Németország nemzeti színei, német mondatok, pengés szögesdrót mellett szaladó emberek – így néz ki az a mozdony, amelyet a páneurópai piknik emlékére díszítettek fel vasutasok, még a menekültválság kirobbanása előtt.
Ez a mozdony tolt be ma reggel a Keleti pályaudvarra egy olyan vonatot, amelyre végül a nap főszereplői ültek fel.
A vonatot ugyanis megrohamozták a Németországba vágyó, de Budapesten rekedt menekültek. Ők az után jutottak be a pályaudvarra, hogy a rendőrök majd' 24 órás Baross téri veszteglés után megnyitották előttük a pályaudvart.
A menekültek egy dologról nem tudtak, vagy nem akarták tudomásul venni: Magyarországról csütörtökön nem indult vonat Nyugat-Európába. Ezt az információt ugyan angolul is bemondták a pályaudvaron, de a nagy fejetlenségben szinte senki sem figyelt a tájékoztatásra. Miután a családok, nők, férfiak és gyerekek megtöltötték az első vonatot, a rendőrök becsukták az ajtókat, a szerelvény pedig elindult. A vonaton az Origo tudósítója is ott volt, és percről percre beszámolt az eseményekről. Elmondta, hogy az út alatt jó volt a hangulat, neki például többször át akarták adni a helyüket, látva, hogy magyar.
A feszültség akkor kezdett nőni, amikor a szerelvény megérkezett Bicskére, és onnan nem ment tovább.
Ahogy a rendőrök is megjelentek a vonat mellett, a menekültek tüntetni kezdtek a vonaton. "No camp, no camp", azaz "nem a táborba" – hallatszott több helyről is a skandálás. A vonaton ülő migránsok jól sejtették: a rendőrök tényleg a helyi, bicskei menekülttáborba akarták őket elvinni.
Elkezdődött a huzavona. Néhányan az álló vonat mellé, a sínek közé vetették magukat. A vonaton egyre elviselhetetlenebb lett a hőség, rosszul is lett valaki. A rendőrök hoztak vizet, de tőlük nem akarták elfogadni a flakonokat a menekültek, végül civilek tudtak segíteni.
A rendőrség kitessékelte az újságírókat a peronról, miközben ellentmondó hírek kaptak szárnyra arról, hogy műveleti terület lett-e peron.
A menekültek közül néhányan feladták, maguktól szálltak fel a buszra, de volt, akit a rendőrök vittek el. Ilyen, és ehhez hasonló jelenetek ismétlődtek az állomáson órákon át. Később újabb vonatok érkeztek Bicskére, de Győrben és a városhoz közeli Nagyszentjános állomáson is megpróbálták leszállítani az embereket a vonatokról.
Bicskén a rendőrök egyezkedtek a tüntető menekültekkel, a politikusok is keményeket mondtak. Délelőtt az Európai Parlament elnökével, Martin Schulzcal tartott közös sajtótájékoztatót Orbán Viktor miniszterelnök, és közölte: senki sem hagyhatja el Magyarországot regisztráció nélkül.
Szerinte ez nem egy EU-s probléma, hanem Németország problémája.
Senki nem akar Magyarországon maradni, Németországba tartanak. A mi dolgunk, hogy regisztráljuk őket – hangsúlyozta Orbán Viktor. A miniszterelnök egész napos brüsszeli látogatásának végén is sajtótájékoztatót tartott, ahol azt mondta, hogy a legfőbb cél az unió határainak megvédése. A miniszterelnök szerint nem lehet mindenkit beengedni Európába. Azt is mondta, hogy – hasonlóan az uniós vezetőkhöz – Magyarország sem szereti a kerítést, de senkinek nincs jobb ötlete.
Lázár János a kormányinfón arra kérte a német követség munkatársait, hogy menjenek el a Keletibe a bevándorlókhoz, és magyarázzák el nekik, mi az álláspontjuk. Álljanak eléjük, és mondják el, mi vár rájuk, milyen feltételeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy Németországba jussanak.
A bevándorlókat pedig arra biztatta, menjenek el a német követségre Budapesten, és kérjenek vízumot.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a német belügyminisztérium államtitkára azt tanácsolta, válogassanak ki a magyarok 250–300 embert a menekültek közül, engedjék fel őket a vonatra, de a sajtónak semmiképpen ne szóljanak. A budapesti német nagykövetségen azt közölték, egyelőre nem kívánnak reagálni az elhangzottakra.
Lázár János a menekültek érdekében kezdeményezett egy vizsgálatot is az Origo cikke után. Azt írtuk, hogy a nemzetközi jegyek egy részét – jellemzően a kedvezménnyel vásároltakat – nem lehet visszaváltani, a többit is csak bizonyos feltételekkel. A 40 euró feletti összegnél csak a MÁV ügyfélszolgálatain kérhető visszatérítés, ami szintén forintban történik – méghozzá azon a vásárláskori árfolyamon, amit a jegyen is feltüntettek.
Ám az összeget csak bankszámlára utalja a MÁV, a 40 eurónál drágább jegyeknél eddig sem volt, és most sincs mód készpénzes visszafizetésre - magyarázta a szóvivő. Ha a menekültnek nincs bankszámlája – ez gyakori, vagy ha van, a hozzáférhetősége korlátozott lehet –, akkor a magyarországi tartózkodási helyére, egy befogadóállomásra tudja küldeni a pénzt a MÁV. Csakhogy az érintettek napok óta jobbára a budapesti Baross téren, a pályaudvar előtt tartózkodnak, nem menekülttáborban.
„A térre nem tudjuk kivinni a pénzt.”
Ezt mondta a szóvivő.
Lázár János viszont úgy gondolja, a MÁV-nak korrektül kell eljárnia a tájékoztatást és a jegykezelést illetően is. Azt mondta, olvasta az Origo idevágó cikkét, és megkérte a MÁV vezérigazgatóját, hogy tájékoztassa a részletekről, így a jegyvisszaváltás folyamatáról, lehetőségeiről a nyilvánosságot.