Míg más nagyvárosokban általában 120 centiméter magas beengedőkapuk működnek a metrókban, Budapesten másfélszer ekkora,
180 centis fizikai akadállyal szerelteti fel a kapukat a megrendelő Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt.,
így (hacsak nem olimpikon magasugró az ember) lehetetlen lesz átugrani - és betörni is - a biztonsági üvegből készült kapukat, amelyeket 2017-ben kezdenek felszerelni.
Percenként 20-25 embert ereszt majd át az az automata kapu, amiből összesen 800-900 darabot szerelnek fel Budapest metróállomásain és a forgalmasabb HÉV-megállókban. A beléptetőkapukat és az egész elektronikus jegyrendszert leszállító, 1872-ben alapított német Scheidt & Bachmann cég a minap az Európai Mobilitási Hét budapesti eseményén mutatta be a majdani kapukhoz hasonló egyik berendezését.
Minden állomáson lesznek a normál kivitelnél szélesebb kapuk is, így
a babakocsival, kerekesszékkel vagy nagyobb bőrönddel közlekedő utasok is kényelmesen áthaladhatnak majd,
itt a tempó is ráérősebb lesz, mert ezek áteresztőképessége percenként 15-20 ember - mondta az Origónak Hraboczki Márton, a német cég magyar leányvállalatának ügyvezető igazgatója.
A tavaly októberben a BKK-val aláírt szerződés alapján
a német cég a 28 milliárd forintos megbízási díjért komplex rendszert szállít Budapestnek.
Ennek része a saját fejlesztésű, a budapesti igényekre szabott szoftver és elszámolórendszer, a metrókapukon kívül több mint 10 ezer, a felszíni járművekre - buszra, villamosra és trolira - szerelt érvényesítőkészülék és további 450, HÉV állomásokra kihelyezett talpon álló érvényesítőkészülék.
Nagyrészt hitelből
Az elektronikus jegy- és bérletrendszer bevezetéséhez szükséges beruházásokat részben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által nyújtott hitel fedezi 54,5 millió euró (mintegy 16 milliárd forint) értékben, valamint a fővárosi önkormányzat is hozzátesz ehhez 5,3 milliárd forintot.
A csomag része az 1,5 millió darab chipes utazási kártya, illetve további 9 millió darab egyszer használatos, papíralapú jegy legyártása is. A 28 milliárdos összeg tartalmaz még 600 mobil ellenőrző készüléket és a 300 fővárosi BKK-automata átalakítását, hogy elektronikus kártyát, illetve jegyet lehessen vásárolni belőlük, valamint az egész rendszer üzemeltetési díját 5 évre.
A rendszer háromféle terméktípust különböztet majd meg.
Lesz a hagyományos bérletet kiváltó, bármekkora összeggel feltölthető, bankkártya méretű utazási kártya, amiből fényképes és anonim változat is készülhet.
Előbbit csak a tulajdonosa használhatja, míg utóbbi szabadon átruházható mondjuk családtagok között - magyarázta Bárány Sebestyén, a cég szolgáltatási igazgatója.
A harmadik a bankkártya méretű, de nem plasztik, hanem alumíniumantennával ellátott, papíralapú okosjegy, ami az egyszer használatos menetjegyeket váltja ki.
Akinek az egyre elterjedtebb, PayPass rendszerű, érintésmentes bankkártyája van, egyik utazási kártyára sem lesz szüksége,
mert bankkártyája használatával egyszerűen, gyorsan kifizetheti az utazás díját.
Mi változik az új rendszer bevezetésével?
A bérletigazolványt felváltja a megszemélyesített chipkártya, a papír bérletszelvény megszűnik. A chipkártya hasonlóan működik majd, mint egy bankszámla, a hozzá tartozó bankkártya, illetve a pénz, ami a számlán van. Lehetőség lesz a bérlet automatikus meghosszabbítására vagy - a kártya elvesztése esetén annak - letiltására és a bérlet új kártyára való áttöltésére, akár interneten is. A diákok a tervek szerint az új diákigazolvánnyal tudnak chipkártyás bérletet vásárolni.
A jeggyel rendszeresen utazóknak is szükségük lesz - anonim vagy megszemélyesített - chipkártyára, amelyre előre kell pénzt feltölteniük. Az eddig megszokott jegyeket felváltja az időalapú jegy, amely érvényességi idején belül (például 30 vagy 60 perc) korlátlan átszállást, utazást tesz lehetővé Budapesten, ezért minden fel-, és átszálláskor érvényesíteni kell. Ez olcsóbb lesz a jelenlegi vonaljegyhez képest, hiszen nem kell új jegyet érvényesíteni átszálláskor. Anonim kártya vásárolható majd a BKK automatáiból, feltölteni pedig akár az interneten is lehet.
Azok az alkalmi utasok, akik rendszertelenül és ritkán, évente egyszer-kétszer használják a budapesti közösségi közlekedést, és ezért nem rendelkeznek sem anonim, sem megszemélyesített kártyával, egy papíralapú okoskártyával (smart paper) utazhatnak. Ez Budapest határán belül az érvényességi idő alatt (például 30 vagy 60 perc) korlátlan átszállásra jogosít. Egyszeri használat után eldobható, hiszen újabb utazási jogosultság nem vásárolható vele. A jegy a BKK automatáiból elérhető lesz.
