„Tök boldogan élek úgy, hogy nem tudom a savak egymásra hatásának kémiai képleteit felírni. Viszont biztos, hogy nem maratom ki a tüdőmet a lúg és a sav összeöntésével. Ezt a kémiai hatást kellene elmagyarázni egy 14 éves kislánynak, és nem a hatsoros kémiaképletet bemagoltatni velük” – mondta az 2014-2015-ös tanévet értékelő beszélgetésen Czunyiné Bertalan Judit.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési államtitkára azt is elmondta, hogy négyféle kategóriába kerültek a középfokú intézmények, megosztva a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériumának szervezetei között.
2016. szeptembertől mind az ötszáz szakiskola és szakközépiskola felügyelete átkerül a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, és
átalakítják a szakképzés struktúráját is.
Fokozatos lesz az átszervezés, az Eduline.hu szerint 80 vidéki iskolában megszűnik a gimnáziumi képzés. Ezeket a Nemzetgazdasági Minisztérium veszi át, mert a szakképzés lesz a meghatározó.
Az államtitkár az új kategóriákról azt mondta, az első kategóriába a tiszta profilú szakképző intézmények tartoznak, a kettes kategóriába a tiszta profilú gimnáziumok. A hármas kategória az, ahol van szakképzés, speciális szakiskola és készségfejlesztő szakiskola is.
A négyes kategóriát pedig a vegyes profilú intézmények alkotják, ahol szakképzés és gimnáziumi képzés is fut egyszerre.
Az államtitkár elismerte, hogy van olyan intézmény is, ahol eddig egyszerre volt gimnáziumi és szakközépiskolai oktatás, és az intézmény a szakképző intézmények közé került, mert a térség munkaerő-piaci igényei ezt kívánják.
A tanulók életébe nem akarnak beleszólni, mert aki gimnáziumban kezdte meg a tanulmányait, az ott is fejezi be. Tehát addig maradnak gimnáziumi osztályok ezekben az iskolákban, amíg a már beiskolázott évfolyamokból el nem ballagnak a diákok.
Czunyiné Bertalan Judit egy évvel ezelőtt vette át államtitkári kinevezését. Azt mondta, senki sem mehet el a nemzetközi trendek és a nemzetközi kritikák mellett, amiket az OECD vagy az Európai Unió fogalmazott meg a magyar oktatásról. Mi is meghalljuk ezeket – mondta.
A közoktatási államtitkár elismerte, hogy
az általános iskolai oktatásban sok dolgot újra kellene gondolni.
Szerinte egy ötödikes gyereknek történelmi tanulmányai során inkább a magyar nép eredetével kellene tisztában lennie, mint a görög mitológiával.
Czunyiné dr. Bertalan Judit Bokodon született 1974-ben. Végzettsége szerint jogász, családjogi szakjogász, magyar és történelem szakos tanár. Két gyermeke van. 2004 óta tagja a Fidesznek. 2014 nyara óta államtitkár az Emberi Erőforrások Minisztériumában.
Már 2010-11-ben világosak voltak azok a kérdések, problémák, amelyekre választ kell adni. Ezért született meg a köznevelési törvény – mondta az államtitkár.
Problematikusnak nevezte a köznevelési intézményrendszerekben tanuló fiatalok teljesítményét, az iskolarendszer hatékonyságát, a megszerzett tudás munkaerő-piaci relevanciáját.
Gond az is, hogy sok diák végzettség nélkül hagyja el az iskolát. Ezekre a hiányosságokra az új köznevelési törvényben vannak válaszok, és a projektek elindultak – mondta az államtitkár.
Fontos, hogy a gyerekek fejlődését már a bölcsődétől az egyetemig segítsük.
Példaként említette, hogy az iskolában tanulási nehézségekkel küzdő tanulók problémáit már bölcsődés korban ki lehet szűrni. A fejlesztés feltételrendszere a bölcsődékben is adott az államtitkár szerint.
Az óvodákról Czunyiné Bertalan Judit azt mondta, a kötelező óvodáztatás azért fontos, hogy minél hamarabb olyan szakszerű nevelést kapjon a gyerek, amivel megkönnyítik az iskolakezdését.
