A kormány cáfolja a kémtelepítést a sajtóba, a törvény nem

A több ezer önkormányzati hivatal mellett a választási szervekhez is beépíthetnének titkosszolgákat az elhárító és hírszerző szolgálatok a jövőben a belügyminiszter előterjesztésére. A túlságosan tágan értelmezhető javaslaton a szakma és a politika is megdöbbent, az indokokra pedig az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is kíváncsi. A kormány szerint félreértik, félremagyarázzák a szándékot.

A kormány cáfolja, hogy kémeket akarna telepíteni az újságok szerkesztőségébe, de a nagy vihart kavart, Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett törvénymódosítás értelmezése ennek ellentmond. A kormány cáfolata ráadásul több kérdést vet fel, mint ahányra választ ad.

Pintér Sándor belügyminiszter jelentősen szélesítené a megfigyelhető szervezetek körét Forrás: MTI/Illyés Tibor

Azt a kormányzati magyarázat sem cáfolta, hogy a Pintér-javaslat jelentősen

kiterjesztené azon szervezetek, szolgáltatók és létesítmények körét, ahová munkatársakat helyezhetnek el a titkosszolgálatok.

Ez a rendszerváltás előtt volt gyakorlat, de inkább állami, stratégiai fontosságú vállalatoknál, szerveknél fordult eddig elő. 1990 óta is van ilyen, de ami most újdonság lenne, hogy a célpontoknál immár határozatlan időre foglalkoztatnák a titkosszolgákat, ráadásul az eddiginél szélesebb körben.

A tiszt urak beveszik a médiát?

Ellenzői szerint

diktatúrákból lehet ismerős a Belügyminisztérium és a titkosszolgálatok olyan mértékű beavatkozása a civil életbe, ami kiolvasható a javaslatból,

amit az Index.hu fedezett fel. A nagyrészt a rendvédelmi szervekre vonatkozó - nemrég módosított, július 1-jétől hatályos - szolgálati törvényt módosító újabb javaslatcsomag igazán érdekes része a titkosszolgálatok beépített munkatársaira vonatkozik.

A belső elhárításért felelős Alkotmányvédelmi Hivatal épülete - kiszervezik a munkatársakat? Forrás: MTI/Róka László

A törvényszövegben Pintér által javasolt kiegészítés alapján (38. paragrafus) a jövőben például a szolgálatok főigazgatóinak kezdeményezésére a "külön jogszabályban meghatározott infrastruktúra, alkalmazás- és tartalomszolgáltatók" a nemzetbiztonsági szolgálat - alkalmazási feltételeknek megfelelő - munkatársával hivatásos szolgálati, kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyt vagy munkajogviszonyt létesítenek.

Az MSZP módosítója törölné

Csakhogy az "infrastruktúra, alkalmazás- és tartalomszolgáltatók" meghatározására sehol a jogrendszerben nincs definíció - hívta fel a figyelmet az MSZP frakcióvezető-helyettese. Harangozó Tamás szerint hasonló fogalom csak a sajtótörvényben, mint "médiatartalom-szolgáltató" szerepel.

Az MSZP-s Harangozó Tamás máris benyújtott egy módosítót Pintér javaslatának törlésére Forrás: MTI/Földi Imre

Ez alapján pedig - pontosabb definíció nélkül - az ellenzéki politikus szerint Pintér Sándor módosítója "akár olyan rendkívül tág értelmezést is megnyithat, ami alapján

a hírportálokat, rádiókat, televíziókat üzemeltető cégek is ebbe a kategóriába eshetnek."

Harangozó ezért máris benyújtott egy módosítót, amiben az összes, e körben tervezett változtatást törölni javasolja a Pintér-szövegből. Van egy kiegészítés, amit azért húzna ki, mert elfogadása esetén például egyes polgármesteri hivatalok is kötelezhetők lennének titkosszolgák alkalmazására.

A Belügyminisztérium időközben jelezte, hogy a szakbizottsági ülésen akár még módosulhat is a törvény szövege.

Durva beavatkozás, sőt cenzúra

A tervezet tartalomszolgáltatókra vonatkozó része megdöbbentette a Magyar Lapkiadók Egyesületét is. Az iparág érdekvédelmi szervezete jelezte, hogy az ötlet durva beavatkozás, amely

sérti a vállalkozások alaptörvényben, uniós szerződésekben és más egyéb jogszabályokban rögzített függetlenségét,

illetve szabadságát, csorbítja a sajtószabadságot, és elősegíti a cenzúrát."

Félremagyarázás - állítják Rogánék

A felháborodott reakciókra válaszul közleményt adott ki Rogán Antal minisztériuma. A Miniszterelnöki Kabinetiroda kommunikációs államtitkársága alá tartozó Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye azonban a laikus szemlélőben több kérdést vet fel, mint ahányat megválaszol.

A Simicska-sajtóbirodalom - a kormány szerint ide sem épülnének be a szolgálatok Fotó: Bielik István - Origo

A közlemény szerint ugyanis a Pintér-féle javaslatot az ellenzék tudatosan félreértelmezi és félremagyarázza, mert abban

nincs szó arról, hogy online újságok/tartalomszolgáltatók szerkesztőségeibe kerülnének titkosszolgálati munkatársak".

