Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Három hónapon belül már másodszor fordul Orbán Viktor miniszterelnökhöz a főpolgármester a BKV finanszírozása ügyében – a jelek szerint júniusi levelét nem követték érdemi lépések a kabinet részéről. Tarlós István éreztette a kormánnyal, hogy 25 év után ideje lenne hosszú távon kiszámítható módon rendezni a közösségi közlekedés finanszírozását.
Levélben fordul a főpolgármester a miniszterelnökhöz a BKV finanszírozása, az utazási kedvezmények átalakítása és a dugódíj ügyében – jelentette be szokásos tájékozatóján, a Budapestinfón Tarlós István. "Pénzért rohangálni nem örömteli dolog, de muszáj" – mondta Tarlós.
A közösségi közlekedés alulfinanszírozottságának megszüntetését kérve a főpolgármester legutóbb júniusban fordult Orbán Viktorhoz
– a jelek szerint előrelépés azóta sem igen történt.
A főpolgármester emlékeztetett: a tömegközlekedés biztosítása nem a főváros passziója, hanem törvényi kötelezettség, az államtól átvett feladat, ami "messze túlnyúlik a főváros határán át az agglomerációba". Az agglomerációs közlekedés fenntartása a fővárosnak évente 15,9 milliárd forintjába kerül, miközben az ebből származó díjbevétel csak 4,2 milliárd forint.
Ezeket a témákat érinti levelében Tarlós:
Budapest kötelessége a törvény szerint a közigazgatási határig tart, utána elvileg egy centiméterrel sem – mondta a főpolgármester, megjegyezve, hogy ennek ellenére a főváros 26 települést, összesen 350 ezer embert érintő közösségi közlekedést – köztük öt HÉV-vonalat – működtet az agglomerációban.
Ennek évi 16 milliárdos költségéhez pedig egy fillérrel sem járul hozzá az állam – emlékeztetett Tarlós –, míg a MÁV az elővárosi vasútvonalak működtetésére 38 milliárdos költségtérítést kap az államtól. Valamennyivel beszállnak ugyan az agglomerációs települések, de egy reális költségmegosztás esetén nekik a mostani hozzájárulásuk hússzorosát kellene fizetniük, ami Tarlós szerint képtelenség.
Az agglomerációs finanszírozásnál is nagyobb gond a főváros számára, hogy a kormány egyre csökkenti a korábbi pénzügyi hozzájárulását a budapesti közlekedéshez. Mint arról az Origo is beszámolt, az állam idén nyár elején – négy év késéssel – beváltotta ugyan az ígéretét, és átvette a BKV teljes, 52,3 milliárd forintnyi adósságát, ám ez könnyen újratermelődhet.
A fővárosi közösségi közlekedésre a tavalyi 33 milliárd forinttal szemben az idén 24, jövőre 18, 2017-ben 15, 2018-ban pedig csak 12 milliárdot szán az állam. Ehhez képest
a közösségi közlekedés az idén 165 milliárd forintba kerül, és mintegy 20 milliárd hiányzik ebből,
miután az állam 24 milliárdot, a főváros és a kerületek pedig összesen 46 milliárdot tesznek hozzá a 80 milliárdos díjbevételhez.
Eközben a főváros meg sem kapta az idei 24 milliárdos támogatási összeget – árulta el a Tarlós. Hónapok óta a szaktárcánál "parkol" a támogatási szerződés, amit már a nyár elején jóváhagyott a fővárosi közgyűlés. Van azért tartaléka a fővárosnak, de a Főgáz-részvényekért az államtól kapott 42 milliárd forinthoz a főpolgármester szerint nem szívesen nyúlnának, azt fejlesztésekre tartogatják.
A főpolgármester javasolja a kormányfőnek az utazási kedvezmények felülvizsgálatát és a rendszer átalakítását, miután az utazások 12 százaléka ma díjmentes. A főváros kiszámolta:
a bevételkiesés ellensúlyozására a kedvezményes bérletek árát csaknem 80 százalékkal kellene emelni,
ami viszont Tarlós szerint is "nehezen vállalható politikailag, továbbá szembemegy a rezsicsökkentés elvével".
Tarlós István úgy fogalmazott: az állam már 26 éve ad hoc jelleggel biztosítja a közösségi közlekedés költségeinek fedezetét, a főváros pillanatnyi likviditási, pénzügyi helyzetéhez igazítva a támogatást. Ebből vannak a viták, a város pénzügyi helyzete ugyanis változhat, a BKV működési költségei viszont állandóak – hívta fel a figyelmet a főpolgármester.
A főpolgármester jelezte: bízik a kormányban és a miniszterelnökben, szeptember végére várja a döntést a BKV finanszírozásáról. E nélkül
2018-ra a főváros működési hiánya elérheti a 30 milliárd forintot is
– figyelmeztetett Tarlós. A kormányzati döntésről azt mondta, "sokan fogják szívni a fogukat, a legvalószínűbb, hogy a főváros, a kerületek és az agglomeráció egyszerre".
Akik úgy látják, hogy a fővárosnál és a BKV-nál mérhetetlen pazarlás folyik, ezért sok a tartalék, ami a közösségi közlekedésre fordítható, azoknak Tarlós István azt üzente, vegyék át a finanszírozás minden nyűgével a feladatot, próbálják meg kihozni ugyanennyiből, ő pedig havonta megkérdezi majd, mi folyik itt.
Neveket ugyan nem említett Tarlós, de mint arról az Origo beszámolt, a fővárosnál kiverte a biztosítékot Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter májusi ötlete. Varga az Origónak adott interjújában a fővárosi tömegközlekedés szervezeti és financiális átalakítását sürgette.
Később Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter is arról beszélt, hogy támogatják ugyan a fővárosi közlekedési reformokat, de egyelőre nem látják világosan, mibe is öntik a közpénzt. Lázárral folytatott vitáikra utalva Tarlós most annyit jegyzett meg: "hallgatólagosan megállapodtunk Lázár Jánossal, hogy ezt a szórakoztató operettműsort befejezzük".
