemberek végeznek."
A Budapesti Kommunikációs Főiskolán már az első évben több mint háromszoros volt a túljelentkezés a duális képzésre, ráadásul a cégeket sem volt nagyon nehéz meggyőzni arról, hogy csatlakozzanak a programhoz.
"A duális képzésre jelentkezők motiváltabbak, és pontosan tudják, hogy a cégeknél töltött idő milyen sokat jelenthet a karrierjük szempontjából" – mondta az Origónak Kiss Pál István, a BKF vezérigazgatója.
A BKF és a magyar rendszer annyiban különbözik az amerikaitól, hogy itt hároméves szerződést kapnak a cégektől a diákok,
a fizetésük pedig a mindenkori minimálbér legalább 60 százalékának megfelelő összeg.
A cégek évente négy hét fizetett szabadságot adnak.
Ehhez persze külön felvételit kell tenni, a jelentkezőket a vállalatok is meghallgatják, és kiválasztják azokat, akikkel együtt akarnak dolgozni. A tét nem kicsi, a BKF-en például a Deloitte, az OTP Bank és a Bock bisztró is a partnerek között van.
Aki azt hiszi, hogy a duális képzésre jelentkezők csak a sarokban fognak ülni, és nem kapnak igazi munkát, az nagyot téved. Az Origo több érintett vállalatot is megkeresett, többségük komoly felvételit tervez a hallgatóknak, viszont pont ezért felelős beosztást tenne lehetővé számukra.
A Deloitte könyvvizsgálati területre, a Process Solutions könyvelőasszisztensnek, a turisztikai területen tevékenykedő cégek pedig utazásszervezőként, menedzserként, esetleg rendezvényszervezőként is alkalmaznák a diákokat.
Az összes cég megerősítette, hogy a legjobbaknak munkaszerződést is ajánlanak.
A duális képzés hivatalosan csak szeptemberben indul, de együttműködések keretében már több cégnél létezik. A Kecskeméti Főiskola 2012-ben a Mercedes-gyárral és a Knorral közösen indította el a programot – mondta el az Origónak Ailer Piroska rektor.
A kezdetektől nyolcszoros, tízszeres a túljelentkezés, első duális hallgatójuk 2016-ban fog végezni. A rektor szerint még pár év kell ahhoz, hogy kiderüljön, hogy a hallgatók a diploma megszerzése után valóban el tudnak-e helyezkedni a munkaerőpiacon.
Régóta együttműködik a győri Széchenyi István Egyetemmel az Audi Hungária is.
"Cégünk 2001 óta folytat duális szakképzést, eddig 1700 fiatal szerzett szakmát ebben a rendszerben" – nyilatkozta az Origónak dr. Knáb Erzsébet személyügyekért felelős ügyvezető igazgató.
A cégnél a jármű-, gépész-, valamint mechatronikai mérnök alapszakon tanuló hallgatók vehetnek részt a képzésben.
Nekik mind versenyképes fizetést biztosítanak, valamint részt vesznek az Audi utánpótlásprogramjában is.
Lábvágógép és elektromos kábítóberendezés, véreztető alagút, zsigerelővályú és fejtépő gép. Többek között ezeket gyártja a kővágószőlősi Sampo Kft. A baromfifeldolgozó gépeket és berendezéseket gyártó cég már egy éve csatlakozott a képzéshez a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar gépészmérnöki karával karöltve.
Csirke Balázs, a cég HR-vezetője az Origónak azt mondta, annyira speciális a profiljuk, hogy
úgy tudják folyamatosan biztosítani a szakembergárdát, ha saját maguk nevelik ki alkalmazottaikat.
Jelenleg 40 alkalmazottjuk van, évente egy hallgatót tudnak fogadni a duális képzés keretén belül.
A duális modell jó ötlet, de egy kicsit túl van szabályozva. Csirke Balázs szerint rá kellene bízni a vállalatokra, hogy mely területeken foglalkoztatnak a képzés keretein belül hallgatókat. A Sampo Kft.-hez szakmai gyakorlatra jelentkező hallgató, még ha mérnöknek is készül, akkor is először ugyanúgy beáll a szakmunkások közé az elektromos kábítóberendezés mellé, vagy megnézheti, hogy készül a lábvágó vagy és a lábkidobó gép - tette hozzá a szakember.