Mi döntjük el, Máltára, vagy Lettországba kerülnek-e a menekültek

Röszke, 2015.09.08.

Nagy feladatot kap Magyarország, ha az uniós miniszterek elfogadják a menekültek áthelyezésére vonatkozó rendkívüli javaslatcsomagot. Brüsszel tervei szerint ugyanis a magyar hatóságok dönthetik el, ki hova kerüljön, a fogadó országok pedig csak a legritkább esetben mondhatnak nemet. Arra azonban még senki nem tudja a választ, mi történik, ha egy menekült nem akar abban az országban maradni, ahova került. 

Sok múlik majd Magyarországon, ha az európai uniós miniszterek elfogadják a menekültek áthelyezésére vonatkozó rendkívüli javaslatcsomagot. Az Európai Bizottság már hétfőn dönteni akar az intézkedésről, amely indítványozza: a tagállamok vállaljanak kötelezettséget 120 ezer menekült befogadására Olaszországból, Görögországból és Magyarországból. A korábbi, 40 ezer emberről szóló javaslattal együtt így összesen 160 ezer menekültet osztanának szét maguk között az uniós országok.

Menekült kislány Röszkén: rajtunk is múlhat, melyik országba kerül Fotó: Polyák Attila - Origo

Az Európai Bizottság

Olaszországból 15 600, Görögországból 50 400, Magyarországról pedig 54 ezer

nemzetközi védelemre szoruló személy áthelyezésére tett javaslatot.Lényegben tehát tőlünk vinnék el a legtöbb menekültet, de eddig nem volt teljesen világos, hogyan, és miként képzelnék el mindezt. Uniós tisztségviselők egy csütörtök délelőtti háttérbeszélgetésen több részletet is elárultak, de ugyanitt az is kiderült: néhány kérdés nekik sem világos.

Csak pénzért lehet kimaradni

A kvótarendszert több tagállam – köztük Magyarország – ellenzi, de ha hétfőn mégis elfogadják a miniszterek,

sok lehetőségük nem lesz, hogy kimaradjanak belőle.

A menekültek befogadása kötelező jellegű lesz, kivételt pedig tényleg csak rendkívüli esetben tesznek, ilyen lehet egy esetleges természeti katasztrófa, vagy nem várt gazdasági helyzet.

Jean-Claude Juncker javaslatcsomagáról akár már hétfőn dönthetnek Forrás: AFP/Frederick Florin

Ha ez alapján valaki ki akar maradni, a tagállamnak jeleznie kell, az Európai Bizottság pedig eldönti, hogy jogos-e a kérése, és akkor is csak egy évre kaphatna mentességet, és

be kellene fizetnie bruttó nemzeti össztermékük két ezred százalékát.

Bíróság elé kerülhet, aki nemet mond

Jogos a kérdés, hogy mi történik akkor, ha egy tagállamban semmi rendkívüli esemény nem történik, mégsem hajlandó menekülteket befogadni. Az uniós képviselők szerint ilyenkor a jogszabályi keretek szerint járnak majd el, a renitens országokat akár az Európai Bíróság elé is cibálhatják.

Röszkéről a spanyol tengerpartra

Mint írtuk, ha elfogadják a javaslatot, akkor Magyarországról 54 ezer menekültet venne át a többi uniós tagállam. Közülük 1638 Ausztriába, 2054 Belgiumba, 720 Bulgáriába, 479 Horvátországba, 123 Ciprusra, 1340 Csehországba, 168 Észtországba, 1079 Finnországba, 10 814 Franciaországba, 14 149 Németországba, 237 Lettországba, 351 Litvániába, 198 Luxemburgba, 60 Máltára, 3246 Hollandiába, 4179 Lengyelországba, 1383 Portugáliába, 2091 Romániába, 676 Szlovákiába, 284 Szlovéniába, 6719 Spanyolországba, 2011 pedig Svédországba kerülne.

Az, hogy mely országba hányan kerüljenek, egy kötelező elosztási kulcs alapján dőlt el. Kialakításakor 40 százalékos súllyal vették tekintetbe a tagállam lakosságát, szintén 40 százalékkal a GDP-jét, 10 százalékkal azt, hogy 2010 és 2014 között a tagállam egymillió lakosra vetítve hány embernek adott menedéket, valamint szintén 10 százalékos súllyal a munkanélküliségi rátát.

Még ha be is vezetik a kvótarendszert, az természetesen nem jelenti azt, hogy minden embert befogadnak. Az Európai Bizottság tervei szerint azokat helyezik át, akik nyilvánvalóan nemzetközi védelemre szorulnak, és akiknek egyébként is a legtöbb esélyük van arra, hogy menekültstátuszt kapjanak.

