Újabb titok derült ki Orbán Viktorról

Antall Péter, az Antall József Tudásközpont igazgatója

Orbán Viktor nem kéri ki a véleményét, de Lázár Jánossal egy évben többször is találkozik Antall Péter, a néhai miniszterelnök fia. Az Antall József Tudásközpont vezetője arról is beszélt az Origónak, hogy szerinte miért nem sikerült napjainkig sem rendesen lezárni az ügynökügyeket, és miért nem lett kormánytag Horn Gyula.

• Az MDF-nek meg kellett volna állapodnia a Fidesszel.
• Magyarországon az állam nélkül nem lehet intézetet fenntartani.
• Antall József nem akart a korábbi rendszer szakembereire támaszkodni.
• Destabilizálta volna az országot, ha nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat.
• Helmuth Kohl azt javasolta, hogy Antall József vegye be a kormányba Horn Gyulát.

Másfél évvel ezelőtt Gyurcsány Ferenc még közös baloldali kormányfőjelöltnek is alkalmasnak tartotta volna. Most, három baloldali vereség után, kapott felkérést?

Ezen én is jót szórakoztam, mivel velem erről nem egyeztettek. Abban az esetben, ha lett is volna megkeresés a részükről, teljesen nyilvánvaló, hogy nem jó helyen kopogtatnak.

Azóta nem is keresték a DK-tól?

Nem, senki.

25 évvel az Antall-kormány hivatalba lépése után van-e, létezik-e még az antalli örökség?

Számomra létezik, de akkorát változott Magyarország, hogy az Antall József által képviselt politizálás már szinte teljesen eltűnt. Professzionalizálódott a politika, egészen más világ van, mint amit édesapám 1989-90-ben elképzelt.

Antall Péter, az Antall József Tudásközpont igazgatója Fotó: Polyak Attila - Origo

Az évfordulós megemlékezéseknek mekkora visszhangjuk van?

Az idősek érthetően teljesen másképpen állnak ehhez a kérdéshez, mint a fiatalok. Az utóbbi csoport érdeklődésének a felkeltésére például a privatizációról rendezünk majd egy nagyobb konferenciát. Sokan keverik az Antall- és a Horn-kormány által lefolytatott privatizációt, pedig a közműveket az utóbbi adta el a külföldieknek.

Terveink között szerepel, hogy készítünk édesapámról egy időtálló dokumentumfilmet. Ebben a magánember és a politikus belső küzdelmeit szeretnénk bemutatni a teljes életúton keresztül, de a főbb hangsúly a politikusi életszakaszon lesz.

Mennyire látott bele édesapja mellett a nagy döntésekbe, dilemmákba?

Nagyon sokat beszéltünk a különböző kérdésekről, sok tépelődését meghallgattam. Szerintem nem látta át teljesen az ország helyzetét a kormányalakítás idején, több hónap kellett az ügyek pontos felméréshez. Az egyik legnagyobb probléma az emberhiány volt, mivel kevés volt a hozzáértő személy, és nem szerette volna, ha a korábbi rendszerhez kapcsolódó szakemberekre kellett volna támaszkodnia. A Németh-kormány egyik minisztere úgy búcsúzott a csapatától, hogy karácsonykor találkozunk. Ez nem sokon múlott, de apámnak a nagy harcait a saját pártján belül kellett lefolytatnia.

Miért nem zárta rövidre ezeket a belső vitákat minél gyorsabban?

Az alapító lakiteleki körrel szemben volt benne egy gátlás, mivel ő abban nem vett részt. Az MDF nem egy bolsevik típusú párt volt, így nem merült föl a teljes kiszorításuk, de a kormányzattól távol tartotta őket. Nagyrészt tanácsokat adtak, de az sokkal könnyebb, mint az első vonalban küzdeni.

Nem lett volna szerencsés például az ügynökügyeket is lezárni?

Nem vagyok róla meggyőződve, hogy a teljes nyilvánosság a tisztánlátást segítené. Minden egyes ügynökügy mögött egyéni sorsok vannak. 1990-ben destabilizálta volna az országot az akták nyilvánossága, egy végrehajtott lusztráció beláthatatlan következményekkel járt volna.

