Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Újra bíróság elé állt ma délelőtt a Gyurcsány-kormány titokminisztere és az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) több korábbi vezetője. A Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa ugyanis az elejétől újratárgyalja a kémügy három és fél éve kezdődött büntetőperét.
Az eljárásban egykori magas rangú politikai és szakmai vezetőket vádol kémkedéssel az ügyészség
– erre évtizedek óta nem volt példa Magyarországon.
A büntetőeljárást azért kezdték újratárgyalni, mert június elején a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa eljárási hibák miatt megsemmisítette az ügyben 2013 júliusában hozott elsőfokú ítéletet.
A büntetőeljárás alapját jelentő ügyet titkosították,
emiatt első fokon a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa végig zárt ajtók mögött, a nyilvánosság kizárásával tárgyalta a pert.
Legalább 26 évig titok marad
A kémügyet még 2009-ben, a Gyurcsány-kormány idején titkosították. Az akkori minősítések alapján kapott az ügy 2089-ig, vagyis 80 évre szóló titkosítást, de ezt a 2010-ben hatályba lépett új szabályozás miatt 2011-ben átsorolták és csökkentették. Így onnantól számított 30 évig érvényes a minősítés. A 2041-ben lejáró titkosítás azonban még kétszer – egyenként 30-30 évre – meghosszabbítható, akár 2101-ig is. Az eset hátterét adó információk titkosítása miatt a kémperről tehát legjobb esetben is még 27 évig jó eséllyel semmit sem tud meg a közvélemény. Hacsak a titokgazda, az NBH utódszervezete, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója fel nem oldja a minősítést, ám a felülvizsgálat – az azóta ráadásul posztjáról távozott – Göbölös László korábbi közlése szerint a jogerős ítéletig fel sem merülhet.Mivel a tárgyalóteremben elhangzottak államtitkoknak számítanak, az elsőfokú ítéletnek is csak a rendelkező része volt nyilvános, a szóbeli indoklás és az írásba foglalt ítélet már nem. A közvélemény annyit tudhat tehát, hogy
első fokon 2 év 10 hónap letöltendő börtönbüntetést kapott Szilvásy György korábbi titokminiszter
és Galambos Lajos, az NBH volt főigazgatója.
A volt NBH-főigazgatót kémkedésért tettesként, míg az egykori kormánytagot kémkedésre való felbujtásért ítélték el. A Galambost az NBH élén váltó Laborc Sándort bűnpártolásért egy év börtönbüntetésre ítélték, ám a végrehajtást két év próbaidőre felfüggesztették. A negyedik vádlottat, Püski Lászlót - az Eclipse-botrányba belekeveredett cég, a Zömök Kft. fő tulajdonosát - első fokon felmentették.
Az ügyet érdekessé teszi az is, hogy mint arról az Origo beszámolt, az említett eljárási hibák miatt csúszott az ügy másodfokú tárgyalása is. Eredetileg tavaly március végén összeült volna a Fővárosi Ítélőtábla, ám a hibák javítgatása miatt több mint 14 hónapot csúsztak. A Fellebbviteli Főügyészség a védelem beadványai alapján ugyanis észlelte azokat az anomáliákat, amelyek első fokon történtek.
Ezekről az elsőfokú ítélet megsemmisítéséhez vezető eljárási hibákról korábban az Origo is írt. Lényegük, hogy
az eljáró katonai tanács súlyos eljárási szabályszegéseket követett el.
Az egyes tárgyalásokról szóló, végleges, bíró által hitelesített jegyzőkönyvek például nemhogy a törvényben fő szabályként előírt 8 napon belül nem készültek el, de az ítélethirdetésre, sőt jóval későbbre sem.
A jegyzőkönyvvázlatként szolgáló "tárgyalási jegyzetek" ráadásul sok esetben olyan mondatokat tartalmaztak, amelyek a tárgyaláson el sem hangzottak. Ezeket az anomáliákat a végleges jegyzőkönyvben sem tisztázták. Sőt kiderült, hogy több esetben jelentős eltérés volt a tárgyalási jegyzőkönyvek írásos szövege és a tárgyalásokról készült hangfelvétel között.
