Nem a jó barátságnak, és nem is Orbán Viktor személyének szól David Cameron budapesti villámlátogatása. A brit miniszterelnök leginkább saját választói miatt
turnézza végig a közép-európai országokat,
hiszen ha nem sikerült meggyőznie Brüsszelt az EU reformálásáról, akkor nemcsak országa kiválását, hanem elemzők szerint saját politikai karrierjét is kockáztatja.
A téttől függetlenül az már most biztos, hogy a két politikus sajtótájékoztatóján a „jó hangulatú megbeszélés” fogalom elő fog kerülni. A két kormányfő a politikában régi szövetségesnek számít. Viszonyuk akkor szilárdult meg, amikor 2014-ben
együtt próbálták megakadályozni, hogy Jean-Claude Juncker legyen az Európai Bizottság elnöke.
Sikerrel ugyan nem jártak, de azóta is számíthatnak egymásra, különösen uniós ügyekben. Érdekesség, hogy amikor a magyar kormányfő utoljára hivatalos látogatáson Londonban járt, az éppen brit kollégája 47. születésnapjára esett.
Mindezt most alaposan próbára teheti Cameron brit népszavazási kampánya, és az Egyesült Királyságban dolgozó magyarok kérdése. Nagy-Britanniában ugyanis még 2017 előtt szavazhatnak arról az állampolgárok, akarják-e, hogy országuk az Európai Unió tagja maradjon.
A brit kormányfő azt is megígérte: a népszavazás előtt véghezviszi brüsszeli reformtörekvéseit. Ha ez nem sikerül, akkor esélyes, hogy
a britek kiszavazzák országukat az Európai Unióból.
Nem véletlen tehát, hogy Cameron mindent megtesz, hogy meggyőzze uniós kollégáit a támogatásukról. Szinte állandóan tárgyal: decemberben járt Varsóban és Bukarestben, Budapestre Németországból érkezik, és még a következő EU-csúcs előtt Prágába is ellátogat, hogy körüludvarolja a tagállamokat, és szövetségeseket találjon.
Magyarország és a közép-európai országok számára Cameron legvitatottabb elképzelése, hogy
négy évig visszatartaná az unióból érkező bevándorlók egyes juttatásait.
Tervei szerint, ha valaki érkezése után hat hónapig nem kapna munkát, annak haza kellene mennie, de az otthon maradt gyerekek után sem lehetne többé szociális támogatást igényelni.
A hivatalos adatok szerint Nagy-Britanniában jelenleg 688 ezer lengyel él, de a magyarok száma sem elhanyagolható:
2014-ben körülbelül 79 ezren éltek a szigetországban
(és ez csak a hivatalos szám).
Érthető tehát, hogy a visegrádi négyek erősen ellenzik az ötletet, hiszen az teljesen ellentmondana az unión belüli szabad munkavállalás elvének. Ezt személyesen is elmondták a decemberi uniós csúcson, ahol a brit kormányfő 15 percet tárgyalt cseh, lengyel, szlovák és magyar kollégájával.
Uniós források egybehangzóan azt állították, hogy Cameron a találkozón kompromisszumos megoldást ajánlott, de egyedül Orbán Viktor nyilatkozott úgy a megbeszélés után, hogy
a brit miniszterelnök néhány ötletét érdemes megvitatni.
Azt azonban érthetően a magyar miniszterelnök sem teheti meg, hogy engedje a magyarokat másodrangú állampolgárként kezelni.
A Financial Times című lapnak névtelenül nyilatkozó diplomaták szerint a munkavállalás kérdése már évek óta mérgezi London és a visegrádi négyek viszonyát. A közép-európai kormányok azt nem értik, hogy ha egyszer a briteknek szükségük van a munkaerőre, a juttatásokat miért nem akarják kifizetni. Maga Cameron 2014-ben egy beszédben külön is említette a lengyeleket, amikor kritizálta azokat a munkavállalókat, akik otthon maradt gyermekeik után is kapnak támogatást.
A fejcsóválás ellenére most úgy tűnik, a lengyelek mégis hajlandók a kompromisszumra, persze nem ingyen. Legalábbis erre utal, hogy Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter néhány napja azt nyilatkozta,
ha London támogatná a lengyelországi NATO-jelenlét erősítését, akkor tárgyalóasztalhoz ülnének.
A németek is jelezték, hogy bár a népszavazás kiírását stratégiai hibának tartják, mindenben megpróbálnak segíteni, hogy Nagy-Britannia az EU tagja maradjon. Az uniós munkavállalók ilyen szintű korlátozása azonban szerintük sem tartható.
A budapesti látogatás fő kérdése tehát az, Magyarország hova áll a sorban, és milyen feltételekkel hajlandó támogatni a brit reformtörekvéseket. Cameron azt reméli a találkozótól, hogy a
magyarokon keresztül képes hatni a visegrádi négyekre,
Orbán pedig előnyt kovácsolhat belőle, hogy kivételesen brit kollégájának van nagyobb szüksége az ő támogatására. Ha ugyanis hosszú távon nem jön be Cameron taktikája, akkor nemcsak az Európai Unió, hanem ő is veszíthet.