Az eddigi kihallgatások alatt még csak marginálisan sem vetődött fel a terrorizmus gyanújának a kérdése a szeptember 16-i röszkei incidens kapcsán három nappal később Győrben – a TEK által – elfogott és kedd óta előzetes letartóztatásban lévő Ahmed H. esetében. Mindezt a 39 éves szír férfi kirendelt ügyvédjétől, Fülöp Évától tudta meg az Origo.
Ez azért érdekes, mert a rendőrség kedden azt közölte, hogy a férfi annak „a Tabligh Dzsamaat (Szövetség a hit terjesztésére) elnevezésű iszlám fundamentalista mozgalomnak a tagja, amelyet a terrorszervezetek radikális személyek egyes célországokba történő bejuttatásához, fedőszervezetként is felhasználnak”. Sőt, Ahmed H. ügyére maga a miniszterelnök is utalt; Orbán Viktor pénteken Bécsben úgy fogalmazott, „ma már beazonosított terroristák vezetésével bűnözők fizikai erővel megtámadták a határt lezáró magyar rendőröket”.
Előzetes letartóztatásba ugyanakkor tiltott határátlépés miatt került, vagyis
a terrorvád gyanúja fel sem merült a vádhatóság részéről.
A szeptember 15-én életbe lépett törvénymódosítások alapján – akár 5 évet is kaphat egy illegális határátlépő – a szegedi törvényszék futószalagon toloncolja ki a határsértő migránsokat, így nem tudni, Ahmed H. ügye miért van még mindig csak nyomozati szakaszban.
Mi az a Tabligh Dzsamaat?
Európai fogalmakkal elég nehéz ezt definiálni, de az Indiában 1927-ben alapított Tabligh Dzsamaat és több tízmillió tagja – akik hivatalosan nem is tagok – küldetésükben leginkább a pesti aluljárókban a jó keresztény életről szónokoló misszionáriusokhoz hasonlíthatók: az igaz hit gyakorlására próbálják rávenni a muszlimokat, merthogy közülük sem jár mindenki rendszeresen mecsetbe, és nem imádkozik naponta ötször – ezt a törekvést ők hurudzsnak nevezik. A hittérítők „másodállásban" utaznak a világban – leginkább Délkelet-Ázsiában –, de semmilyen hierarchia vagy központi utasítás nem köti őket. Az ugyanakkor tagadhatatlan, hogy tevékenységük következtében a hitüket mélyen megélő muszlimok között sokkal könnyebben halászhatnak a hittételeket még komolyabban vevő – vagy épp kifordító – radikális szervezetek. A maláj történész, Farish A. Noor róluk szóló könyvében azt írja: „A Tabligh Dzsamaat nagyon konzervatív, de apolitikus. (...) Számos incidens volt abból, hogy alaptalan híradások születtek Délkelet-Ázsiába érkező al-Kaida-tagokról, akikről a végén mindig kiderült, hogy ártatlan tablighosok. Az a gond, hogy egyes dzsihádisták azzal próbálják elkerülni a feltűnést, hogy tablighosnak álcázzák magukat, amikor egyik helyről a másikra mennek."Fülöp Éva elmondta: védence jogkövető állampolgárnak tartja magát,
kitart amellett, hogy a terhére rótt bűncselekményt nem követte el,
a nyomozóhatóság munkáját pedig mindenben segíti, hiszen tisztázni kívánja a szerepét. Állítása szerint az egymással szemben álló felek – rendőrök és migránsok – közötti békítő szándékkal közelített a röszkei határállomást védő rendőrsorfalhoz: csitítani kívánta a hőzöngőket. Ezzel ellentétes információt a nyomozók egyelőre nem tudtak felmutatni.
Amikor pedig megtudta a rendőröktől, hogy – az ott futótűzként terjedő hírekkel ellentétben – az átkelőt valóban nem nyitják meg, családjával együtt azonnal más útvonal után nézett – Győrbe a határzár óta „használatos” helyszínek érintésével jutott.
Merthogy – elmondása szerint – Ahmed H. a Szíriából elmenekült közeli rokonait kísérte: mivel ő maga hosszabb ideje Cipruson él, Törökországban csatlakozott a családtagjaihoz. Úgy tudjuk, Németországba igyekeztek, Ahmed H. pedig, amint biztonságban tudta volna a családját, indult volna vissza Ciprusra.
Az Origo azt is megtudta: a férfinál összesen kilenc útlevelet találtak (egyes híradások hetet emlegettek). Ebből az egyikben – a sajátjában – érvényes schengeni vízum volt, a több nyolc pedig elmondása szerint a családtagjaié. „Mivel a szakértői vélemény szerint – ahogyan azt az ORFK szóvivője is már nyilvánosságra hozta –, az összes útlevél és a bennük szereplő adatok eredetiek, így nincs ok azt feltételezni, hogy ne a H. család tagjai lennének az útlevél-tulajdonosok” – mondta Fülöp Éva.