Más térségbeli országok mégis legalább részben meg tudták csinálni ezt.

A magyar állampárt az 1980-as években látta, hogy nagy változások következnek. Édesapám természetesen ezekről semmit sem tudott. Az MSZMP vezetői érthetően információs többlettel rendelkeztek, így ki tudták küldeni az embereiket külföldre, cégeket alapítottak. Apám részben ebbe a helyzetbe betegedett bele.

Antall Péter: Az ügynökakták teljes nyilvánossága nem segítene a tisztánlátásban Fotó: Polyak Attila - Origo

Mit tartott az édesapja a legnagyobb sikerének?

Nem volt egy dicsekvő típus, de a külpolitika terén elért eredmények hosszú távon is igazolták lépéseit.

Mi volt a legnagyobb kudarca?

Nagyon vágyott egy Ludwig Erhardt típusú gazdasági emberre, aki átfogó stratégiát tudott volna felvázolni a kivezető útról. Az Antall-kormány egy olyan pályán volt, amit korábban senki sem próbált, mivel egy állami tulajdonú gazdaságból kellett volna eljutni egy fejlett magángazdaságba. Ez a szomszédos országokban sem ment zökkenőmentesen.

Tényleg az akkori kormány hibája volt, hogy elmaradt az államadósság átütemezése?

Németh Miklós nagyon korrekten leírta, hogy a magyar adósságok nagy része német és japán magánbankok tulajdonában volt. Magyarországnak mindent alá kellett rendelnie annak, hogy a szovjet csapatok elmenjenek, többek között ezért sem lehetett nagyon bolygatni az ügynökügyet. Helmuth Kohl például a stabilitás fenntartása érdekében azt javasolta, hogy Antall József vegye be Horn Gyulát a kormányba.

A felelősség áthárítására jó lett volna egy szocialista koalíciós partner.

Apám számára ez nem jöhetett szóba, mivel minél távolabb akarta tartani az MSZMP utódpártját a hatalomtól.

Mennyire nyomta/nyomja rá az ön életére a bélyeget az a tény, hogy a miniszterelnök gyermeke?

A régi barátaim megmaradtak, ők most is megvannak. Természetesen az ismeretségi köröm kibővült, rengeteg helyre ezért hívtak meg, de az ilyen „barátok” nagy része elkopott. Nem nagyon gondoltam bele 1990 előtt, hogy az apám miniszterelnök lesz. Ez után minden szépen lassan megváltozott, olyan emberekkel találkoztam, akikkel biztosan nem tudtam volna beszélni. Rengeteg megkeresés volt, de egy idő után elterjedt, hogy nem vagyok vevő a különféle alkukra. Szervezett bűnözői csoportok is kerestek, de ezeket az információkat átadtam édesapámnak.

1993 után mennyiben változott meg az élete?

Ahogy fogyott apámból az erő, úgy fogyott az érdekérvényesítési képessége is. Halála után fél évvel vesztettem el a munkámat. Ez nem amiatt történt, hogy Horn Gyula lett a miniszterelnök, hanem csupán azért, mert már nem volt hozadéka annak, hogy az akkori munkahelyemen megtartsanak.

Antall Péter: Szervezett bűnözői csoportok is kerestek Fotó: Polyak Attila - Origo

Hogyan lehetne definiálni az antalli örökséget?

Demokratikus elvek, euroatlanti elkötelezettség, mások véleményének a tisztelete – ez a hármas az örökség talapzata.

Melyik mai pártban véli ezt leginkább felfedezni?

Nagyon nehéz ezeket teljes mértékben egy párthoz kötni. Vannak a Fideszben, akik nagy tisztelői Antall Józsefnek. Figyelembe veszik, amit korábban mondott vagy cselekedett.

Kikre gondol?

Orbán Viktor, Kövér László, Lázár János, Balog Zoltán és Gulyás Gergely.

Hogyan látja, hogy a legkeményebben MDF-ellenes Fidesz lett az antalli örökség egyik legfőbb hangoztatója?