A lényeg, hogy mire a gyerek iskolába kerül, akkor a családból, fejlődésből, születésből adódó hátrányok a lehető legmagasabb mértékben kompenzálódjanak”
„Februárban azt kérte tőlünk a Fidesz, hogy dolgozzuk ki a kilencosztályos iskola bevezetésének modelljét. Egy érdemi anyag kerül a kormány elé. Akár már ősszel is tárgyalhat a javaslatról a kabinet” – mondta az államtitkár. A kilencosztályos általános iskoláról Czunyiné Bertalan Judit elmondta, abban egységes a szakma véleménye, hogy az alsó tagozat megerősítése szükséges az alapkompetenciák fejlesztése miatt. A gondolkodás, az írásbeliség, a szövegalkotás, szövegértés fejlesztése a cél.
Mást, máshogyan, több idő alatt kell megtanítani a gyerekeknek.
Ez egy hosszú folyamat. Ha ősszel a kormány elé kerül a kilencosztályos iskoláról szóló javaslat, az is évekbe telik, mire beíratják az első olyan diákot, aki 9 évig jár majd általános iskolába.
Nyitott kérdés, hogy a 9 osztályt 5+4 vagy 4+5, esetleg más bontásban képzelik el.
Ezen még a szakma vitatkozik” – mondta az államtitkár.
A kilenc évfolyam nem arról szól, hogy több időt tölt majd a gyerek az iskolában, hanem mind az időt, mind a tartalmat átszervezve hatékonyabb oktatást szeretnének megvalósítani. Fontos, hogy a pályaválasztáskor a diákok biztos alappal tudjanak elindulni a magasabb szintű tudás irányába.
Az államtitkár beszélt a kísérleti jelleggel ősztől kézbe vehető tankönyvcsaládról is, amit nemcsak a pedagógusok, de a szülők is véleményezhetnének majd. Czunyiné Bertalan Judit kiemelte, hogy ezeknek a tankönyveknek készül a digitalizált verziója is. Az államtitkár szerint már nincs messze Magyarországon a digitális közoktatás, de nem szabad a digitális tankönyvek kizárólagosságára építeni – mondta az Origónak. Alsóban még szükség van a papíralapú tankönyvekre – érvelt az államtitkár.
„A két és fél hónap rengeteg idő. Azon kell gondolkodni, hogy hogyan lehet a gyerekek nyarát biztonságossá tenni, és a szülőknek megkönnyíteni a nyarat a gyerekfelügyelet szempontjából” - mondta az államtitkár.
Egy nyári tábor heti 30-150 ezer forintba kerül. A járási iskolákban erre már találtak megoldást, mert sporttal, játékkal, kézművességgel lefednek legalább egy hónapot a nyári szünetből. A nagyobb kapacitású járásokkal együttműködve kell megteremteni azt a feltételt, hogy a gyerekek nyáron legalább egy hónapot olyan tartalmas dolgokkal töltsenek, mint az úszás, a lovaglás vagy a KRESZ-szabályok elsajátítása. Persze játékosan – mondta Czunyiné Bertalan Judit.
A szünetek átszervezéséről azt mondta, az iskola mindenki fejében a poroszos rendszert jelenti,
vagyis ha iskola, akkor pad, tábla, kréta, gyerek, tanár.
Az őszi és tavaszi szünet pihenőnapjainak tologatásával egyértelműen megváltozhat a vakáció kezdete, de nem ez a cél, hanem az, hogy a 187 tanítási napot minél hatékonyabban használják fel az iskolák.
Hozzátette, nem biztos, hogy minden tanórát az iskolában képzelünk el. Ilyen kezdeményezés az erdei iskolák köre is. A nyári szünet kitolásától sem kell megijedni, mert vannak tematikus táborok, amit nem érez tanórának a gyerek, mert sportol, néptáncol, kézműveskedik vagy lovagol. Hozzátette, a finn oktatási reformnak ez az egyik alapvetése.