Jót akar a feleségének? Menjen gyedre!

Little girl and father making faces

Magyarországon még mindig az a természetes, ha a nők maradnak otthon a gyerekkel, pedig kutatások bizonyítják, hogy a társadalomra is jó hatással van, ha hamarabb visszatérnek a munkaerőpiacra. Az Együtt apahónapokat vezetne be, az ötletet pedig több más párt parlamenti képviselője is támogatja. Előtte azonban még el kell érni, hogy Magyarországon ne tekintsék lúzernek az otthon maradó apákat, és karrieristának a dolgozó anyákat.

Nézzen körül a környezetében: hány olyan édesapát ismer, aki akár hónapokra is otthon maradt a kisgyermekével, miközben az édesanya dolgozik? Valószínűleg egyet sem. Magyarországon az elmúlt hatvan évben

természetessé vált, hogy mindkét szülő dolgozik, a csecsemőkkel viszont a nők maradnak otthon.

Az apák az ország jelentős részén nagyon kis részt vállalnak a gyermeknevelésből, még akkor is, ha kifejezetten igényelnék, hogy többet lehessenek a picivel.

A gyereknek és az anyának is jót tesz, ha az apa megy gyedre Forrás: PhotoAlto/Sigrid Olsson

Az anyaság csapdája

Szakértők szerint a jelenlegi családmodellért a nők súlyos árat fizetnek. Maguk között a jelenséget úgy hívják: az „anyaság csapdája”. De mit is jelent ez pontosan? Azzal mindenki tisztában van, hogy a kisgyermekes anyukák sokszor évekre elszakadnak a külvilágtól, ami akár depresszióhoz, elmagányosodáshoz is vezethet. Az igazi megpróbáltatások mégis akkor kezdődnek, amikor az anyuka visszamegy dolgozni.

A kisgyermekes anyáknak drámaian megváltozik a helyzete a munkaerőpiacon.

A munkavállalók nem szívesen alkalmaznak olyan nőket, akiknek minden délután az oviba kell rohanniuk, és soha nem lehet tudni, mikor kell otthon maradniuk, mert a pici megbetegedett. Nem csoda, hogy a nők sokszor kénytelenek a képzettségüknél alacsonyabb státuszú munkát elvállalni, kevesebb fizetésért.

Sok családban összefogás kell, hogy anyagilag és idővel is bírják a gyermeknevelést Forrás: MTI/Varga György

Így nem lesz nyugdíj

Ami még ennél is rosszabb,

a többség beletörődik a helyzetbe,

abba viszont senki nem gondol bele, hogy emiatt a nyugdíjuk is alacsonyabb lesz. Ez nemcsak Magyarországra, hanem az egész Európai Unióra jellemző.

A nyugati uniós országokban sokkal nagyobb a nők és a férfiak nyugdíja közötti különbség, mint Kelet-Európában, és ennek is a gyermeknevelés az oka.

Elveszett nemzedék

Luxemburgban „elveszett generációnak” hívják azt a több tízezer nőt, akik a hatvanas években főállású anyaként otthon maradtak, mert férjük egy fizetésből is el tudta tartani a családot. Csakhogy míg ötven éve szinte ismeretlen volt a válás, a kétezres évek elejére ezek a házasságok felbomlottak, a nők viszont több évtizednyi kihagyás után nem találtak maguknak állást, így nyugdíjuk sem lett.

A nők önbecsülésének sokat segít, ha hamarabb visszamehetnek dolgozni Forrás: Thinkstock

„A válóperemen azt mondta a bíró, hogy keressek magamnak munkát. Könyvelő a végzettségem, de a nyolcvanas években dolgoztam utoljára. Azóta olyan változások történtek a szakmámban, amit nem tudok bepótolni. Ha a fiaim nem támogatnának, a nyugdíjamból nem tudnék megélni” – mesélte egy, a nyugdíj mellett dolgozó luxemburgi újságíró.

Íme az apahónapok

A nők munkába állásának elősegítése már sokszor napirendre került, és a kormány is több intézkedéssel, például a gyed extrával próbálja ösztönözni az anyukákat arra, hogy menjenek vissza dolgozni. A témát most az Együtt vette elő, a párt javaslatcsomagjában az is szerepel, hogy

legyenek apahónapok.

Ennek lényege, hogy a gyed 18 hónapos időtartamából legalább három hónapot az apa vegyen ki. Ha nem veszik igénybe, akkor a gyed időtartama 15 hónapra csökken.