Apámnak az volt a véleménye, hogy egy ellenzéki pártnak ilyennek kell lennie. Orbán Viktort személyesen nagyon kedvelte, egy kicsit a saját fiatalkori önmagát látta benne. Ha nincsen a kommunista rendszer, akkor a húszas évei közepén hozzá hasonlóan ő is parlamenti képviselő lett volna. Mindig segített Viktornak, főleg a nemzetközi kapcsolatokban. A tehetségét mindig elismerte.

Akkor miért nem vele állapodott meg Torgyán József helyett?

Nem akarta az összes ellenzéki politikust elkoptatni. Ez teljesen tudatos volt.

Antall József tényleg vele beszélt utoljára a halálos ágyáról?

Valóban beszéltek, de hogy miről, azt Orbán Viktor sem az édesanyámmal, sem velem nem osztotta meg.

Kikéri-e a véleményét a miniszterelnök? Szoktak találkozni?

Nem szoktunk találkozni, de Lázár János miniszter úrral egy évben többször is beszélek. Levelezünk a miniszterelnöki hivatallal, támogatják az Antall József Tudásközpontot, de ennél szorosabb együttműködés nincsen.

„Egy évben többször is beszélek Lázár Jánossal” Fotó: Polyak Attila - Origo

2004-ben azt tervezte, hogy elindul az MDF egyik elnökségi helyéért. Azóta végleg szakított a politikával?

Akkor Dávid Ibolya személyesen tett arról, hogy ne legyek képviselő, sem elnökségi tag a pártban. Az elnök asszony akkor lediktálta, hogy kiket akar az elnökségben látni, de én nem voltam közöttük, mivel nekem nem tetszett az a politikai irányvonal, amit ő képviselt. Ezt el is mondtam neki, így kegyvesztetté váltam. Vitáink legtöbbször a Political Capital tanácsai miatt bontakoztak ki, én ugyanis egyáltalán nem támogattam, hogy ezekre a tanácsokra hagyatkozzon. 2010-ben találkoztam utoljára Dávid Ibolyával, megköszönte, hogy nem hagytam ott a pártot. Sajnos az idő engem igazolt az MDF sorsával kapcsolatban.

Teljesen elkerülhetetlen volt az MDF eltűnése?

Gyökeresen mást csináltam volna, mivel a Demokrata Fórumnak nem volt helye a baloldalon. Amikor már látszott, hogy az MDF nem életképes, meg kellett volna állapodnia a Fidesszel. 2002-ben volt az utolsó olyan esély, hogy a Fórum talpon tudott volna maradni; nem néppárti politikára, hanem egy, a középosztályra építő rétegpolitikára lett volna szükség ehhez.

A mai politikai palettán van ilyen alakulat?

Nem látok ilyet, nincs komoly jobbközép politikai csíra, így nem is gondolkozom azon, hogy érdemes lenne a belpolitikába beszállni.

A Fideszt jobbközép pártnak tartja?

Egy ekkora politikai konglomerátumban ez is megtalálható, de egy néppárt esetében több irányzat is jelen lehet. Apám terveiben is szerepelt egy ilyen alakulat megszervezése, csak nem maradt rá ideje.

Antall József is szeretett volna egy nagy néppártot Fotó: Polyak Attila - Origo

Honnan jött az ötlet az Antall József Tudásközpont megszervezéséhez?

Korábban az MDF által létrehozott Antall József Alapítvány igazgatója voltam. Láttam a Demokrata Fórum sorsát, hogy hosszabb távon nem tud bennmaradni a politikában, és nem szerettem volna, hogy a nevet is magával vigye. Egy pártoktól független, fiatalokra építő intézetben gondolkodtam. Több lehetőségem is volt, végül a Budapesti Corvinus Egyetem mellett döntöttem a hallgatói minőség miatt. Máig itt van a Tudásközpont székhelye.

Mennyire elégedett az eddig elért eredményekkel?

Előrébb vagyunk, mint azt terveztük, mivel már most nagy az elismertségünk az egyetemi szférában. A következő öt évben nemzetközileg jegyzett intézetté kívánunk válni.