A magyarázat szerint a javaslat csupán azt teszi lehetővé, ami eddig is így volt, hogy a távközlési szolgáltatóknál - például a Telekom vagy a Telenor - legyenek ilyen alkalmazottak. Ez esetben viszont

kérdés, hogy ami eddig is így volt, azt miért kell újdonságként beleírni egy törvénybe.

Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke mindenesetre az Origónak azt mondta, jövő szerdai ülésén a testület mindenképpen foglalkozik a témával, mert szeretnék megtudni, hogy pontosan mi indokolja a változtatást.

A javaslatszöveg nem zárja ki, hogy betegye a lábát a szerkesztőségek ajtajába a titkosszolgálat Forrás: MTI/Vajda János

Az Origo titkosszolgálati forrásból úgy értesült, hogy a Pintér-tervezet nem a távközlési szolgáltatók miatt íródott.

Inkább a szerverparkok üzemeltetőihez szeretnének így beférkőzni,

hogy leleplezhessék a külföldi szolgálatoknak az interneten egyre gyakoribb dezinformációs tevékenységét.

Akkor ellenezte, most kiterjesztené

A Pintér-javaslat lényeges új eleme, hogy a hatályos törvényben is tilalmasként szereplő szervek kivételével a nemzetbiztonsági védelem alá eső szerveket és létesítményeket is kötelezni lehetne titkosszolgák alkalmazására.

A nemzetbiztonsági szolgálatok nem kezdeményezhetnek munkaviszonyt

• bíróságnál,
• ügyészségnél,
• az Alkotmánybíróságnál,
• az Állami Számvevőszéknél,
• a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál,
• az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál,
• a Köztársasági Elnök Hivatalánál
• és az Országgyűlés Hivatalánál.

A kormányhatározatban rögzített nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek és létesítmények száma csaknem száz, és

köztük vannak a minisztériumok, az összes külképviselet, a Választási Központ, a KSH, a közmédia intézményei,

egyes, az állami protokoll által megjelölt szállodák, valamint a Harangozó által is említett polgármesteri hivatalok.

Kósa Lajos a Gyurcsány-kormánytól féltette az önkormányzatokat, most nem ellenkezik Forrás: MTI/Kovács Anikó

Érdekes, hogy amikor 2008 tavaszán a Gyurcsány-kormány a titkosszolgálatok által védett objektumok körébe akarta vonni a megyei, a fővárosi, a kerületi és a megyei jogú városok önkormányzati hivatalait, akkor Kósa Lajos Fidesz-alelnök törvénytelen kormányzati megfigyelést emlegetett, most pedig Pintér ebbe a körbe még a titkosszolgák beépítését is kötelezővé tenné.

Mindig naprakésznek kell lenni

A belügyminiszter egyébként a 34 oldalas módosító csomag vonatkozó részéhez írt részletes indoklást, de ebből konkrétan

nem derül ki, miért javasolja jelentősen kiterjeszteni a beépített titkosszolgákat alkalmazó szervek, intézmények körét.

Az indoklás a kormányzati struktúra átalakulása mellett arra hivatkozik, hogy "a hírközlési és postai szolgáltatópiac liberalizációjával egyre

bővül az a kör, amelynek tevékenysége kapcsolódhat a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységének naprakész ellátásához."

A Pintér-féle kiegészítést ellenző MSZP-s Harangozó Tamás az Origónak azt mondta, rossz a törvényszöveg, mert átestek vele a ló túlsó oldalára. Szerinte "nem vitás, hogy a szolgálatoknak ott a helyük mondjuk a paksi atomerőműben, de semmi keresnivalójuk az Origo szerkesztőségében".

Összekötő és beépített ember

Fontos megjegyezni, hogy a Pintér-javaslat szerinti titkosszolgálati munkatárs foglalkoztatása bizonyos szektorokban nem új keletű, már 1990 előtt is így volt ez. Sőt Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint már sok-sok évtizede gyakorlat ez a szolgálatoknál. Meg kell különböztetni titkosszolgálati összekötőt és fedett munkatársat - magyarázta az Origónak Tarjányi.

Akták a levéltárban - a mostani javaslat alapján sok-sok új titkosszolgálati akta készülhet Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A titkosszolgálati összekötő olyan ember, akit a belső elhárításra szakosodott Alkotmányvédelmi Hivatal vagy a külföldi hírszerzést végző Információs Hivatal foglalkoztat, oda jár be munkába, és az adott - jellemzően állami, stratégiai - vállalatoknál dolgozó, beavatott felsővezetők bármikor felhívhatnak, "ha valami gond van".

Más feladatkör a fedett titkosszolgálati munkatársé, aki egy adott cégnél dolgozik,

oda jár be munkába nap mint nap, és a posztja betöltéséhez megfelelő végzettséggel rendelkezik. Egy ilyen munkatárs figyel mondjuk egy stratégiai fontosságú gyógyszergyártónál vagy éppen a Molnál arra, hogy tervek, szabadalmak, stratégiai dokumentumok ne szivárogjanak ki.

Más, a titkosszolgálatok működését ismerő források az Origónak egy harmadik típust is említettek: aki az adott cégnél dolgozik, és már itt szervezik be a szolgálatok.

Közös vonásuk, hogy leginkább csak figyelnek, jelentenek, információt gyűjtenek.

Bírósági eljárásban felhasználható információt azonban a titkosszolgálati munkatársak csak bírói engedéllyel gyűjthetnek.