Az érvényesítés a metrón belépéskor a kapukba épített új érvényesítőkészülékhez érintéssel történik majd - bérleteseknek, ingyen utazóknak és jegyeseknek is. Buszon, villamoson, trolibuszon a járművekre telepített érvényesítő készülékhez érintéssel lehet érvényesíteni a kártyát, jegyet. A HÉV-en a főbb állomásokon a kapuknál, a metróhoz hasonló módon, máshol a megállóhelyeken a peronra telepített érvényesítőkészülékeknél kell érvényesíteni induláskor és érkezéskor is.
Az elektronikus jegyrendszer bevezetésével az ellenőrök hordozható készülékekkel fogják ellenőrizni a jegyek és bérletek érvényességét. Gyorsabb és könnyebb lesz majd a kontroll. A felszíni véletlenszerű ellenőrzés megmarad, a metrókban az állandó beléptetési ellenőrzést a kapuk váltják ki.
A Scheidt & Bachmann cég vezetői az Origónak elmondták, hogy a rendszer könnyen nyomon követhetővé teszi a közösségi közlekedésre költött pénz felhasználását, hiszen
minden érvényesítésnél kiírják majd a készülékek, hogy az adott chipkártyáról mennyit vont le a rendszer,
illetve azt is jelzik, mekkora elkölthető összeg maradt rajta.
A rendszer egyik nagy előnye, hogy a jelenleginél sokkal pontosabb közlekedésszervezést tesz lehetővé, mivel az érvényesítésekkor nyert
anonim adatok kiértékelésével naprakészen követhető, hogy melyik állomáson, vonalon mekkora a forgalom
- ez pedig akár azonnali mentesítő járatok indítását, vagy hosszabb távú forgalomszervezési optimalizálást tesz lehetővé.
A világ 50 országában jelenlévő, 3100 alkalmazottat foglalkoztató cég 58 nagyvárosba szállított hasonló elektronikus jegyrendszert, és metrókapukat is építettek már 8 városban, köztük Bostonba, Dublinba, Pittsburghbe és Ottawába is. Jegykiadó automatából 15 ezernél többet gyártottak. Budapesten utóbbiak a BKK értékesítési pontjain is vannak.
Hraboczki Márton ügyvezető szerint más városokban rendszerük bevezetésével átlagosan 15 százalékkal nőtt a menetdíjbevétel. (Budapesten a BKK egyelőre óvatosan évi 5 milliárdos pluszbevétellel számol a rendszerbe állítás után.)
A rendszer a cég szerint kizárja a hamisítást, és ott, ahol kapukat állítanak fel, a bliccelést is. Minden kártya és jegy egyedi azonosítót kap, az ellenőrző készülékek pedig jelzik, ha ezektől eltérő kóddal ellátott, hamisított jegyet vagy kártyát érzékelnek.
Az e-jegyek mellett vasúti jelzőberendezésekkel, valamint parkoló- és töltőállomás-rendszerekkel is foglalkozó cégcsoport legdinamikusabban fejlődő üzletága az elektronikus jegyrendszer ágazat. A tavalyi, mintegy 300 millió eurós árbevételüknek már ez adta több mint a harmadát.
Az elektronikus jegyrendszer bevezetése több ütemben történik - közölte az Origo kérdésére a BKK. Terveik szerint
2015 végétől a BKK dolgozók kapják meg először a kártyáikat, 2016 tavaszától pedig a 65 éven felüliek válthatják ki.
Az éves és havi Budapest-bérlettel rendelkező utasok elektronikus jegyrendszerbe történő bevonása 2016 végén kezdődik.
Később, 2017 nyarán a többi bérletet használók, végül pedig a jeggyel utazók igényelhetik az utazáshoz szükséges kártyát.
A több ezer jármű érvényesítő készülékekkel történő felszerelése jövő év második felében kezdődik
- közölte a BKK, hozzátéve: a beléptető kapuk telepítése várhatóan 2017 első felében kezdődik majd Budapesten.
A rendszert tehát több lépcsőben vezetik be a fővárosban, először a bérleteket fogják kiváltani, utoljára pedig a jegyeket.
Egy ideig a hagyományos jegyek és bérletek használata még az új, elektronikus rendszerrel párhuzamosan történik majd.
A tervek szerint az első chipkártyákat minden budapesti lakos ingyen kapja majd meg.
Csúszásban
A tervek szerint 2017-ben teljes körűen üzembe álló elektronikus jegy- és bérletrendszert már több mint tíz éve tervezi a főváros. A 2000-es évek közepén Demszky Gábor főpolgármester és Aba Botond, a BKV akkori vezérigazgatója már bejelentették a projektet, ám az az időnként fellángoló tervezési és előkészítési munkákon - jellemzően a BKV és a főváros pénzhiánya miatt - sosem jutott túl. Később, 2013-ban a BKK már optimistán 2014-re ígérte a bevezetés elő ütemét, ám ez a határidő sem teljesült.