"Nem sértek semmilyen közérdeket, nincs a nevekben titkolnivaló, ha mégis megbüntetnek emiatt, akkor közmunkában ledolgozom az esetleges pénzbírságot" - vezette fel bejelentését Mesterházy Attila arról, hogy ki az a hét ember, aki politikai (fő)tanácsadóként a Rogán Antal vezette új tárcánál, a Miniszterelnöki Kabinetirodánál dolgozik.
Az Origo számolt be arról, hogy az MSZP-s Mesterházy írásbeli kérdésére
Rogán először nem volt hajlandó közölni, hogy kicsodák és mennyit keresnek a tanácsadók a minisztériumánál,
majd az ellenzéki politikus felháborodására végül elárulta, hogy a hét ember összesen havi bruttó 4,5 millió forintot keres, és a névsort is engedte megnézni Mesterházynak.
Ám Rogán előre figyelmeztette Mesterházyt: ha az adatokat a képviselő nyilvánosságra hozza, „az ebből adódó jogi és nem jogi természetű következmények” őt terhelik.
Azt tehát Mesterházy bejelentéséig is lehetett tudni, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodán a miniszterelnöki kabinetben és az államtitkári kabinetekben három politikai főtanácsadó és négy politikai tanácsadó dolgozik. Mivel Rogán tárcája frissen alakult, korábban mind a hét (fő)tanácsadó a Miniszterelnökségen dolgozott, jogutódlással vették át őket.
A miniszteri és államtitkári kabinetekben dolgozó 7 (fő)tanácsadó havi bruttó illetménye:
Mesterházy csütörtökön kora délután járt a Miniszterelnöki Kabinetirodán, ahol
két vigyázó szempár felügyelete mellett betekinthetett a hét (fő)tanácsadó szerződéseibe.
Ezután, mint arról az Origo is beszámolt, kiállt a sajtó elé, és nyilvánosságra hozta a neveket.
A hét (fő)tanácsadó: Vörös Tímea, Papp Csenge, Beyer-Dóczy Péter, Takács Mihály, Hernádi Ádám, Rahói Zsuzsanna és Meszéna Balázs. Az Origo megnézte, hogy a tanácsadók miről lehetnek ismertek.
A Rogán-tárca tanácsadói stábjának tagja a kormányfő szívügyének számító felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia főigazgatója. Takács Mihályról korábban írt az Origo, ő Orbán Viktor kormányfő személyi edzője, valaha együtt focizott a miniszterelnökkel Felcsúton.
Takács egyébként már az előző ciklusban is Orbán környezetében dolgozott. Nem sokkal a kormányváltás után, 2010-ben került a Miniszterelnökségre:
előbb főtanácsos, majd 2012-től politikai tanácsadó volt, és már 2013-ban havi bruttó 650 ezer forintot keresett.
November elején a Miniszterelnökségtől került át a Miniszterelnöki Kabinetirodához.
Ugyancsak politikai tanácsadó Hernádi Ádám, aki eddig a Miniszterelnökségen Nagy Jánosnak, a kormányfő kabinetfőnökének volt a helyettese. Az utolsó elérhető hivatalos adat szerint, amikor 2012-ben kormánytisztviselőként osztályvezetőként dolgozott a Miniszterelnökségen, a havi bruttó illetménye 510 ezer forint volt.
Neve akkor vált ismertté, amikor tavaly kiderült, hogy a Miniszterelnökség igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkárságának munkatársaként
részt vett a botrányt kavart trafikügyben mint a dohánykoncessziós pályázatokat értékelő bizottság tagja.
Az Origo megírta, hogy a fejlesztési tárca csak az után adta ki a bírálók névsorát, hogy egy perben erre kötelezte a bíróság.
Beyer-Dóczy Péter 2010-ben még a Nemzeti Vágta kommunikációs igazgatója volt, majd a Miniszterelnökségre került, ahonnan most Rogán minisztériumához vették át tanácsadónak. Beyer-Dóczy 2011-ben még Szőcs Géza, a kultúráért felelős akkori államtitkár főtanácsadója volt, egy évvel későbbi hivatalos fizetési lista szerint havi 650 ezer forintos illetményt kapott.