A párt azt is javasolja, hogy vezessenek be bölcsődei utalványokat. Az a dolgozó szülő, aki a gyes meghatározott részét nappali gyermekellátási intézményben felhasználható utalványban igényli, 50 százalékkal magasabb támogatást kapna. Ezenfelül létrehoznák a gyermekbarát munkahely minősítési rendszert is.

Nem várt támogatás

Mielőtt bárki azt gondolná, hogy a javaslatot csak az ellenzéki párt támogatja, egy szerdai konferencián hamar kiderült: ebben a kérdésben akár még a parlamenti pártok is képesek egyetérteni. Az eseményen részt vett parlamenti képviselők közül a legtöbben azt állították, hogy

nem tartanának diszkriminatívnak egy ilyen intézkedést,

csak szerintük a három hónapot a 18 hónapon felül kellene adni az apáknak.

Norvégiában már régóta működik a modell Forrás: PhotoAlto/Sigrid Olsson

Szelényi Zsuzsa, az Együtt parlamenti képviselője szerint az apahónapok nemcsak a nőknek, hanem a férfiaknak is nagyon jót tennének. Intenzívebb kapcsolat alakulna ki a gyermek és az édesapja között, ami tudományos kutatások szerint jó hatással van a kicsi későbbi fejlődésére is.

„A modell működőképes, mert azokban az országokban, ahol korábban már bevezették ezt az intézkedést,

tíz év elteltével az apák 70 százaléka igénybe vette”

– mondta.

A csehek már meglépték

Mielőtt bárki azt hinné, hogy az apák csak a skandináv országokban maradnak otthon a gyermekükkel, érdemes körülnézni a visegrádi négyeknél is. Bár Lengyelországban és Csehországban sokkal kevesebb a bölcsődei férőhely (körülbelül a gyermekek öt százaléka jut ellátáshoz), mint nálunk (17 százalék), a szomszéd országok már sokat tettek azért, hogy megvalósuljon a nemek közötti egyenlőség.

Csehországban a minisztérium már készíti az előterjesztést az apahónapokról”

– mondta Kováts Eszter, a Friedrich-Ebert-Stiftung alapítvány budapesti projektvezetője.

Északon sem fenékig tejfel

Azt persze a szakértő is elismerte, hogy az idáig vezető út nem volt egyszerű, a cseh sajtóban keményen bírálták a kormányt a döntésért. De még az állandó példaként felhozott Norvégiában sem ment egyik napról a másikra az édesapák bevonása a gyermekellátásba. Érdekes módon azonban az északi országban

nem az apákat, hanem a munkáltatókat kellett meggyőzni

arról, hogy engedjék az apákat is gyesre.

Csehországban már a minisztérium készíti elő a terveket Forrás: MTI/Balázs Attila

Finnországban ugyan gyakrabban maradnak otthon az édesanyák, de ott is jóval több segítséget kapnak az apák, mint Magyarországon.

Még hat hét

„A baba születése után az apa három hét apaszabadságot kap, teljes fizetéssel” – mesélte az Origónak a Tamperében élő Dóra.

A háromgyermekes édesanya elmondta: az első három évben az anya, az apa, sőt még a nagymama is osztozhat azon, hogy ki marad otthon a gyerekkel. Ezenfelül még hat hét apaszabadság is van, ilyenkor a fizetés fele jár. Persze a finneknél sem fenékig tejfel az élet, a legtöbb nő elég hamar visszamegy dolgozni, mert egy fizetésből ott sem tudnak megélni.

Lúzer vagy karrierista

Keveházi Katalin, a Jól-Lét Alapítvány vezetője szerint Magyarországon az a legnagyobb baj, hogy még mindig

„lúzernek” tartják azokat az apákat, akik a feleségük helyett mennek gyesre,

a dolgozó anyákat pedig karrieristának.

A szakértő szerint a sokáig otthon maradó nők egy másik csapdába is beleeshetnek: gazdaságilag függeni kezdenek a férjüktől.

A családon belüli hatalmi viszonyokat nagyon meg tudja határozni a gyes.

ha hosszú ideig otthon van valaki, az folyamatosan kiszolgáltatott helyzetben lesz” – tette hozzá Keveházi Katalin.

Az anyaság nehéz munka, de ezt sok társadalom nem értékeli Forrás: Thinkstock

De ha ennyi hátránya van, akkor miért nem mennek dolgozni a nők, és miért nem segítenek többet az apák?