A másodfokú bíróság döntését a Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészség vitatta, és igazát bizonyítandó a Kúriához fordult. Azt kérték, hogy a Kúria mondja ki: az Ítélőtábla jogellenesen járt el, amikor megsemmisítette az elsőfokú ítéletet és az ügy újratárgyalását rendelte el.
Ha ennek igazat is adott volna a Kúria, nem befolyásolta volna az eseményeket, mert nem írhatták volna felül a másodfokú bíróság döntését.
A Kúria nem értett egyet az ügyészségi jogorvoslati kérelemmel,
és végzésében megállapította, hogy az Ítélőtábla jogszerűen járt el.
Tábornokper, kémügy, Biszku-per: egy a bíró
Érdekesség, hogy másodfokon a kémügyben ugyanaz a bíró vezette a katonai tanácsot, aki két másik jelentősen átpolitizált büntetőeljárásban is eljárt. Ruzsás Sándor Róbert 2014 nyarán ugyancsak eljárási hibákra hivatkozva semmisítette meg az elsőfokú ítéletet és utalta vissza első fokra az eljárást a tábornokperként vagy viszkisdoboz-ügyként közismert büntetőperben. Ebben Fapál Lászlót, a Honvédelmi Minisztérium volt közigazgatási államtitkárát és társait vesztegetéssel vádolták. A hatályon kívül helyezett elsőfokú ítélet bizonyíték hiányában minden vádlottat felmentett, miután az egyik vádlott, Oláh János tábornok visszavonta a nyomozati szakban tett, a vádlottakra nézve terhelő vallomását. Idén júniusban pedig a Ruzsás Sándor Róbert vezette bírói tanács ugyancsak hatályon kívül helyezte a Biszku Bélát öt és fél év börtönbüntetésre ítélő elsőfokú végzést, és az egész eljárást megismétlését rendelte el az 1956 utáni megtorlások miatt megvádolt 94 éves egykori belügyminiszter ügyében.Az Origo beszámolt arról, hogy nyolcvanórányi hanganyagon rögzítették a kémper elsőfokú tárgyalásait – az első szótól az utolsóig. A jelek szerint mégsem sikerült az első fokon eljáró Debreceni Törvényszék katonai tanácsának olyan jegyzőkönyvet összeállítania a tárgyalásról, amely azt és kizárólag azt tartalmazná, ami a tárgyalóteremben, zárt ajtók mögött elhangzott.
A súlyos, államellenes bűncselekményekkel vádolt egykori miniszter és titkosszolgálati vezetők ügyében a nyomozati szakban is történhetett eljárásjogi hiba: Galambost a Pintér Sándor belügyminiszter felügyelte Nemzeti Védelmi Szolgálat hallgatta ki 2011 őszén, előzetes letartóztatása idején, holott hivatalosan a szervezetnek már semmi köze nem lehetett az ügyhöz.
A kémpert első fokon tárgyaló – és a jelek szerint súlyos eljárási hibákat elkövető – Debreceni Törvényszék katonai tanácsának egyik tagját,
Böröndi Gábor tábornokot nem sokkal az elsőfokú ítélet után előléptették
a Bocskai-lövészdandár parancsnoki posztjáról, és a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnokhelyettese lett. Böröndi ezzel a szárazföldi haderőnem vezetője lett.
Más sors jutott viszont a kémügy nyomozati bírójaként eljáró hadbírónak, aki ellen később vádat emeltek. Varga Béla hadbíró volt az, aki
az ügyészség indítványa ellenére nem rendelte el Szilvásy György előzetes letartóztatását.
Idén szeptemberben a Kúria helybenhagyta a Vargát felmentő ítéletet, mondván: nem bűnös sem államtitoksértés, sem pedig jogellenes fogva tartás bűntettében.