Beyer-Dóczy Péter neve egy korábbi dokumentumban is felbukkan: abban a 2004-es nyílt levélben, amit az Erdélyből elszármazottak internetes közössége nevében száznál többen írtak Medgyessy Péter akkori miniszterelnöknek és Tamás Gáspár Miklósnak, amiért ők a kettős állampolgárságról szóló referendum ügyében tartózkodásra, távolmaradásra buzdítottak.
A tanácsadói csapatot erősíti Papp Csenge is, aki az idei milánói expó hűtlen kezelés gyanújával az ellenzéki Együtt által feljelentett magyar pavilon igazgatója volt. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerződéslistája szerint Papp Csenge egyébként
havi 800 ezer forintos megbízási díjért látta el a pavilon igazgatási feladatait.
Szerepel a neve a magyar pavilon nettó 800 milliós vállalkozási keretszerződésében is.
A tanácsadók közt van a jogász és igazgatásszervező Meszéna Balázs is, aki a Miniszterelnökség előtt
dolgozott már a Belügyminisztériumban, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalánál és az Országgyűlés Hivatalánál is,
sőt az egri városüzemeltetési cég vezetőségében is.
Meszéna korábban az egri Eszterházy Károly Főiskola gazdasági tanácsának a szaktárca által delegált tagja is volt, valamint részt vett a 2013-as Budapesti Vívó Világbajnokság szervezőbizottságának munkájában, miután 13 évig vívott a Vasas Sport Egyesületben.
Ugyancsak a Rogán vezette tárca tanácsadója Rahói Zsuzsanna, aki már 2012-ben is a miniszterelnök nemzetközi stábjában dolgozott – akkori adatok szerint havi bruttó 883 ezer forintért. A kormányfő politikai főtanácsadójaként pedig idén júliusban ott volt a magyar–szerb csúcson is.
A fenti neveket is ismertető Mesterházy Attila számításai szerint évente 1,5 milliárd forintba kerül az adófizetőknek az a kétszáz ember – szavai szerint politikai kinevezett –, akik a minisztériumoknál tanácsadóként, illetve miniszterelnöki vagy miniszteri megbízottként, valamint biztosként dolgoznak.
Összesen évi 360 milliós bérköltsége van annak a 41 embernek, aki miniszter(elnök)i megbízott vagy biztos, és közülük csak ketten vállalták ingyen a munkát, az agrártárca két miniszteri biztosa. Mint arról az Origo is beszámolt, további 159 politikai (fő)tanácsadót fizetnek közpénzből a tárcáknál.
A 159 politikai tanácsadó évi bruttó 1,2 milliárd forintba kerül.
Számszerűen a legtöbb tanácsadót a Lázár János vezette Miniszterelnökség foglalkoztatja: 45 embert havi 25 millióért. A második az Emberi Erőforrások Minisztériuma, ahol 44 tanácsadó van, összesen havi 26 millióért.
Ennyi tanácsadó ennyi pénzért dolgozik a Miniszterelnökség alatt:
Némely magas beosztású minisztériumi dolgozó a fizetése mellett némi állami vagy uniós támogatást is hazavihetett – derült ki a napokban ugyancsak Mesterházy Attila körkérdéséből, amire a tárcák többségében válaszoltak, némi hezitálás után még Lázár János is. Az ellenzéki politikus arra volt kíváncsi, hogy az államtitkárok és helyetteseik, családtagjaik cége kapott-e támogatást.
Csütörtökig az igazságügyi és a külügyi tárca kivételével minden minisztérium válaszolt, és bár a Miniszterelnökséget vezető Lázár János először nem értette Mesterházy kérdését, a Kormányinfón mégis elárulta, hogy 27 államtitkára és helyettes államtitkára között két érintett van: "Kis Miklós kapott uniós forrásokat, mivel maga is gazdálkodó, L. Simon László pedig 2009-ben részesült uniós támogatásban."
Velük együtt eddig tehát a válaszokban érintett 135 államtitkár, illetve helyettes államtitkár közül hatnál derült ki, hogy állami vagy uniós pénzhez jutottak. Mint arról az Origo beszámolt, az agrártárca három vezetőjénél is uniós pénzek landoltak, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkárának pedig az utazási irodája kapott munkahelymegtartó állami támogatást.