Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A négy évvel korábbinál húsz százalékkal több bérletet és 16 százalékkal több jegyet adott el a Budapest Közlekedési Központ (BKK) tavaly. A legnagyobb növekedés a kisgyerekes bérletek eladásában volt, ezekből három és félszer annyi kelt el tavaly, mint 2010-ben.
| Jegy- és bérlettípus | Változás 2010-2014 között |
| Vonaljegy | + 16,7% |
| Teljes árú bérlet | + 21,8% |
| Tanuló bérlet | + 15,9% |
| Nyugdíjas bérlet | - 24% |
| Kisgyerekes bérlet | + 261% |
A BKK szerint a növekvő bevételek a szolgáltatási színvonal javításának köszönhetőek. Például az új alacsonypadlós járművek beszerzésének, illetve a Futár-rendszer beindításának. Szintén az okok közé sorolják, hogy a jegykiadó automaták számának növelésével az utasok több helyen tudtak jegyet, bérletet vásárolni.
Ebben az időszakban azonban nehezebb lett a bliccelők dolga is, hiszen egyre több járaton vezették be az első ajtós felszállási rendet, és átszervezték az ellenőrök munkáját is, akik már a közterület-felügyelőkkel közösen vadásznak a járműveken. Tavaly május óta pedig a bérletekre már a vásárláskor rányomtatják a személyi igazolvány számát, így a bérletbemutatásnál is nehezebb trükközni.
A pótdíjbevételek azonban 2011 és 2013 között csökkentek. Ennek persze két oka is lehet:
Ez utóbbi azonban ellentmondana annak, hogy a BKK szerint javult az ellenőrzés hatékonysága.
Tavaly azonban a hároméves csökkenés után a pótdíjbevételek is jelentősen növekedtek - az összeg meghaladta az egymilliárd forintot. Kérdés, hogy valóban javulhatott-e annyira az ellenőrök munkájának hatékonysága, hogy az egy évvel korábbi összeghez képest közel 300 millió forinttal több pénzt tudtak behajtani a bliccelőkön. Ha nem, akkor úgy tűnik, mégiscsak nőtt a bliccelők száma.
| Év | Pótdíjbevétel (Ft) |
| 2010 | 729 756 441 |
| 2011 | 809 225 643 |
| 2012 | 784 403 666 |
| 2013 | 750 929 233 |
| 2014 | 1 032 973 943 |
Ezt a kimagasló eredményt azonban nem lehet majd tartani. A Vs.hu értesülése szerint ugyanis a BKK és a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság újraszabályozza az ellenőrzéseket. A tervek szerint például a jövőben kevesebb közterület-felügyelő lesz majd az ellenőrök mellett, akiknek külön fel kell kérniük majd az egyenruhásokat az intézkedésre, ha a bliccelő nem akarja bemutatni az igazolványát.
A belső átszervezések mellett azonban egészen prózai külső okok is közrejátszhattak abban, hogy ennyivel sikerült növelni az eladásokat.
A KSH adatok szerint például négy év alatt 23 ezer fővel nőtt a lakosságszám Budapesten, és 70 ezerrel több embert foglalkoztatnak a fővárosban, tehát egyszerűen több lett a potenciális tömegközlekedő. Emellett ebben az időszakban nőtt a turisták száma is, akik nyilván inkább a napi-, illetve hetijegyek eladásait növelhették.
A budapestiek szempontjából azonban talán a legfontosabb tényező a jegyek és bérletek ára.
2010-ben egy vonaljegy 320 forintba, egy teljes árú bérlet pedig 9800 forintba került. Ez két évig nem változott, 2012-ben azonban a közgyűlés úgy döntött, hogy 2013 januártól a vonaljegyek árát 30 forinttal, a teljes árú bérletek árát pedig 700 forinttal növeli. Emellett akkor bevezették a kiegészítő heti bérletet, és különválasztották a közoktatási és felsőoktatási bérleteket is.
A 2014-es tarifaszint-javaslatról szóló, az előző évi áremelés hatásait is vizsgáló előterjesztésben az szerepel, hogy
a drágulásra az utasok által adott „válasz" jellemzően a kereslet némi csökkenése.
Ennek ellenére az anyag szerint a bevételeket 2013-ban is 5 százalékkal sikerült növelni a tervezetthez képest. További áremelést azonban nem javasoltak.
Sőt 2014. januártól 10 százalékkal, 9500 forintra csökkentették a teljes árú bérletek árát - a magánszemélyek esetén. Ez utóbbi kitétel igen fontosnak bizonyult, hiszen aki béren kívüli juttatásként kéri a BKK bérletet, annak (pontosabban részben munkáltatójának) továbbra is 10 500 forintot kell fizetnie.
A 3450 forintos kisgyerekes bérletek értékesítésében a 261 százalékos növekedést azonban nem lehetett önmagában a szolgáltatások javulásával vagy a lakosságszám növekedésével magyarázni. Itt a jelentős növekedés oka az volt, hogy a közgyűlés egyszerűen
kibővítette a jogosultak körét 2012-ben.
Azóta már nemcsak azok vehetnek ilyet, akik gyermekgondozási segélyt vagy gyermeknevelési támogatást kapnak, hanem például a terhességi gyermekágyi segélyben részesülők is.
A nyugdíjasbérletek esetében azonban pont a fordítottja történt. A nyugdíjrendszer átalakításával 2012-ben megszűnt a korhatár előtti nyugdíj, így a 62 évnél fiatalabbak már nem kaptak nyugdíjasbérletet. Ez lehet az egyik ok, ami miatt a nyugdíjasbérletek forgalma 24 százalékkal visszaesett négy év alatt.