Ezt hogyan lehet elérni?

A nemzetközi vérkeringésbe úgy lehet bekerülni, hogy társszervezőként veszünk részt konferenciák szervezésében. Ehhez nagyon jó alapot jelent a brüsszeli irodánk, ami a külföldi kapcsolatépítésben az egyik legjobb hídfőállásunk. A világ átrendeződik, így már több olyan munkatársunk van, aki tud kínaiul.

Milyen plusztudással tud versenyképes lenni egy hazai intézet?

Egyrészt a térségünk jó ismerete ad egy előnyt, másrészt itt 32 év alattiak dolgoznak. Ez fiatal csapat, roppant innovatív, sok esetben vissza is kell fognom őket, hogy ne mindent idén akarjanak megcsinálni.

Fiatal csapat dolgozik az Antall József Tudásközpontnál Fotó: Polyak Attila - Origo

Milyen ötletek vannak a tarsolyukban?

A következő időszakban a menekültkérdéssel mindenképpen foglalkozni fogunk, de a közel-keleti és a távol-keleti átalakulás is a középpontba kerül. Kapcsolatba lépünk japán egyetemekkel is, partnerségi kapcsolatot és ösztöndíjprogramot alakítunk ki velük.

Ha már szóba jött a menekültkérdés: menyire illeszkedik az antalli örökséghez a kormányzati plakátkampány?

A Tudásközpont napi politikával nem foglalkozik, megpróbálom távol tartani az intézetet a belpolitikai csatározásoktól.

Eddigi munkájuk során is kerülték az aktuális belpolitikai témákat. Miért inkább a külpolitikára összpontosítanak?

Ez szándékosan alakult így, alapvetően egy nemzetközi intézet vagyunk. Külpolitikával és biztonságpolitikával foglalkozunk.

Van-e hivatalos kapcsolat az intézet és a külügyminisztérium között?

Folyamatos a kapcsolat, de hivatalos tanácsadói minőségünk nincsen. A viszonyunk ennek ellenére meglehetősen intenzív, Szijjártó Péter is beszédet mond majd a nyári egyetemünkön.

Politikai tanácsadásban gondolkoznak-e? Kívánnak-e klasszikus politikai think-thankké válni?

A cél ez, de teljesen más a finanszírozási környezet az Egyesült Államokban, mint Magyarországon. Itthon állami mecenatúra nélkül nem lehet egy komoly intézetet fenntartani, míg a tengerentúlon a magántőke szerepe sokkal nagyobb. A hazai cégekkel való megállapodások révén bért nem lehet fizetni, csak egyéb kiegészítő szolgáltatásokat lehet finanszírozni.

Még pereskednek az Antall József Alapítványért Fotó: Polyak Attila - Origo

Mi ennek az oka?

Ezt nem tudom, de a hazai cégek egyelőre nem fogékonyak az effajta mecenatúrára. Érdekes, hogy a SUSCO Budapest fenntartható fejlődés konferenciánkkal könnyű volt a cégeket szponzorációba bevonni, de a biztonságpolitika vagy a könyvkiadás esetében nem adnak egyetlen forintot sem. A cégvezető személyes érdeklődése is számít a támogatások kiutalásánál.

Korábban említette az MDF által létrehozott Antall József Alapítványt. Most kinek a birtokában van?

Volt egy per a Jólét és Szabadság ellen, amely birtokolta az alapítványt. Az álláspontom szerint a párt körüli ügyek kegyeleti jogot sértenek, de a pert első fokon elvesztettük, majd fellebbezést nyújtottunk be. Az Antall József Alapítvány nem végez semmilyen tevékenységet, így csak azt szeretnénk elérni, hogy a név ne náluk legyen.

Évek óta nagy a bizonytalanság a Corvinus egyetem jövőjével kapcsolatban. Ez mennyire érinti a munkájukat?

Közvetlenül nem kapcsolódunk a Budapesti Corvinus Egyetemhez, mivel nem ők a fenntartóink. Az egyetemen roppant értékes hallgatói bázis van, az intézmény pedig egy brand, így ezt meg kéne őrizni.