Pár héttel ezelőtt az MSZP ferencvárosi szervezetének Facebook-oldalán vettük észre, hogy megosztották a Jobbik-közeli Alfahír egyik hírét, amelyben a ferencvárosi ultrák székesfehérvári akcióját dicsérték. A hírt egyébként a Jobbik hivatalos oldala is megosztotta a követőivel. Azért is volt meglepő a ferencvárosi szocialisták lépése, mivel a baloldali szervezetekre eddig egyáltalán nem volt jellemző, hogy az online térben azonos cikkeket propagálnának.
Ezzel szemben az ország néhány önkormányzatában már kevésbé szemérmes ennyire egymással szemben a két ellenzéki alakulat.
Tapolcán és Gyöngyösön teljesen nyílt az együttműködésük,
míg például Ózdon csak alkalmi a két párt közös szavazása. Tény, hogy ezeket a helyzeteket az idézte elő, hogy egyik pártnak sincsen többsége a helyi képviselő-testületekben, így a működéshez valamilyen többséget össze kellett hozni.
Tapolcán az április időközi országgyűlési választás után jött létre hivatalosan is a Jobbik–MSZP-koalíció azzal, hogy alpolgármesternek választották a szocialista Lévai Józsefet. Őt egyébként
ezután azonnal kizárták az MSZP-ből.
Gyöngyösön annyiban bonyolultabb a helyzet, hogy az együttműködésben a Fidesz is részt vesz. Mindegyik fél kényszernek tartja a kialakult helyzetet.
A szocialista párt a hasonlóságok ellenére igyekszik különbséget tenni a gyöngyösi és a tapolcai helyzet között. Gyöngyös szerintük azért más, mert nem a Jobbik oldalára állt egy baloldali politikus, hanem hárompárti összefogás jött létre. Tóbiás József pártelnök egyébként korábban azt mondta, hogy
a Fidesz–Jobbik világa és a baloldal, a demokratikus Magyarország világa között nincs átjárás. Ennyi!
Ózdon az történt, hogy az a Veres Zoltán jutott be baloldaliként az ózdi testületbe, aki elfogadta Janiczak Dávid jobbikos polgármester felkérését, és májustól az újonnan megalakult Ózdi Sport- és Élményközpont vezetését látja el. Az új baloldali képviselő, Kiss Sándor azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy támogatta azt az új bérlakásrendeletet, amely jogvédők és politikusok tiltakozását is kiváltotta, sőt a helyi Fidesz sem támogatta.
Az új szabályozás értelmében Ózdon nem kaphat bérlakást az, aki büntetett előéletű, ahogyan azok a családok sem, amelyeknek korábban elszámolási vitájuk, azaz tartozásuk volt az önkormányzat felé. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda szerint
a rendelet több ponton jogsértő és diszkriminatív,
mert „a szociális rászorultság nem függhet össze azzal, ha valakit a büntető törvénykönyv alapján bármilyen jellegű bűncselekmény elkövetése miatt korábban elítéltek".
Az alkalmi együttműködéseken túl 2010 óta komoly politikai feladványként jelenik meg a Jobbik a szocialista stratégiákban. A pártban arra számítottak, hogy idővel a radikálisok hívei között lévő egykori MSZP-szavazók visszatérnek a szavazóik közé. Ez egyébként működött is, mivel
2012 nyarára a szocialista párt támogatottsága megközelítette a Fideszét,
és úgy tűnt kétszereplős lesz a 2014-es választási verseny.
Bajnai Gordon színrelépése és Gyurcsány Ferenc aktivizálódása miatt azonban a választások előtti másfél évben folyamatosak voltak a baloldalon belüli viták, így az MSZP képtelen volt arra, hogy a kormánnyal elégedetlenkedőket a maga táborába vonzza. 2014-ben ez a helyzet vezetett ahhoz, hogy bár a Fidesz–KDNP megnyerte a választásokat, a baloldal és a Jobbik együtt több szavazatot szerzett.
2014 második felében, főleg az elveszített önkormányzati választás után, az MSZP és a többi baloldali erő között látványosan megszakadt az együttműködés, és önálló útra léptek.
Az MSZP-ben azonban az idén már láthatóvá vált egyfajta szakadás a fővárosiak és a vidékiek között.
Míg a budapesti szervezetek – élükön az angyalföldivel, az újpestivel vagy a kispestivel – egyértelműen liberális álláspontokat képviselnek, addig a vidékiek nem teljesen osztják ezt a véleményt. Itt többek között a paksi beruházásra, vagy a homoszexuális házasságok legalizálására kell gondolni.
Úgy tudjuk, hogy míg a fővárosiak teljesen mértékben elhatárolódnak a Jobbiktól, ami abból a szempontból is érthető, hogy a radikálisok támogatottsága Budapesten a legalacsonyabb, addig a vidékiek körében már nem ennyire egyértelmű a helyzet. Sokan úgy látják, hogy
a Fidesz-kormányt csak úgy lehet leváltani, ha az ellenzéki szavazók egyesítik az erejüket.
Az MSZP vidéki szervezeteiben, főleg a kelet-magyarországiakban egyre népszerűbb az a vélemény, hogy
a pártnak végleg szakítani kellene a liberális irányvonallal,
és azt meg kéne hagyni a Gyurcsány-vonalnak. Stratégiailag könnyen lehet, hogy a baloldal győzelmét segítené elő, ha az MSZP és a Jobbik törekedne szoros együttműködésre, míg a párt liberális vonalát elvinné a DK és a többi kisebb liberális párt.
Ezt a vonalat erősíti, hogy az MSZP és a Jobbik együttesen támogatja azt a népszavazási kezdeményezést, mely szerint a férfiak is 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonulhatnak. Tény, hogy a két párt egyelőre nem jelent meg közös standokkal az aláírásgyűjtési szakaszban, és inkább a szakszervezetekre bízzák az utcai kampányt, de
ilyenre a korábbi ciklusokban egyáltalán nem volt példa.
Az Origo kérdésére hivatalosan mindkét ellenzéki párt tagadta, hogy köztük bármilyen együttműködés lenne, és a jövőben is teljesen elképzelhetetlen, hogy közösen bármilyen akcióban részt vegyenek.
Portálunk kormányzati körökből olyan véleményeket hallott, hogy a két párt együttműködése már az idei veszprémi és tapolcai időközi választáson is nyilvánvaló volt. Szerintük Veszprémben a Jobbik, míg Tapolcán a baloldal nem kampányolt, így segítve a másik ellenzéki erőt. A két ellenzéki párt ezt az együttműködést is határozottan cáfolta.