A Republikon Intézet 2000 fős mintán végzett országos reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP-t az összes választó 25 százaléka, a Jobbikot 15 százaléka, az MSZP-t 13 százaléka, az DK-t 5 százaléka, míg az LMP-t 3 százaléka támogatná. Az Együtt tábora nagyjából 1,5 százalékos, a Magyar Liberális Párt és a Párbeszéd Magyarországért Párt támogatottsága egy százalék alatti. A megkérdezettek 34 százaléka jelenleg bizonytalan.
A biztos szavazó pártválasztók körében a Fidesz-KDNP 38 százalékon áll, míg ebben a körben a Jobbik 25, az MSZP 21 százalékot kapna. A választók 8 százaléka szavazna a DK-ra, míg az LMP tábora 4, az Együtté pedig 2 százalékos. A Liberálisok és a PM ebben a kategóriában is egy százalék alatt áll.
Az elemzés szerint 2015 nyarán a megkérdezettek kétharmada vélte úgy, hogy rossz irányba tart az ország. A Republikon Intézet ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy ez nem teremt reménytelen helyzetet: egyrészt ez az arány volt már rosszabb a 2010-14 közötti időszakban, másrészt az elégedetlenek egy része politikailag inaktív marad, így nem lesz kormányellenes szavazó. A kutatás szerint az emberek fele szeretné azt, hogy a következő választás után már ne a Fidesz kormányozzon.
A Fidesz jelenleg rosszabbul áll, mint 2013 tavaszán, de az összeomlást elkerülte. Bár jelentős,
több, mint harminc százaléknyi szavazó elfordult a kormánypárttól a tavaly tavaszi országgyűlési választás óta,
e szavazók legnagyobb része (hatvan százaléka) egyelőre bizonytalan. Ennek következtében egy most vasárnapi választáson a Fidesz-KDNP valószínűleg többséget szerezne, az ellenzék megosztottsága miatt az egyéni körzetek jelentős részét megnyerné.
A felmérés szerint a Jobbik sokkal erősebb, mint 2013-ban volt, második helyét azonban csak a baloldal megosztottságának köszönheti.
A baloldali, liberális ellenzéki pártok összeadott támogatottsága ugyanis messze megelőzi a Jobbik eredményét
és közelebb van a Fideszéhez. Jelenleg a teljes népesség 15 százaléka választaná a Jobbikot, 2013 tavaszán 10 százalékon állt a párt.
Az MSZP 13 százalékos támogatottságával egyedül több szimpatizánst tud maga mögött, mint a többi baloldali párt összesen,
a baloldali szavazatok kétharmadát a szocialista szavazók adják. A tavaszi ötpárti összefogásból az MSZP mellett egyedül a DK lenne képes önerőből bekerülni a parlamentbe.
A másodlagos pártpreferenciák azt mutatják, hogy nincs átjárás a két politikai oldal között. A kormánypárti szavazók egy százaléka választaná az MSZP-t, ha nem szavazhatna a Fideszre és ugyanez az arány a másik irányból is. De nincs átmenet az MSZP és a Jobbik között sem, mindössze 4-7 százalék nyilatkozott úgy, hogy saját pártja hiányában a másikra szavazna.
Politikai oldalon belül már más a helyzet:
a Fidesz és a Jobbik kölcsönösen nyitott egymás felé,
a szavazók negyede-hatoda adott esetben átszavazna a másik jobboldali pártra. A baloldalon belül még egyértelműbb a helyzet: a Demokratikus Koalíció szavazóinak 60 százaléka szavazna az MSZP-re, ha saját pártját nem tudná választani, fordított esetben a szocialista szavazók 40 százaléka tenné ugyanezt a DK irányába.
A kutatás szerint az MSZP továbbra is az idősek körében a legnépszerűbb, míg a Jobbik legerősebb terepe a legfiatalabb korosztály – ebben a két korcsoportban a két ellenzéki párt egyaránt befogta a Fideszt. A baloldali, liberális ellenzéki pártok jelenleg is Budapesten a legerősebbek, az Együtt, PM, Liberálisok valamint az LMP pedig a főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezők körében a legnépszerűbb.
Menekültkérdésben a magyar társadalom igen elutasító: kétharmaduk szerint veszélyt jelentenek, így nem kéne beengedni az országba és csak ötödük véli úgy, hogy Magyarországnak kötelessége lenne befogadni őket.
A baloldali-ellenzéki pártok szavazóinak mintegy harmada befogadópárti, ami tehát az országosnál jóval magasabb arány, ám azt jelenti, hogy köztük is az elutasítás a többségi álláspont. A kormánypárti szavazók között látjuk a legerősebb ellenszenvet:
a Fidesz-szavazók még a Jobbiknál is nagyobb arányban utasítják el a befogadás gondolatát.