Ők a szíriaiak, az irakiak és az eritreaiak.

Az áthelyezéssel nem kapnak automatikusan menekültstátuszt, menedékkérőknek fognak számítani (a különböző fogalmakat ebben a cikkünkben magyaráztuk el). Annyi lesz a különbség, hogy a menekültügyi eljárást a fogadó országnak kell majd lefolytatnia, így levéve a terhet Olaszországról, Görögországról és Magyarországról.

A fogadó országok csak rendkívüli esetben mondhatnak nemet Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Magyarország választ

A javaslat egyik legfontosabb része arra vonatkozik, ki választja majd ki azt a 160 ezer menekültet, akiket áthelyeznek. A válasz: Olaszország, Görögország és természetesen Magyarország. Tehát

54 ezer ember jövőbeli sorsa hazánkon múlik majd.

A válogatás persze nem bemondásra, vagy ránézésre megy majd. Minden menekült esetében egyéni szempontok alapján döntik majd el, hova kerüljön.

Figyelembe veszik az esetleges nyelvtudást, a szakértelmet, az iskolázottságot és azt is, van-e családtagja valamelyik uniós államban.

Erről Magyarország is folyamatosan konzultál majd a fogadó országokkal. Mindebben európai uniós szakértők is segítik majd őket, a határokon pedig az Europol is jelen lesz, hogy segítsen kiszűrni az esetleges terroristákat.

A legtöbb menekült Németországba szeretne menni, de az áthelyezettek közül csak 15 ezren juthatnak el oda Forrás: AFP/Christof Stache

Ha már kijelöltek egy tagállamot, ahova el kell vinni a menekültet, a választott országnak kötelező befogadnia őt. Nemet csak rendkívüli esetben mondhat, például ha saját titkosszolgálati jelentései alapján be tudja bizonyítani, hogy az érintett menekült biztonsági kockázatot jelent.

De mi van, ha nem marad ott?

Arra azonban még az uniós szakértők sem tudják a választ:

mi történik, ha a menekült nem hajlandó a befogadó országban maradni,

azaz például Lengyelországba kerül, de átjár Németországba feketén dolgozni. Ellenőrizni nem lehet, hiszen nincsenek belső határok, viszont jogilag ez nem megengedett, mert a befogadó országban kell maradnia, és ott is kell munkát vállalnia.

Nem tudni, mi lesz, ha nem akarnak maradni Forrás: Polyak Attila

Információink szerint erre nincs még megoldás. A nyilatkozó szakértők szerint elképzelhető lenne, hogy a menekülteknek bizonyos időközönként jelentkezniük kellene a hatóságoknál, de azt sem tartják lehetetlennek, hogy ne pénzben, hanem juttatásban kapják a támogatást. Végső megoldásként szóba jöhet az is, hogy ha már többször is átment egy másik országba, akkor

az ottani hatóságok megtiltsák a belépését, d

e ellenőrzés nélkül ez elég nehezen elképzelhető.

Biztonságos országból is jöhetnek

Az Európai Bizottság hétfőn dönt arról is, hogy mely országokat tekinti biztonságosnak. Ez nem jelenti azt, hogy ezekről a helyekről ne adhatna be bárki menekültkérelmet, legfeljebb gyorsabban bírálják el, hiszen eleve abból a feltételezésből indulnak ki, hogy az illető biztonságos helyről érkezett. Példaként Törökországot hozták fel, amely ugyan biztonságos, ennek ellenére a jelentkezők 25 százaléka megkapja a menekültstátuszt.

Nem tudni, mi lesz, ha sokkal többen jönnek Forrás: MTI/Ujvári Sándor

Gondot okozhat, hogy a dublini rendelet a kvóták bevezetése ellenére is ugyanúgy érvényben maradna. Tehát a 120 ezres látszámon felül érkezőket ugyanúgy azoknak az országoknak kellene regisztrálnia – így Magyarországnak – ahol először beléptek az unió területére.

„Ha az áthelyezés működik, akkor Dublin is működik. Ha nem, akkor 2016-ban újra át kell gondolni a szabályozást”

– mondták szakértők.

Két éves végrehajtás

Ha hétfőn el is fogadják a rendkívüli javaslatot, az nem jelenti azt, hogy azonnal megkezdődhet a 160 ezer menekült áthelyezése. Az Európai Bizottság ugyanis

két éves időtartamot adott a terv végrehajtására.

Ha pedig addig még többen érkeznek, még az is lehet, hogy útközben változtatnak rajta.