Aki bevállalná, és aki nem

A Budapesten élő Gergő és felesége kisfiuk megszületése előtt még beszélgettek is a témáról, a szülés után mégis automatikusan az anyuka maradt otthon a gyerekkel.

„Nem ismerek a környezetemben gyesen lévő apukát, de ha bevezetnék az apahónapokat, én biztosan bevállalnám” – mondta az Origónak a fiatal édesapa, aki egyetért azzal, hogy a nők önbecsülésének is jót tesz, ha dolgozhatnak.

Gergő úgy véli, hogy azok a férfiak, akik szerint a nőnek a tűzhely mellett van a helye, csak saját gyengeségüket kendőzik el. Abban szerencséje van, hogy a főnöke megérti, ha a baba miatt hamarabb haza kell mennie, ebből még soha nem volt gond.

Mire jó egy közös nyaralás

Azt, hogy mennyire fontos együtt lenni a gyermekkel, egy kéthetes nyaraláson tanulta meg.

„Szinte hihetetlen, de először akkor voltam huzamosabb ideig együtt a saját gyerekemmel, amikor egyéves korában elutaztunk a tengerpartra. A hétvégéket ugyan igyekszem vele tölteni, de az nem ugyanaz” – mondta.

Gergő szerint az apa-gyerek viszony elmélyítése később is kifizetődik,

minél többet foglalkozik a gyerekkel, annál jobban megértik majd egymást,

és tapasztalatnak sem utolsó.

Nem pénz, beállítottság kérdése

A kisbaba mellett dolgozó anyukák többsége általában nem bánja meg a döntését. A szintén fővárosi Borbála 36 és fél éves volt, amikor szült, és pontosan tudta, hogy nem fog otthon maradni. Igaz, az átlagnál könnyebb dolga volt, hiszen ő és férje is vállalkozók, így az idő nagy részében otthonról dolgozik.

„Tudatos döntés volt, hogy ilyen későn vállaltam gyereket. Ebben az életkorban már sokkal kiegyensúlyozottabb voltam, és anyagilag sem okozott nehézséget a kicsi érkezése” - mondta.

Borbála kisfia még csak kéthetes volt, amikor elkezdett otthonról dolgozni.

Nem anyagi oka volt, ez beállítottság kérdése”

– tette hozzá.

Azt ő sem tagadja, hogy rengeteg nehézség volt az elején, mivel a nagyszülők sem tudtak segíteni. Egy évnek kellett ahhoz eltelnie, hogy újra be tudja osztani az idejét, és visszatérjen az életébe a harmónia. Végül úgy döntött, délelőttre segítséget fogad a pici mellé, akkor intézi saját ügyeit, délután viszont mindig a kisfiával van.

Apa köszönti ballagó lányát. Nehéz munka, de megéri Forrás: MTI/Balázs Attila

Nincs idő hátradőlni

„Biztos vagyok benne, hogy ez semmilyen rossz hatással nem lesz a gyermekemre. Megszokta, hogy sokan foglalkoznak vele, már most sokkal szociálisabb, mint sok másik baba” – mondta.

Borbála a legnagyobb hátránynak azt látja, hogy a többi anyukával szemben egy percre sincs ideje hátradőlni.

„Amíg ők szundítanak egyet a délutáni alvás alatt, én akkor próbálom meg behozni az elmaradásokat. Kicsit faramuci a helyzet, hiszen amikor dolgozom, folyamatosan azon jár az agyam, hogy a fiammal kellene lennem, amikor pedig a gyerekkel vagyok, sokszor gondolok a munkámra” – mesélt a dolgozó anyukák dilemmájáról a kismama.

Tordai Bence egy évig maradt otthon kislányával Forrás: MTI/Mohai Balázs

Nem bántam meg

Tordai Bence, a Párbeszéd Magyarországért politikusa azon ritka férfiak közé tartozik, akik a gyakorlatban is kipróbálták, milyen gyedre menni.

Egy évig maradt otthon kislányával.

"Igaz, amit a szakirodalom ír: az anyák könnyebben találnak újra munkát, és nemcsak anyaként, de emberként is kiteljesedhetnek, jobb lesz az apa-gyerek kapcsolat, erősödik a párkapcsolat, és nem utolsósorban, a férfiak is sokat fejlődnek ettől – emlékezett vissza az eltelt időszakra, amit egyáltalán nem bánt meg.